Mit hozhat az Internek Alexis Sánchez?

A tegnapi napon eldőlt: Alexis Sánchez véglegesen az Interhez igazol. A Manchester Unitedtól kölcsönkapott támadó három évre kötelezte el magát a Nerazzurrihoz, így ma azt fogjuk megvizsgálni, mit adhat játékával Conte csapatának!

Meddig jut az Inter az Európa Ligában? Fogadj rá most!

Úgy tűnik, Antonio Conte hosszabb távon is igényt tart Alexis Sánchez játékára, miután a chilei három évre kötelezte el magát az Internazionale csapatához, ahol eddig kölcsönben játszott. Érdekes kérdés, Conte milyen szerepet szán neki hosszabb távon a csapaton belül, hiszen idén az Inter 3-5-2-es rendszerében alapértelmezetten Lautaro Martínez és Romelu Lukaku volt a két csatár. Alexis inkább rotációs szerepben volt, amit a játékpercek jól mutatnak: míg Lukaku 2985, Martínez pedig 2487 percet kapott, addig Alexisnek csak 906 percnyi játéklehetőség jutott. Ettől függetlenül az Internek hosszú távon a rotációs lehetőség biztosan nem jön rosszul. Míg Martínez kitűnően beinduló, Lukaku pedig fizikailag erős, a labdát jól megtartó csatár, addig Alexis a labdáért való visszalépésekben is használható, aki olyan csapatokban játszott korábban, mint a Barcelona vagy az Arsenal. Ettől függetlenül kétséges, kaphat-e jövőre az ideinél több játékpercet, hiszen ne feledjük: Lukaku jelenleg 27, Martínez 22, Alexis viszont már 31 éves. De nézzük meg mélyebben is Alexis szerepét a Conte-féle Interben!

Bár az Inter időnként kifejezetten érdekes sémákkal képes hátulról kihozni a labdát nyomás alatt, azért a mentalitásuk ezekben a szituációkban alapvetően mégis inkább kockázatkerülő: a három belső védő gyakran alkalmaz élesebb felpasszokat, akár íveléseket, hogy aztán a letámadás első vonalát átjátszva a Conte védjegyének számító harmadik emberes befutásokkal törjék át az ellenfelek védelmét. Bár Alexis ilyenkor természetesen a csapat elülső részében helyezkedik el, mégis gyakran jó szolgálatot tesz, hiszen gyakran lép vissza akár középen az ellenfél védővonalai közé, akár a szélen, inkább a vonal mellett. Ezekkel a labdákkal hosszúságuknál és jellegüknél fogva természetesen nem mindig könnyű megfordulni, ráadásul általában az ellenfél is a pálya ezen területét védekezi le a legjobban. 169 centiméteres, viszonylag alacsony termetével Alexis középcsatár létére viszonylag magabiztosan veszi át a labdát az ilyen helyzetekben, s bár több érintésből ugyan, de viszonylag jó hatásfokkal képes magának területet teremteni, hogy előrefelé folytassa a játékot. A fizikai adottságai ilyenkor azért hátrányt is jelenthetnek: a nála jóval magasabb védők fizikai erővel és megfelelő kontakttal azért képesek lehetnek Őt feltartóztatni, hátrapasszra kényszeríteni. Ha kevésbé fér a labdához, akkor egy nagyobb ívű rúgással gyakran próbálja a szél felé, a két felfutó szárnyvédő irányába folytatni a játékot. Ha azonban sikerül a kapuval szembe fordulnia, gyakran jó kulcspasszokkal teremt alkalmat a társaknak a már említett „harmadik emberes beindulásokra”. Természetesen egy kétcsatáros rendszer egyik tagjaként társával nagy összhangban kell mozognia, így Alexis több ízben feltűnik a pálya szélen is, úgy a pálya jobb, mint bal oldalán. Bár kiszorított helyzetből nem tudja annyira hatékonyan középre gurítani a labdát, a szélső kombinációkban gyakran kifejezetten hasznosnak bizonyul: a szűk területeken is jó testpozícióban képes átvenni a labdát, amelyet aztán egy közeli társnak továbbpasszolhat, így kivéve a részét a két-három ember együttműködését megkövetelő szélső áttörésekből. Mindezt jól mutatja, hogy kevesebb játékperce ellenére Alexis hatékonyan teremt helyzetet passzaival, az xA90, vagyis a 90 percre vetített várható gólpassz(az a passz, amelyből xG-értékkel bíró lövés lesz) mutatója 0.32-vel a harmadik legjobb a csapatban az idei szezonban. Nála többet csak Christian Eriksen (0.34, 699 perc) és Victor Moses(0.51, 413 perc) tudott összehozni, igaz, Ők jóval kevesebbet játszottak és Alexis-szel ellentétben csak a téli szünetben csatlakoztak a kerethez. Összességében a harmadik 90 percre jutó xGChain(az összes labdabirtoklási periódus xG-értéke, amelyben a játékos érintett) az Interben 0.89-el szintén Alexisnek van, nála jobb mutatót ebben csak Eriksen (0.91) ért el, az éllovas pedig Lucien Agoume (1.16), aki összesen 58 percet lépett pályára az idényben, ez érthetően torzítja a rangsort.

Támadásépítés a Napoli ellen: Alexis Sánchez középcsatárként a szélre mozog, a középpályással és a balhátvéddel háromszögel, majd előre, területbe indul.

 

Természetesen szót kell ejteni Alexis játékáról a pálya utolsó harmadában, hiszen egy középcsatár azért általában mégis csak a játéktér ezen részén kapja a legtöbb feladatot, ilyen-olyan formában. A chilei természetesen gyakran maga hajtja végre a harmadik emberként való beindulásokat, ennek következtében lendületből tud a kapu elé érkezni. Ellentétben Immobilével, jobblábasként nem feltétlenül mindig a jobb belső és jobbhátvéd közötti területet célozza beindulásaival, hanem időnként a jobb oldali félterületben is képes feltűnni, annak függvényében, hol lehet Őt beadással jól megtalálni. Alacsony termete ellenére viszonylag sokszor próbálkozik fejeléssel, de természetesen inkább lábbal eredményes. 22 mérkőzésen 4 gólt szerzett, egyet büntetőből, hármat viszont felépített támadás után, ebből egyet fejjel. Bár az idényben összehozott 4.83-as kumulált xG-mutató nem tűnik nagyon soknak, Lukaku (20.79) és Martínez (15.72) mellett csak a nyolcasként játszó Roberto Gagliardini (5.30) hozott össze Alexisnél több minőségi helyzetet, a mutatót 90 percre vetítve pedig két társán kívül csak a 191 percet kapott Sebastiano Esposito előzi őt.

Áttörés a Bologna ellen: Lukaku lekészíti a labdát a harmadik emberként érkező Alexisnek, aki kapura lövéssel zárja az akciót.

Hogy még pontosabb képet kapjunk arról, milyen stratégiai lehetőségeket ad Conte kezébe Alexis jelenléte a Lukaku–Martínez csatársor mellett, érdemes összehasonlítani a három játékost a kitűnő FootballSlices poszt-specifikus radarjai alapján. Lukakuval összehasonlítva őt jól látszik, hogy a belga sokkal inkább a kapu előtt jól használható, fizikailag is erős csatár: az idei szezonban az Interben a lövések minőségére vonatkozó mutatókban (nPG, nPxG, npxG/lövés, valamint a lövések és gólok hányadosával kiszámolt konverziós ráta) egyértelműen Lukaku a jobb, valamint fizikai adottságainak köszönhetően Alexisnél jóval több fejpárbajt is nyert. A tizenhatoson belül eltérő profiljuk ellenére közel ugyanannyiszor értek labdába, ám a passzolásra és cselezésre vonatkozó mutatókban Alexis messze jobb teljesítményt nyújt. Igaz, több labdát vesztett Lukakunál, ez magyarázható azzal, hogy gyakran lép vissza a középpályára és kap háttal labdát az ellenfél által legjobban felügyelt területen. Védekezésben pedig Alexis nagyságrendekkel több sikeres nyomásgyakorlást tudott felmutatni, így a különböző presszingsémákban is jól használható lehet.

Lautaro Martínezt Alexis szintén veri a passzolásra és cselezésre vonatkozó mutatókban, ám érdekes módon az egy lövésre jutó xG-je alig magasabb Alexisnél. Martínez ilyen jellegű összevetése egyébként Lukakuval szemben is érdekes: az InStat adatai szerint Lukaku 120 lövésből kerekítve 24, míg Martínez 147 lövésből kerekítve 22 xG-nyi helyzetet tudott összehozni, ezek alapján Martínez több lövést ad le, ám a mennyiség részben a lövései minőségének rovására megy. Martínez befejező csatárként Alexisnél valamivel több fejpárbajt vív, többször ér labdába a tizenhatoson belül és kevesebb labdát is veszít, ráadásul az ellenfélre is közel Alexishez hasonló szinten gyakorol nyomást.

Összességében érthető, hogy Conte hosszútávon is számol a már harminc felett járó Alexis Sánchezzzel: Lukaku erőcsatár és Martínez beindulásban erős játékosprofilja mellé az Inter így hosszútávon számolhat egy összjátékba jobban bevonható opcióval is. Kora miatt nem biztos, hogy az ideinél többet fog játszani, ám képességei jól jöhetnek az Internek, ha a meccsek szituációjától függően Conténak variálnia kell a játékon.

0 0 vote
Article Rating
Subscribe
Visszajelzés
guest
0 Comments
Inline Feedbacks
View all comments
0
Would love your thoughts, please comment.x
()
x