Otthonra lelve – José Campaña portré

A labdarúgás világának magával ragadó varázsát azok a történetek adják, ahol valamelyik játékos vagy klub valami különleges háttértörténettel tudja a rajongókat megfogni. A következőkben egy andalúz fiúról lesz szó, aki sokáig úgy tűnt, hogy igazi vándormadárrá lesz, de mikor végre megtalálta azt a helyet, ahol kiteljesedhet, akkor pont olyan történetté változtatta saját karrierjét, ami miatt meg tudja hódítani a szurkolók szívét.

Campaña portré: a Betis ellen

(X) Fogadj kötésben, és növeld nyereményed akár 30%-kal


 

KEZDETEK

José Ángel Gómez Campaña 1993. május 31-én látta meg a napvilágot Sevilla városában. Édesapja fanatizmusa és szurkolói elhivatottságának köszönhetően a gyermeket már nagyon fiatalon elindította a labdarúgás irányába. Apja érzelmi kötődése nagyban hozzájárult, hogy a város piros-fehér csapatának utánpótlásában kezdte meg pályafutását.

Fokozatosan járta végig a szamárlétrát, majd 2011-ben Marcelino García Toral megadta számára az esélyt a felnőttek közt. Bemutatkozhatott az Európa Ligában, a kupában, de a bajnokságban is egyre komolyabb szerepet kapott az akkor még csak 18 esztendős tehetség.

Időközben a spanyol U19-es válogatottal kétszeres Európa-bajnok lett, előbb 2011-ben, majd egy évvel később is, mikor már csapatkapitányként ő vezethette ki a címeres mezes együttest a pályára. 

A 2012/13-as szezon hozta meg az első törést karrierjében, mikor az andalúz csapat kinevezte Míchelt, aki egyáltalán nem számolt vele. A sérülések is ekkor kezdték el utolérni, így valamivel több mint 200 játékperccel zárta az idényt, aminek végén távozási szándékát bejelentette szeretett klubja felé.

Campaña az U19 kapitánya
Az U19-es Európabajnokság fináléjában a görögök ellen

 

LÉGIÓSÉLET

A Crystal Palace látott benne fantáziát, annak ellenére, hogy Mark Hughes vezetőedző nem volt oda érte – ezt bizonyítja, hogy a nyolcadik fordulóra teljesen eltemette a spanyolt, akinek a télen már a kölcsönadás volt az egyetlen menekülőútja.

A Bundesligában a kiesés ellen küzdő Nürnberg kínált neki esélyt. A németországi kaland tetszett is neki, de mivel a bajor klub nem tudta megőrizni élvonalbeli tagságát, nem jöhetett szóba egy újabb, immár teljes kölcsönszezon.

Olaszországba csak egy nagyon rövid kitérőt tett. Bár a Sampdoria megvásárolta a játékjogát, a felkészülési időszakban egyes pletykák szerint volt egy kisebb balhéja, aminek következtében a genovaiak mihamarabb szabadulni kívántak tőle.

A korábbi utánpótlásedzője Julen Lopetegui elcsábította Portóba, így a kis térképén újabb országot jelölhetett be ahol futballozott. Minden pozitív előjel ellenére a második csapatban többet szerepelt, mint az élvonalban.

Ekkor úgy tűnhetett, hogy a szépreményű ifjúnak leáldozott, hogy az egykori utánpótlásban brillírozó csapatkapitánynak is megválasztott középpályás karrierje eltűnhet a süllyesztőben. Nem volt mit tenni, be kellett fejeznie a kínszenvedést légiósként, és hazatérni Spanyolországba.

 

ÚJRA SPANYOLHONBAN

A másodosztályban szereplő Alcorcón együttesénél próbált új életet lehelni haldokló pályafutásába, s az amúgy stabil középcsapat vele kiegészülve biztató játékkal – főleg védekezésben – nagyon közel került a feljutáshoz, hisz csak rosszabb egymás elleni eredmények miatt csúsztak le a rájátszást jelentő hatodik helyről. Campaña bekerült a szezon álomcsapatába, amivel bizonyította hazájában, hogy érdemes lenne esélyt adni neki.

A Levante mindössze ötszázezer euróért megszerezte a Sampdoriától, hogy a klub történetének egyik legjobb ár/érték arányú üzletét tető alá hozzák.

A valenciai kiscsapat a kiesés után azonnal a visszatérést tűzte ki célul, amibe az akkor 24 éves andalúz főszerepet vállalt. A „Granotas” bajnoki címmel zárta az idényt, Campaña pedig ismét bekerült az év csapatába.

Két stabil kezdőemberként eltöltött szezon után tavaly a harmadikban is bizonyította, hogy a benne rejlő fiatalkori potenciál ki tud jönni megfelelő környezetben. Paco López irányítása alatt pedig olyan szintre lépett fel, hogy az októberi válogatott mérkőzésekre Luis Enrique meghívta a spanyol válogatottba. Ezzel 56 év után ő lett az első a Levante együtteséből, aki a La Roja mezét magára ölthette.

 

SZEREPE A RENDSZERBEN

Az említett Paco Lópezzel a kispadon a „Granotas” 4-4-2-es hadrendben játszik „duplahatossal”, melyből a bal oldali belső középpályás szerepét tölti be Campaña. A szerepe kettős, mert védekezésben neki kell a bal szárnyon besegíteni szükség esetén, miközben a szűrő feladatát sem hanyagolhatja el, valamint támadásban szabadabban szerepelhet, de ő mozog balra, hogy onnan tudja támogatni az előre húzódó szélsőt, illetve a két csatárt.

Campaña portré heat map 2019/20
Campaña hőtérképe a 2019/20-as szezonból

 

VÉDEKEZÉS

Védekezésben a rendszer egyik legfontosabb szereplője, köszönhetően annak, hogy letámadás során rendkívül aktív, sokat mozog, és jó érzékkel ad fedezőárnyékot.

Ligaszinten a középpályások között az egyik legtöbb sikeres nyomásgyakorlása neki volt a támadóharmadban, bár azt is meg kell említeni, hogy a hatékonysága nem épp kiemelkedő ezek tekintetében.

A pálya középső-, és az ellenfél harmadában teljesen eloszlanak a labdaszerzéseinek a helyei, míg a saját harmadában már nagyon jól megmutatkozik, hogy neki a bal oldalon van több feladata, mert ott csaknem háromszor annyi alkalommal szerzi meg a játékszert.

A Barcelona ellen is egészen a védőkig megy presszingelni

Ez összefüggésben van azzal, hogy off-the-ball szituációkban a fellépő középső középpályásokra, vagy a hozzá hasonló „hatos” szerepkörben játszókra neki kell figyelni a bal oldali félterületben, hogy minél kevésbé tudjanak belépni a játék szervezésébe. Amikor túlzottan visszahúzódik a csapat, akkor pedig a felfutó jobb oldali szélsővédő lesz az ő embere, mert ilyen esetben a valenciaiak szélsővédői is befelé tolódva támogatják a még kompaktabb védekezést, aminek a szélét a két szélső középpályás zárja le.

 

TÁMADÁS

Támadásban sokkal nagyobb szabadsága van, aminek minden előnyét élvezhetik a társak. A gólszerzés nem a legfőbb erénye, de elég mélyről is kell indulnia ahhoz, hogy minden alkalommal a kapu elé érjen, illetve vannak előtte épp elegen társak a csapat taktikájának megvalósításához, viszont az előkészítésekben és a többiek helyzetbe hozásában jeleskedik.

Magasan presszingelő ellenfelek ellen többször is visszalép a támadásépítés segítésének érdekében, mert a védelemben kevés a progresszív megindulásban jól képzett játékos, így ő maga vállalja fel ezt.

Campaña portré: a Betis ellen
A Betis ellen is ő lépett vissza, hogy felhozza a labdákat

A passzjátéka nem a legpontosabb, de a kockázatos átadásoktól sem visszariadva – valamint a társak minőségét is megbélyegezve némileg –, ezt el kell fogadni, hogy nem tudja megütni a 80%-ot.

Ennek ellenére csapaton belül kétszer annyi kulcspassza, másfélszer annyi támadóharmadba juttatott átadása, közel másfélszer annyi boxon belülre menő pontos passza volt, mint bárkinek az előző szezonban, valamint a keret progresszív passzainak egy ötöde is az ő nevéhez fűződött. Idén ez annyiban módosult – az alacsony mintán –, hogy Enis Bardhi jobban áll kulcspasszok terén (10 v 9 KP), de a többi mutatóban ebben a szezonban is kiemelkedik Campaña a többiekkel szemben.

 


Portré: A Puskás Akadémiának nem kellett, Újpestről indulva világsztár lehet – Enis Bardhi


 

GYENGESÉGEK

A leginkább kiemelendő probléma vele kapcsolatban, hogy képes bizonyos szituációkban megzavarodni és lefagyni: látható olykor rajta, hogy képtelen a két jó döntés közt választani, aminek következtében előfordul, hogy egy harmadik, rossz opció lesz a vége. Ennek legfőbb jelét a sok labdavesztésében lehet felfedezni, mikor a támadóharmadban túl sok megoldás tárul elé, amik között nem tud helyesen dönteni.

Az előző idényben mérkőzésenként 10,1 labdát vesztett el – ami a progresszív játékstílusából kiindulva egyáltalán nem sok –, ezeknek csaknem egyharmadát csel megkísérlése közben, ami már nem annyi jól mutató statisztika. A felesleges „labdára csavarodás”, a szükségtelen egyénieskedések olykor kiütköznek a játékán, ennek pedig a csapat láthatja kárát. 

Ez egy mentális gyengeség, amit nagyon nehéz kiküszöbölni – persze nem lehetetlen –, de kétségkívül bizonyos szinten be is határolja a játékos fejlődési potenciálját, mert az igazán nagy klubok esetében az ilyen dolgok igazán fontos tényezők tudnak lenni.

Campaña portré válogatott
A portugálok ellen egy álma vált valóra azzal, hogy bemutatkozhatott a felnőtt válogatottban is

 

KONKLÚZIÓ

Campaña egy nagyon jó középpályás, akinek a jelenlegi padlója talán magasabban is van, mint a Levante csapatában való szereplés, egy lépcsőfokkal feljebb is képes lenne megállni helyét minden bizonnyal, viszont az említett gyengeségek miatt nincs valami magasan az a bizonyos plafon sem, ami miatt túlzottan nagyratörő álmokat nem szabad dédelgetni vele kapcsolatban.

A válogatottban való bemutatkozás minden bizonnyal egy olyan élmény, amit már sosem vehetnek el tőle, s ha éveken át maradna a valenciaiaknál, akkor is bátran állíthatnánk róla, hogy ő már otthonra lelt a Földközi-tenger partján.

Írj hozzászólást