Mit tanulhatunk Bielsától (VI. rész) – A Leeds United védekezésének alapelvei és miértjei

Sorozatunkban a futballvilág egyik legnagyobb hatású edzőjét és gondolkodóját vesszük górcső alá, valamint igyekszünk megfejteni, mi is az ő titka, mi Marcelo Bielsa és a Leeds United esszenciája? A 2020–21-es szezon során arra törekszünk majd, hogy egy havonta frissülő cikksorozat keretein belül megvizsgáljuk és értelmezzük az argentin géniusz csapatának stílusát. Feltárjuk, milyen komplex együttműködések jellemzőek, vagy milyen szervező alapelveket ismerhetünk fel a játékszituációk során.

 


(X) Regisztrálj a Büntetőn keresztül az Unibetre, és befizetési bónuszod mellé 10 ezer Ft ingyenes fogadást is kapsz ajándékba!


 

Minden Premier League mérkőzésüket követően egy tematikus elemzést készítünk, amelyet összesítve közlünk illusztrációkkal és magyarázatokkal.

 

I. rész: Mit tanulhatunk Bielsától? – Elemzés

II. rész: Mit tanulhatunk Bielsától? – Játékosprofilok

III. rész: Mit tanulhatunk Bielsától? – Támadásból védekezésbe való átmenet

IV. rész: Mit tanulhatunk Bielsától? – A támadó fázis

V. rész: Mit tanulhatunk Bielsától? – Játékosprofilok – folytatás

 

Bielsa az idealista?

Bielsa esetében nagyon sokszor merül fel az a kritika, hogy túlzottan idealista és olyankor is ragaszkodik a saját elképzeléseihez, amikor azok hibásnak tűnnek. Ennek ellenére nem nehéz észrevenni egy bizonyos fokú pragmatikusságot ebben az idealisztikusnak vélt felfogásban.

Különböző edzők, különböző stílusok, szinte minden vezetőedzőt igyekszik a közbeszéd kategorizálni valamilyen formában: pragmatikus, idealista, pozitív, negatív. Láthatjuk, hogy milyen ellentétes jelzőket kaphatnak egyes stílusok, felfogások. Felvetődik a kérdés, hogy ezek a cimkék mennyire helytállóak, illetve az esztétikumon kívül van-e bármilyen egyéb kézzel fogható, esetleg mérhető kiindulási alapjuk? Ebből a szempontból nézve Bielsa nem kevésbé pragmatikusabb, mint José Mourinho, azonban az általuk képviselt futball képi megjelenése az, amiben különböznek, viszont a saját stílusukun belül ugyanolyan mértékű pragmatikusságot láthatunk.

 

2021. február 27.: Leeds United–Aston Villa – Bielsa filozófiája

Bielsa maga nyilatkozta korábban, hogy egy adott rendszer sikeressége nem a felállási formától függ – legyen az 4-5-1 vagy 4-4-2 – hanem a benne rejlő koherenciától, ő ezzel a fajta futballal akar sikeres lenni, így minden döntését az határozza meg, hogy hogyan képes a csapata a legjobb teljesítményre ebben az adott rendszerben.

A Leeds United védekezését kétszer két alapelv határozza meg, minden egyéni és csapatszintű döntés ezekből az alapelvekből vezethető le. A könnyebb érthetőség érdekében fogjuk kétszer két alapelvként tárgyalni ezt a témát.

A két strukturális alapelv:

  • -1 fő a labdaszerzés első vonalában
  • +1 fő a legutolsó védővonalban

A két referenciapontoktól függő alapelv:

  • Magaspresszing
  • Szoros emberfogás a labdaszerzés első vonala mögött.

 


Cikkünkben ezt a négy alapelvet fogjuk körüljárni, milyen módokon és szituációkban jelenik meg a mérkőzéseken, illetve szeretnénk megvizsgálni, hogy milyen játékszituációk fakadnak az emberfogás használatából.

 

2021. március 8.: West Ham United–Leeds United – A két referenciapontoktól függő alapelv

Korunk futballjában a labda minél gyorsabb visszaszerzésére való törekvés már nem egyedi, mintahogy az a folyamat sem, hogy a labdás játékost amilyen hamar lehet, nyomás alá kell helyezni, annak érdekében, hogy a csapat többi tagja rendeződhessen a védekező pozíciójába. Ebből fakadóan Bielsa esetében ez azt jelenti, hogy a letámadás nem csak és kizárólag a labda visszaszerzése érdekében történik, hanem azért is, hogy „az emberfogás feltételei létrejöjjenek”.

 


 

Magaspresszing

A Leeds védekezése két fő részből áll, a különbség a védekezés referenciapontjaiban van, illetve abban, hogy melyik az elsődleges. Míg a letámadás első vonala egy labdaorientált intenzív presszinget alkalmaz, addig az első vonal mögött emberfogásra rendezkedik be a csapat, ahogy azt már korábban részleteztük: itt az ellenfél játékosa a fő vonatkoztatási pont. Így a csapat sok labdát tud az ellenfél térfelén szerezni, valamint rendkívüli módon meg tudja nehezíteni az ellenfél labdabirtoklását.

Ez egy nagyon leegyszerűsített összefoglalása Bielsa védekezésben alkalmazott alapelveinek, azonban az intenzitás és a védekező mechanizmusok kifinomultsága miatt nagyon nehéz még egy hasonló rendszerben működő csapatot találni.

 


Bielsa csapatait mindig is a „magas intenzitással presszingelő” jelzővel látták el, ami nagyjából helyénvaló is, azonban ha a védekezést teljes kontextusában nézzük, láthatjuk, hogy az emberfogásból fakadóan maga a presszing volumene nem túl nagy. Egyszerre ritkán presszinggel egy-két játékosnál több.

Annak ellenére, hogy az egyes alapelveket külön-külön tárgyaljuk, beszélnünk kell arról is, hogy a magas presszing és az emberfogás milyen kapcsolatban áll: segítik/támogatják egymást.

Labdavesztés esetén a csapat azonnal visszatámad, egészen pontosan a labdához legközelebbi egy-két ember, így a csapat többi tagja rendeződni tud és fel tudja venni az emberfogó pozíciót. Miután az emberfogás megvalósult, a letámadás könnyebbé válik a pálya minden területén. Ennek a kapcsolatnak a miértjeire a későbbiekben visszatérünk.

 

Az emberfogás

A négy alapelv közül ez a legegyértelműbb és legkönnyebben észrevehető, azonban itt a játék komplexitásából fakadóan és a könnyebb érthetőség érdekében fontos említést tenni a két strukturális alapelvről is: -1 ember elöl és a +1 ember hátul. Azzal, hogy adott esetben egy játékos alkotja a letámadás első vonalát felszabadul egy másik a pálya más területein – a libero – az ő feladata, hogy fedezze/biztosítsa a társakat azokban a szituációkban, amikor az emberfogás sikertelen.

 


Az emberfogásos rendszeren belül létezik a „részleges libero” feladata, ez azt jelenti, hogy a játékosnak lehetősége van elhagyni az emberét, ha úgy ítéli meg, hogy máshol nagyobb szükség van rá. Ekkor a libero átveszi a szabadon hagyott ellenfelet.

Az emberfogásos védekezés manapság nem megszokott jelenség, legfőképp az elit futballban, ahol a többi, labdabirtoklásra törekvő csapat sokkal inkább területalapú védekezést alkalmaz.

 

 


Nehéz megmondani Bielsa miért részesíti előnyben az emberfogást, az egyik ok lehet a rendszer egyértelműsége, hiszen mindenkinek megvan az „embere”, így a félreértések teljes mértékben kizárhatóak. Ugyanakkor ez a rendszer nagyban épít a játékosok egyéni mentális képességeire védekezésben, mivel az ellenfél játékosának pozíciójával folyamatosan tisztában kell lenniük. Valamint, ha az ellenfél könnyen el tud szakadni az őrzőjétől, nagy területek nyílhatnak meg a támadásra.

 

2021. március 13.: Leeds United–Chelsea FC – A két strukturális alapelv

Ahhoz, hogy teljesen megértsük a Leeds United védekezését a két referenciaponttól függő alapelv mellett meg kell vizsgálnunk két strukturális alapelvet is. Ez a két alapelv nagyban meghatározza, hogy Bielsa milyen rendszerben küldi pályára csapatát.

A két strukturális alapelv:

  • -1 fő a labdaszerzés első vonalában
  • +1 fő a legutolsó védővonalban

Ez gyakorlatban 1v2-őt vagy 2v3-at jelent a támadóharmadban és 2v1-et vagy 3v2-t a védelemben. Természetesen ezek az alapelvek is összefüggnek egymással és egyik lehetővé teszi a másikat: mivel egy játékossal kevesebb van elöl, a védelemben létszámelőnyben tud lenni a csapat.

 

 


 

Létszámhátrányos presszing

Amikor az ellenfél birtokolja a labdát Bielsa csapata létszámhátrányban támad le, tehát ketten támadnak le három védő ellen, illetve egy játékos presszingel két középső védő esetén (ha az ellenfél négy védővel áll fel, akkor hárman). A presszing első vonala ekkor arra törekszik, hogy az ellenfél labdabirtoklását olyan terület irányába terelje, ahol könnyebben labdát tudnak szerezni, valamint amilyen hamar lehetséges az emberfogással lezárják a játékfolytatási lehetőségeket.

 


 

Létszámelőny a védelemben

A védelemben kialakított létszámelőnynek kettős célja van. Az így felszabaduló játékosnak elsődleges feladata a védelem biztosítása/segítése, ha az adott szituáció ezt megköveteli, valamint a labdaszerzést követően passzopciót kínálhat. A szabad embernek adott esetben az elcsúszó emberfogás korrigálása is feladata, ezáltal megakadályozva, hogy egy játékos védelmi megingása a teljes csapat védekezésére hatással legyen.

A -1-es és a +1-es szabály együttesen teszi lehetővé, hogy az intenzív letámadás valóban hatásos legyen a labdaszerzések során, valamint biztonságot ad a védelem elcsúszásakor is.

 

2021. március 19.: Fulham FC–Leeds United – A kialakuló játékszituációk

Miután megvizsgáltuk a Leeds United védekezésének elméleti hátterét és megértettük milyen szervező elvek határozzák meg a játékosok döntéseit, érdemes megnéznünk milyen játékszituációk alakulnak ki a tárgyalt alapelvek hatására. Ezáltal újabb mélységeit ismerhetjük meg Bielsa gondolkodásának. Természetesen el kell ismernünk, hogy ez az elemzés is feltételezésekre épül, így következtetéseink akár tévesek is lehetnek, azonban a Leeds United meccseit nézve észrevehetünk bizonyos ismétlődéseket, amelyek alapján tudatos tervezésre és kivitelezésre kell gondolnunk. A következőkben ezeket az ismétlődéseket fogjuk tárgyalni.

 

Első szituáció – Strukturális előnyök

 

 


Az alapelveket megismerve felvetődhet a kérdés, hogy milyen strukturális előnnyel jár, ha védekezéskor a presszingelő játékosok kivételével a játékosok az emberfogó pozíciójukba rendeződnek. A Leeds United a támadófázisban viszonylag rugalmas, pozíciós alapelveket követ (a szélen a szélső támadó is kialakíthatja a létszámelőnyt, illetve a szélsővédő is), a kérdés az, hogy ezekben a szituációkban a csapat mit nyer azzal, hogy a rendeződés elsődleges referencia pontja nem a terület, hanem az ellenfél játékosa.

Érdekes módon, ha a védekező statisztikákat nézzük, a Premier League-ben a legtöbb védekező sprintet, mind mennyiségben, mind megtett távolságban a Leeds United vezeti, azonban a második helyen ezekben a statisztikákban a Manchester City csapata van, akik területalapú védekezéssel játszanak.

 

Második szituáció – Gyakorlati előnyök


Természetesen a védekezésbe való átmenet nem csak annyiból áll, hogy a lehető leghamarabb egy adott védekező struktúrába rendeződjön a csapat, figyelembe kell venni, hogy a kialakult szituációban ennek a struktúrának funkcionálnia is kell (meg kell akadályoznia az ellenfél támadását.)

Az emberfogó pozícióba való rendeződésnek meg van az az előnye, hogy nem elvárás egy „ideális felállás” elérése – például 4-4-2 vagy 4-5-1, így kevesebb mentális energiafelhasználással járhat. Míg a terület alapú védekezés során a védendő terület folyamatosan változik, ezt pedig állandó figyelemmel kell követnie a játékosoknak, ezáltal a mentális energiáiknak nagy része felhasználásra kerül, addig az emberfogó védekezés során a játékosnak szinte minden szituációban ugyanaz a feladata: fognia az emberét.

 

Harmadik szituáció – Az egyszerűség előnye

 


Előző gondolatmenetünkből egyenesen következik egy bizonyos fokú egyszerűség, amely a játék során más szituációkra is pozitív hatással van. Köztudott, hogy Bielsa rengeteg előre begyakorolt mozgással és ismétléssel dolgozik, amelyek leoktatása/megtanulása rengeteg időt és energiát igényel. Ebből fakadóan logikusnak tűnik, hogy védekezésben egy egyszerűbb rendszert alkalmaz, annak érdekében, hogy az említett mozgásokra és automatizmusokra több időt tudjon fordítani.

Láthattuk, hogy bizonyos szituációkban ez az emberfogásos védekezés is elég összetetté válhat, azonban a heti edzésmunka során elégséges szinten elsajátítható, illetve a védekező struktúra a -1/+1-es szabályok miatt könnyen megérthető.

 

2021. április 3.: Leeds United–Sheffield United – Negyedik szituáció – Az egyediség előnye

 

 


Korábban már említettük, hogy korunk futballjában kevés csapat alkalmaz emberfogásos védekezést, így azt sem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy az ellenfelek sem feltétlenül rendelkeznek megfelelő tapasztalattal. Ennek egyik legegyértelműbb jele, hogy az ellenfelek gyakran kiemelik, mennyire más reakciókra van szükség azokban az esetekben, amikor az emberfogásos védekezéssel találkoznak.

Sokszor elhangzik az a kritika, hogy Bielsa csapatainak védekezése könnyen kiismerhető: gyakorlatilag a -1-es és a +1-es szabályok miatt az ellenfél felállásából nagy pontossággal kiszámítható milyen struktúrában lépnek pályára, ugyanakkor a legtöbb játékos nem találkozott ilyen szituációval karrierje során, így egy hét felkészülés után még sok olyan szituáció alakulhat ki, ami meglepetésként hat.

 

Ötödik szituáció – A támadó fázisban kialakuló előnyök

 


Eddig a Leeds United védekező alapelveinek közvetlen hatásaival foglalkoztunk. A játék komplexitásából fakadóan azonban a teljes kép megismeréséhez azt is meg kell vizsgálnunk, milyen következményekkel járnak ezek az alapelvek a játék többi fázisában.

A támadásba való átmenetben is felfedezhetjük ezeket a hatásokat: labdaszerzéskor az emberfogás következményeképp az átmenet során a játékos mindig ideális helyen lesz ahhoz, hogy az ellenfél mögött megnyílt területet támadja. A Leeds United mérkőzéseit nézve az láthatjuk, hogy a támadásba való átmenetben a játékosok mindig képesek jól támadni ezeket a területeket.

Gyakorlatiasabban fogalmazva, azzal hogy a Leeds United emberfogással védekezik, arra kényszeríti az ellenfeleket is, hogy emberfogással védekezzenek, hiszen labdavesztés esetén a játékosoknak két választási lehetőségük van: vagy visszazárnak az emberükkel (maradnak emberfogásban), vagy elszakad tőlük a játékos, aki passzopcióvá válhat és kockáztatják az esetleges kontratámadást.

 

Hatodik szituáció – A presszing során kialakuló előnyök

 

 


Elemzésünkben kevesebbet foglalkoztunk a Leeds United védekezésének presszing részletével. Bizonyos szempontból ez érthető, hiszen a letámadás, mint védekező mechanizmus nem egyedi korunk futballjában, illetve minden labdabirtoklásra törekvő csapatot jellemez.

Vajon az agresszív letámadás könnyebben összeegyeztethető az emberfogással, mint a terület alapú védekezéssel? Érdekes felvetés, ha figyelembe vesszük, hogy a letámadás komplexebbé teszi a területalapú védekezést, viszont az emberfogást nem. A letámadás céljából fakadóan (a labda visszaszerzése) maga a védekező struktúra is a labdához viszonyítottan cselekszik, ezáltal a labdát birtokló játékossal is kapcsolatba kerül. Ez közelebb áll az emberfogásos védekezés rendszeréhez, mint a területalapúéhoz. Ebből következik, hogy az agresszív letámadás magasabb minőségben tud megjelenni, ha emberfogással párosul, mint ha területalapú védekezéssel.

 

Konklúzió

Sorozatunk ezen részében a Leeds United védekezésének szervező elveivel foglalkoztunk, megvizsgáltuk milyen strukturális és referenciapont alapú elvek határozzák meg Bielsa csapatának védekezését.

Két strukturális alapelvet vizsgáltunk meg: -1 játékos a letámadás első vonalában, illetve +1 játékos a védelemben. Láthattuk, hogy ez a két szabály hogyan határozza meg a Leeds United védekező rendszerét, valamint milyen kapcsolatban állnak egymással.

Ebben a rendszeren belül két referencia pont alapú szervező elv – egy labdaorientált intenzív magaspresszing, valamint a letámadás első vonala mögött az emberfogás – jelenik meg.

Megnéztük, hogy ezek az alapelvek hatására milyen előnyös játékszituációk alakulhatnak ki, nemcsak védekezésben, hanem például a támadásba való átmenetek során is. Észrevételeinket empírikus tapasztalatok ihlették, így előfordulhatnak téves logikai következtetések, azonban ahogy korábban is említettük az ismétlődő szituációk és játékhelyzetek arra engednek következtetni, hogy bizonyos mértékű tudatosság mentén alakulnak ki. Arra törekedtünk, hogy ezeket a kölcsönhatásokat és kapcsolódásokat felfedjük.  

0 0 votes
Article Rating

Írj hozzászólást

0 Comments
Inline Feedbacks
View all comments
0
Would love your thoughts, please comment.x
()
x