Mit tanulhatunk Bielsától – IV. rész – A támadó fázis

Sorozatunkban a futballvilág egyik legnagyobb hatású edzőjét és gondolkodóját vesszük górcső alá, valamint igyekszünk megfejteni, mi is az ő titka, mi Marcelo Bielsa és a Leeds United esszenciája? A 2020–21-es szezon során arra törekszünk majd, hogy egy havonta frissülő cikksorozat keretein belül megvizsgáljuk és értelmezzük az argentin géniusz csapatának stílusát. Feltárjuk, milyen komplex együttműködések jellemzőek, vagy milyen szervező alapelveket ismerhetünk fel a játékszituációk során.

Forrás: CNN


(X) Regisztrálj az Unibetre és 20.000 Ft üdvözlőbónuszt kaphatsz ajándékba!


 

Minden Premier League mérkőzésüket követően egy tematikus elemzést készítünk, amelyet összesítve közlünk illusztrációkkal és magyarázatokkal havonta.

 

***

 

Fájdalmat érzek, amikor feláldozzák a futball szépségét az eredmény miatt. A legszegényebbeknek a futball a szabadságot jelenti és szégyellném magam, ha csak eredményeket adnék nekik

– Marcelo Bielsa

 

Cikksorozatunk negyedik részében a Marcelo Bielsa által irányított Leeds United támadójátékát fogjuk részletesebben megvizsgálni. Támadójáték alatt a támadó fázist értjük, ami a labda kontrollált megszerzése és az újbóli labdavesztés/kapura lövés/gól közötti idő. Ismételten alapelvekről lesz szó, amelyek segítséget nyújtanak a játékosoknak, amikor bizonyos szituációkat kell megoldaniuk. Meg fogjuk vizsgálni, hogy a labdabirtoklás során milyen univerzális, de az egyén szintjén nagyon is követendő alapelveket láthatunk, beszélni fogunk a támadó fázisban történő területmenedzsmentről, a létszámfölények fontosságáról, a támadások befejezéséről illetve a bedobásokról mint rögzített szituációkról.

 

2020. december 29., West Bromwich Albion–Leeds: A labdabirtoklás hatékony eszközei

 

Passz – Mozgás – Passz


 

Láthatjuk, hogy Philips a mozgásával passzfolyosót nyit, majd Ayling a labdavezetést követően egy mélységi passzt ad. Ezt követően a játékosnak újabb üres területbe kell mozognia, áttörve a védelmi vonalakat, ezzel biztosítva a labdabirtoklás folyamatosságát.

 

Passzopció(ka)t kínálni a védelmi vonalak között/mögött.


 

A játékosok képesek elszakadni védőjüktől megfelelő mozgások segítségével – ez kapcsolódik az egyik korábbi cikkhez, amelyben ezt részletesen kifejtettük. 

 

A játékos a kapu irányába nézzen. 


 

A mélységi játékot követően nem kell azonnal ismételten mélységet játszani. Ha a beinduló játékos elvitte a védőt magával, a kialakult üres területbe lehet játszani a labdát úgy, hogy a labdát kapó játékos már a kapu irányába néz.

 

Az együttműködés sebessége


 

A mélységi passzokkal nem csak veszélyesebb területbe juttatja a csapat a labdát, hanem a presszingelő játékos is elveszti védekező funkcióját. A felpasszt követően a játékosnak rá kell gyorsítania, hogy opciót kínáljon a lehetséges visszapasszra.

2021. január 2., Tottenham Hotspur–Leeds: A területnyitás módjai 

 

Labdavezetés


 

A területnyitásnak egy rendkívül fontos mozzanata, amikor a játékos rávezeti a labdát a védőre. A védőnek ekkor reagálnia kell a közeledő támadóra, és ki kell lépnie rá elhagyva a pozícióját. Ez a tökéletes alkalom, hogy a támadó passzoljon.

A labda helyzete önmagában már nyomást tud generálni.

A védőnek két választási lehetősége van, az egyik amit már említettünk, hogy elhagyja a pozícióját területet hagyva maga mögött, vagy tartja a pozícióját, de a támadónak időt és teret hagyva.

Egy megfelelő passzal nem csak a védő játszható ki, hanem a labdát kapó játékos is már veszélyesebb területen tud labdát birtokolni. A labdabirtokló játékosnak döntési kényszerbe kell hoznia a védőt a kettő az egy elleni szituációk során.

 

Mozgások és helycserék


 

A megfelelő ütemben és sebességgel végrehajtott mozgások és helycserék hatással vannak az ellenfél helyezkedésére és a területek eloszlására. Bielsa csapatainak elsődleges célja a védelmi vonal mögé juttatni a labdát. A cél, hogy minél előnyösebb helyzetben érkezzen meg a csapat a támadó harmadba.

 


 

Ez a védelmi vonalat megbontó mélységi passzal vagy a szélen kialakított előny lejátszásával majd beadással történik.

 

Mélységi játék


 

A labdakihozatal kezdetétől számítva elég két vagy három mélységi passz ahhoz, hogy az ellenfél védelmén átjusson a csapat. Ezen automatizmusok használata kiemelt szerepet kap a Leeds játékában. A mélységi játék lényege az ellenfél védelmi vonalainak áttörése. Minden játékos arra törekszik, hogy területet nyisson, amibe be lehet vezetni a labdát, vagy egy előnyös szituáció kialakítása, ami után a szabad embert lehet megjátszani.

 

A területnyitás körülményeit befolyásoló tényezők


 

Három fő tényezőről beszélhetünk ekkor:
  1. A labda helyzete – ha a védő kizárólag a labdára fókuszál, a támadónak ezt ki kell használnia megfelelő helyezkedéssel és mozgásokkal
  2. A védőtől való távolság – a mozgás kiinduló pontja, amely a védő döntését is befolyásolja
  3. Elővételezés – merre néz a védő, illetve mi lesz a követező cselekvése

 

2021. január 16., Leeds–Brighton: Bedobások mint rögzített szituációk

A Leeds meccseit nézve észrevehetjük, milyen kevésszer jár labdavesztéssel egy-egy bedobás, illetve hogy milyen begyakorolt sémák alapján oldják meg ezeket a szituációkat. 

Alapvetően két halmazra oszthatjuk a játék e részét: 

  1. bedobások a saját térfélen
  2. bedobások az ellenfél térfelén.

A lényegi különbség a kettő között az, hogy milyen direkten támadja a csapat az ellenfél kapuját, viszont minden esetben a támadás kontrollált befejezése a cél.

 

 

Ha a bedobás a saját térfélen történik, a játékosok már felkészülnek az oldalváltásra és ennek függvényben veszik fel a kiinduló pozíciójukat.

Legtöbbször az egyik középső védő kapja ilyenkor a labdát, aki vagy azonnal keresi a túlsó oldalon helyezkedő társát, vagy ha ez nem lehetséges, akkor a túlsó oldali szélsővédő, a szélsőtámadó és a középpályások bevonásával próbálják bontani az ellenfél védelmi vonalát.

 

 

Az ellenél térfelén elvégzett bedobásokkor a cél elmozgásokkal és helycserékkel területet nyitni a támadóharmadban, majd oda a lehető leggyorsabban bejuttatni a labdát, ha ezek a mozgások kellően dinamikusak és jól időzítettek, akár egy passz után is már lövőszituáció alakulhat ki.


 

2021. január 26., Newcastle United–Leeds: Létszámfölények kialakítása

A támadó harmadban kialakított létszámfölények segítségével a csapat sokkal könnyebben tud bejutni a büntetőterületre (beadás, labdavezetés stb.).

A mélyebben védekező csapatok ellen a Leedsnek két fő alapelve van:

  1. A vonalak közötti helyezkedés
  2. Támogató mozgások

 

A vonalak közötti helyezkedés


 

Bielsa csapata támadásban olyan pozíciókat vett fel, amelyekkel a kulcsterületeket kontrollálni tudta a játékosok között szélességben és mélységben is.

Ez optimális kapcsolódásokhoz vezet a játékosok között, amely nem csak a labda birtoklásakor fontos, hanem labdavesztés esetén is a hatékony visszatámadás megszervezése miatt.

A megfelelő távolságokban való helyezkedés a kulcs ezekben a szituációkban, így tud a csapat egységben mozogni és reagálni a pályán zajló eseményekre, mind makro- és mind mikroszinten.

 

 
A reakciókat az alábbi információk határozzák meg:
  1. a labda helyzete
  2. az üres területek 
  3. a csapattársak helyezkedése
  4. az ellenfél játékosainak helyezkedése

 

A támogató mozgások


 

A labdabirtoklónak támogatásra van szüksége a pályán mélyebben helyezkedő társaitól (passzopciók). A támogató mozgások a játékosok közötti megfelelő kommunikáció (kapcsolódás) eredménye.

A támogató mozgások nagyobb biztonságot adnak a labdabirtoklónak, anélkül 1v1-re van kényszerítve, illetve arra, hogy minél hamarabb elrúgja a labdát.

 

2021. január 31., Leicester City–Leeds: Érkezés a támadóharmadba

 


 

A szezon előrehaladtával egyértelműen kirajzolódik, hogy a Leeds milyen módokon próbál eljutni a támadóharmadba. Mélységi passzokkal, beindulásokkal próbálják feltörni az ellenfelek védelmét. 

Az egyik ilyen ismétlődő elem a játékosok helyezkedése azokban az esetekben, amikor a pálya szélén akarták megbontani a védelmet. Ekkor négy játékos együttműködését figyelhetjük meg, ez legtöbbször a szélsővédő, a szélsőtámadó, valamint a középpályások között jön létre. Miután a védelem fókusza teljesen az egyik szélre összpontosul sokkal könnyebb befejezni a támadást, ha a labdát a csapat el tudja juttatni a távolabbi területekre, ahol a túlsó oldali támadó egy mélységi indulást követően befejezheti az akciót.

Minden esetben az egyik középső védő támogatja a játékban lévő négyest, amennyiben az ellenfél presszingje jól működik és nem sikerül átforgatni a labdát.

 


 

Korábban már megvizsgáltuk, hogy támadásban milyen alapelvek érvényesülnek Bielsa csapatainál. A legfőbb prioritás mindig az ellenfél védelmi vonala mögé juttatni a labdát, ha ez nem lehetséges, ki kell alakítani a mélységi játék feltételeit. 

Ha a csapat a támadóharmadba ért – illetve a büntető terület közvetlen közelébe, egy újabb alapelv lép életbe, ez pedig a kapu előterének támadása. Láthatjuk, hogy az ábrán sárgával jelölt terület milyen jelentőséggel bír, ebbe a területbe kell eljuttatni a labdát úgy hogy a játékos a kapuval szemben legyen. A másik lényeges elem, hogy a pálya hosszanti tengelyéhez minél közelebb kerüljön a labda, mivel a támadónak ebben az esetben van a legnagyobb esélye a gólszerzésre, illetve abban az esetben, ha technikailag rosszul hajtják végre a lövést, akkor is valószínűbb, hogy kaput talál.

 

Konklúzió

Bielsa csapatait a szurkolók a magas intenzitás mellett a folyamatos támadójáték miatt kedvelik. Sorozatunk negyedik részében megvizsgáltuk, hogy a Leeds United milyen alapelveket követ a támadófázis során, ezek az alapelvek minden mérkőzésen megjelennek attól függetlenül, hogy ki az ellenfél és éppen mi az eredmény. Megismertük a területnyitás módjait és a védelmi vonalak között való helyezkedés fontosságát, a bedobásokat mint rögzített szituációkat, valamint hogy milyen alapelveket követ a csapat, ha a támadások befejezéséről van szó.

0 0 vote
Article Rating

Írj hozzászólást

0 Comments
Inline Feedbacks
View all comments
0
Would love your thoughts, please comment.x
()
x