Mivel jár a Brexit a Premier League jövőjére nézve?

Nagy-Britannia január elsejével kilép az Európai Unióból, ami nagyon sok változást fog hozni az ott élők számára, és új korszakot fog nyitni mind a Premier League, mind az európai klubfutball életében. Új szabályok fogják behatárolni a szigetországi klubok átigazolásait, ami sokkal kevésbé teszi őket vonzó célponttá, így pedig felborulhatnak az erőviszonyok is a klubfutball térképén.

 

Azzal, hogy az EU-ból kilépnek megszűnik a munkaerő szabad áramlása, ami azt jelenti, hogy külföldi játékosok leszerződtetéséhez külön munkavállalási engedély már nem lesz elegendő. Az új szabályokra az angol labdarúgó-szövetség, az EFL és a Premier League is rábólintott, a hónap elején pedig a kormány is áldását adta rájuk, így pedig januártól életbe is lépnek.

 

GBE – a vezetőtestület jóváhagyása

Hogy a munkavállalási engedélyt megkapja egy játékos, ahhoz egy speciális pontrendszerben meghatározott mennyiségű ponttal kell rendelkezzen, amit a vezetőtestület előre megszabott tényezői alapján fognak majd kapni a labdarúgók. Egy Premier League csapat által leigazolni kívánt játékos ezen pontrendszerben legalább 15 ponttal kell rendelkezzen, hogy megkapja az engedélyt, mely pontokat olyan feltételek alapján szerezhetnek meg, hogy nemzetközi mérkőzéseken való részvétel, egyéni eredmények, valamint az aktuális klubjának erőssége.

A vezetőtestület természetesen nem szeretné komoly hátrányba hozni a klubokat, így a feltételrendszerben a FIFA ranglistán szereplő Top50 válogatott tagjai, illetve a topbajnokságokban szereplő játékosok csaknem azonnal magasabb pontszámmal indulnak, mint ami szükséges a munkavállalási engedély megszerzéséhez.

A negatív hatás olyan fiatalokra, főleg a kisebb bajnokságokban pallérozódó ifjoncokra fogja kivetíteni az új szabályrendszer. Számukra sokkal nehezebb lesz bekerülni az angol ligákba miután az utánpótlás se klub-, se válogatott szinten nem járul hozzá pontokkal a feltételrendszerben megkövetelt elvárásokhoz.

Ami pedig a legkomolyabb hatása lehet az egésznek, hogy a 18 éven aluli külföldi futballisták nem igazolhatnak az angol klubok, miközben a jelenlegi viszonyokra tekintve közel 35%-os a légiósok aránya már az utánpótlás csapatokban is, ami ezzel a szabállyal látványos csökkenésnek fog indulni a közeljövőben.



 

Csökkenő légióslétszám

Ami miatt a szakértők egy része úgy könyveli el ezt a történést, mint az FA sikere, az nem más, mint az általuk régóta előtérbe helyezett hazai játékosok létszámának növekedése. A jelenlegi Premier League szabályok közt az szerepel, hogy a 25 fős keretben legalább nyolc hazai nevelésű játékosnak kell szerepelnie. Nem szükséges, hogy britek legyenek, csupán egy meghatározott ideig a brit utánpótlási rendszerben kell, hogy nevelkedjenek, függetlenül a nemzetiségüktől.

Miután az új szabályok értelmében 18 éven aluli külföldi nem kerülhet be az angol futball vérkeringésébe, így a nyolc fős létszámot, már nem szükséges megemelni ahhoz, hogy ez elősegítse a hazai fiatalok esélyeit, mert gyakorlatilag csak ők fognak megfelelni a szabály kritériumainak.

Ez ellen nagyon sokan felemelték a hangjukat, köztük Jürgen Klopp is, a bajnoki címvédő, s aktuális listavezető Liverpool FC vezetőedzője, aki a Guardiannek írt kommentárjában arra tért ki, mennyire hátrányosan fogja ez érinteni az ország utánpótlásnevelését, amely az utóbbi években attól is lett magasabb színvonalú, hogy már nagyon fiatalon találkoznak különböző országból származó tehetségekkel, akik már felfogást, stílust képviselnek a származásukból adódóan, s ahogy a Premier League is ki tudott törni anno az angol stílusból s a világ vezető bajnokságává nőtte ki magát, így az angol utánpótlás is kamatoztathatta a beáramló légiósok versenyhelyzetteremtését.

 

“Gondolkozzunk el, miért alakult így a helyzet. Azért, mert sok játékos volt körülöttük, akik szintén jól futballoztak és ez segít nekik a fejlődésben. Pusztán azért, mert kizárunk más tehetségeket, még nem fogunk több hazait kinevelni” – jelentette ki Klopp.

 

Külön Premier League-re vonatkozó kitétel, hogy a tengerentúli U21-es játékosok száma a téli átigazolási időszakban maximum három, a teljes szezonévben pedig maximum hat főre korlátozódik. Ennek a fő szempontja, hogy a második csapatokban, melyek az utánpótlás utolsó állomását képezik ugyancsak emelkedjen a hazai játékosoknak a száma, amivel ha nem is a legfelső osztályba, de alacsonyabb ligákba könnyebben el tudják adni magukat, így teremtve némi előnyt a rendszer által a brit labdarúgók számára.

 

Ki korán kel…

Ennek a szabályozásnak, mint mindegyiknek vannak kiskapui, amit az „ügyesebbek” ki is tudnak használni. Arról már több helyen is lehetett olvasni, hogy az angol klubok közül a Manchester Citynél a tudatos építkezés egyik legfontosabb pontja volt az úgynevezett franchise-osodás. A City Football Group az évek során kiépítette a saját hálózatát, amit eddig nem érzékelhettünk látványosan kamatozni a klub szempontjából, de ez a jövőben komoly változáson mehet keresztül. A CFG égisze alá jelenleg kilenc egyesület tartozik, ahol vagy teljes, vagy többségi tulajdonjoggal rendelkezik a cégcsoport, ami jelen esetben azt jelenti, hogy képesek lesznek a környék tehetségeit elszipkázni, és úgymond a „fiókcsapataikat” használva megszerezni bizonyos játékosok számára a szükséges pontokat a GBE rendszerének megfelelően.

 

Premier League Brexit CFG


Az egyetlen felvetülő kérdés, hogy mennyivel lesz vonzóbb célpont egy ifjú számára a CFG projektje, ahol gyakorlatilag fokozatosan tudnak neki biztosítani játéklehetőséget egyik vagy másik klubnál, amivel különböző kultúrákat és bajnokságokat is megismerhet. Ennek a csúcsa lenne az, ha megfelelően fejlődik, akkor a Premier League-be gyakorlatilag meg lenne a kikövezett útja, amin csak saját magán múlik, hogy képes lesz-e végig menni.

Hogy ez az opció vonzóbb-e, mint egy nem angol topklub akadémiája, vagy épp B-csapata, ahol utóbbi jó eséllyel még csak nem is másodosztályú, azt mindenki döntse el maga, hiszen a tehetségek előtt is ott lesz a választás lehetősége, de talán némileg vonzóbb lehet a CFG projekt, persze, ha készek a megfelelő pénzügyi juttatás a cégcsoport kevésbé előtérbe helyezett csapatainál is vállalni.   

Ez olyan szintű előnyt jelenthet számukra, amivel mindenki előtt járnak, hiszen rajtuk kívül jelenleg csupán a Leicester City és a Sheffield United tulajdonosa rendelkezik más országban is tulajdonjoggal élvonalbeli klubnál. Mindkét esetben Belgiumba kell keresni a megoldást, és idén már azt is elmondhatja magáról mindkét együttes, hogy élvonalbeli gárdával tudja kihasználni a kiskapukat, ami nem hátrányos a fejlődési szempontokat figyelembe véve. 

A különleges helyzetet a Chelsea jelenti, amely ma már nem teljesen hivatalosan áll kapcsolatban a holland Vitesse együttesével, de gyakorlatilag ide tartozik ez a párosítás is. Ezen felül a londoni klub rendelkezik a legnagyobb számú kölcsönjátékossal, ami bár jelenlegi tudásunk alapján nehezen nevezhető előnynek, mert nagyon kevés futballistájukra igaz, hogy valóban meghatározó szerepet tudnának betölteni az ideiglenes távollétből visszatérve, de a legutóbbi transzferban során megmutatkozott, hogy mégiscsak sokat tud számítani ez a tudatos felkészültség.

 

Nem is biztos, hogy rossz lesz ez

Ha nem a klubok, hanem a játékosok érdekeit kezdjük el vizsgálni, akkor a legfontosabb nézőpontot talán a holland labdarúgó-szövetség futballfejlesztési igazgatója, Art Langeler adta meg. Ő azt emelte ki, hogy leginkább anyagi szempontból vonzóak a fiatal tehetségek számára az angol utánpótlásrendszer klubjai, mert már 16 évesen is olyan pénzekhez juthatnak, amivel a kisebb országok klubjainál felnőttként is csak a második szerződésükkel. A szakember azt is taglalta, hogy a hazájából még gyerekként eligazoló játékosok közül nagyon kevés százalékuk vált valóban meghatározó játékossá a legmagasabb szinte, miközben a saját utánpótlás nevelésük kiválóan működik és évek óta látja el a világot remek holland focistákkal.

A The Athletic egyik szakírója, Oliver Key egy olyan perspektívából közelítette meg ezt a kérdést, miszerint van igazság abban, amit Klopp is hangozatott, hogy az angol tehetségeknek is jót tesz, ha más közegből származó fiatalokkal együtt játszanak, de szerinte a rendszer enélkül is működőképes lehet hosszútávon. Az ő érvelésének alapját az a tény adja, hogy a 18 éven aluliak közül nagyon minimális számban kerülnek fel az első csapatokhoz főleg a Premier League klubokban. Az élvonalbeli edzők nem engedhetik meg maguknak azt a luxust, hogy kísérletezzen a nagyreményű fiatalokkal, maximum a kupasorozatokban, de ilyen esetekben sokkal előnyösebb minden félnek egy kölcsönszerződés.

 


Deviszont míg a szigetországi klubok a lehetőségeiket kihasználva a világ minden részéről tudnak importálni az utánpótlás bázisuk feltöltésének érdekében fiatalokat, addig ez negatív hatással van a hazai tehetségekre, akik ezzel háttérbe szorulnak.

Ha úgy sem kerülnek fel a 18 évnél fiatalabbak az első keretekbe, akkor miért ne lehetne, hogy az akadémiák sokkal inkább a brit játékosokra épüljenek.

Hogy miként és milyen hatásokat gyakorol egy új szabály az angol futballra, azt nehéz előreláthatólag megmondani, mert azt biztosan láthatjuk már most is, hogy sztárigazolások könnyedén végbe fognak menni, minden akadály nélkül. Azt viszont, hogy a fiatalok megszerzésében való hátrányba kerülés mekkora extrakiadásokkal fog járni egyik másik klubnak, azt nem lehet megjósolni, ahogy az sem, hogy az elmúlt évek angol utánpótlás sikereinek nem-e jelenti ez a döntés a lezártát.

0 0 vote
Article Rating

Írj hozzászólást

0 Comments
Inline Feedbacks
View all comments
0
Would love your thoughts, please comment.x
()
x