Pellegrini és a Betis hatalmas fordulattal talált a helyes útra

Adott egy edző, aki felemelt egy spanyol középcsapatot a Bajnokok Ligája szintjére, majd a legmagasabb porondon félig-meddig megbukott, illetve adott egy klub, amely emberemlékezet óta az inkonzisztenciájáról híres. A kettő házassága megteremtett egy olykor látványos futballra képes együttest, amely néha fejjel rohan a falnak, de mégis elérheti a célját.


(X) Regisztrálj a Büntetőn keresztül az Unibetre, és befizetési bónuszod mellé 10 ezer Ft ingyenes fogadást is kapsz ajándékba!


 

Kétes fogadtatás

Manuel Pellegrini már több mint 30 éve edzősködik, s talán kijelenthető, hogy ez idő alatt látott már mindent, amit egy edző láthat. Egykori klubcsapatának, az Universidad de Chilének a kispadjától egy rövidebb ecuadori, majd argentin kaland után szerződött Európába, hogy ő legyen a Sárga Tengeralattjáró egyik leghíresebb kapitánya. Ma már nem nagyon beszél róla senki, de a spanyol Villarreal első sikerkorszaka (2004–2009) az ő nevéhez köthető.

Megérkezésekor – az akkor még létező – Intertotó-kupát nyerte meg csapatával, mellyel jogot szereztek az UEFA-kupában való részvételre, de említhetjük azt is, hogy 2006-ban a Bajnokok Ligája elődöntőjéig menetelt a Villarreal, de három évvel később is Európa legjobb nyolc csapata között volt, hogy akárcsak a másik nagy meneteléskor, úgy itt is az Arsenal állja útját.

Pellegrini később megjárta a Real Madridot, de irányította a „felpumpált” Málagát is. Nyert bajnoki címet és két angol ligakupát a Manchester Cityvel, megfordult Kínában, hogy legyen mit félretennie a nyugdíjas évekre, majd bukdácsolt a West Ham United edzőjeként, hogy 2020 augusztusában elfogadja a Real Betis három esztendőre szóló ajánlatát.

Azon klubét, amely két éve még az Európa-ligában vitézkedett, majd utána szépen elindult a lejtőn, aminek az alját az elmúlt évtized során kétszeri másodosztályú szerepléssel már megismert. Sokat elmond a klubnál korábban uralkodó viszonyokról, hogy egy évtized alatt 15 edzőt alkalmaztak, és mindössze egyszer zártak pozitív gólkülönbséggel az élvonalban.

 

 

Mikor megtörtént a chilei kinevezése, a közvélemény részéről elég megosztott volt a fogadtatás. Az egyik tábor úgy gondolta, hogy az akkor 66 éves szakember számára már a nyugdíj lenne a megfelelő, mert a londoni időszaka is inkább bukás volt – a West Hamnél töltött időszakában 64 mérkőzésen átlagban 1,30 pontot szerzett a csapat –, ami azt jelzi, hogy véget kellene vetnie az edzőségnek. A másik oldalon pedig azok sorakoztak, akik hittek abban, hogy egykori sikerei helyszínére, vagyis a spanyol bajnokságba visszatérve még megújulhat és elhozhatja azt a kiegyensúlyozottságot, amire a sevillai klubnak szüksége lenne.

Így március elején már látunk egy elemezhető mintát, ami alapján megállapítható, hogy félig-meddig mindkét oldalnak igaza volt. A Verdiblancos ugyanis amennyire felvette a Pellegrini-csapatokra jellemző stílust, annyira maradt önmaga is, mert továbbra is elképesztően hektikus az együttes. A keret kialakítása nagyon jól illik a chilei mester sok rotálással járó elképzeléseihez, hiszen szinte minden poszton elég jól eloszlanak a játékpercek a futballisták között. A rutinos mester nem fél a legnagyobb mérkőzéseken is pihentetni alapembereket, ha úgy kívánja meg a helyzet, amihez a körülményekhez képest a klub is mindent megadott számára, talán csak a csatár poszton lehet panasz a minőségre.


(X) Tippeld meg helyesen az Atlético Madrid-Real Madrid derbi első gólszerzőjének nevét és a találat percre pontos idejét, és nyerj akár 8 millió forintot!


 

Ígéretes kezdés, drasztikus visszaesés

A kaotikus „nyári-őszi” átigazolási időszakban a vezetőség egy Pellegrini-kompatibilis játékoskeretet tudott összehozni, amit a szezon elején két szép győzelemmel meg is köszönt a vezetőedző. A Deportivo Alavés és a Real Valladolid elleni siker épp olyan kezdés volt, mint amit vártak is a klubnál. Támadóbb szellemben, az előző szezonhoz képest több helyzetkialakítással, domináns labdatartással sikerült lehozni a kétszer kilencven percet. Bár némileg minőségibb lehetőségek alakultak ki a reaktív focit játszó ellenfelek előtt, a friss szerzemény Claudio Bravo kapott gól nélkül zárt mindkét alkalommal.

 

A Real Betis statisztikái az első két bajnoki fordulót követően (Fotó: LaLiga/Twitter)


 

Ezt követte a Real Madrid elleni összecsapás, ahol a kiállítás döntött, és tette statisztikailag is jobbá a fővárosiakat, mert egyenlő létszámnál abszolút egy szintet hozott a két csapat, ám a vereség végül megtört valamit a Betisnél. Beindult az a fajta hullámzás, ami évek óta jellemezte a sevillaiakat.

Kikaptak tükörsimán a Getafétől, legyőzték a Valenciát ellenállhatatlan játékkal, a Real Sociedad és az Atlético Madrid ellen nem igazán voltak veszélyesek az ellenfél kapujára, így újabb két vereség került a nevük mellé. Az Elche ellen osztálykülönbségről tettek tanúbizonyságot, ami csaknem a visszájára fordult az FC Barcelona, az Athletic Bilbao és a Cádiz elleni összecsapásokon, ahol ismét azt lehetett érezni, hogy a sevillaiak semmit nem léptek előre az előző szezonhoz képest.

Éppen csak ráfordultunk decemberre, mikor 11 fordulón voltunk túl és a vérmesebb fanatikusok már Pellegrini fejét követelték, némileg joggal. Mindössze 12 pont szerepelt a csapat neve mellett, 12-23-as gólaránnyal, többnyire kiábrándító játékkal, olykor hatalmas pofonokba beleszaladva, amiket nagyon nehezen lehetett magyarázni.

Sokatmondó adatként álljon itt, hogy a Betis 126 lövéssel kísérletezett, melyből 51 találta el a kaput, s ebből született a tucatnyi találat. Ezzel szemben az ellenfelek 97 lövésből 51 alkalommal találták el a kapu felületét, amiből 23 gólt szereztek. A képen a 0,4 xG-nél magasabb lövések pedig tökéletesen alátámasztják, hogy a csapat legnagyobb problémája mi volt ebben az időszakban. Hiába hagytak kevesebb lehetőséget az ellenfeleknek, ha azok magas minőségűek voltak, amiket könnyedén váltottak gólra.

 

A Real Betis 0,4 xG-nél magasabb lövései (balra), illetve az ellenfelek 0,4 xG-nél magasabb lövései (jobbra) az első 11 fordulóban a LaLigában (Forrás: InStat)


 

Kicsit feladva a saját játékát, az Osasuna otthonában egy sokkalta védekezőbb szemléletű együttest küldött a pályára a chilei mester. A kevesebb labdabirtoklás és az inkább kontrákra épülő taktika meg is hozta a gyümölcsét, mert három ponttal távoztak az El Sadarból. A következő fordulóban a Villarreal ellen egy pontra volt jó ugyanez a felfogás, ami egyértelműen elcsendesítette a szurkolókat.

Mikor már azt hihette volna az ember, hogy Pellegrini valóban megváltozik, jött a Granada elleni andalúziai csata, amin visszaállt a csapat a szokásos támadó stílusára, a Nazaríes pedig köszönte szépen és könnyedén otthon tartotta a pontokat. A stílus nem változott, de a Cádiz ellen már legalább összejött a siker, még ha nem is voltak jobbak az ellenfélnél, majd az év utolsó meccsén a Levante is győzni tudott a Verdiblancos ellen, méghozzá négy gólt szerezve, ami olajat öntött a tűzre a szurkolók hangulatát illetően.

 

A csapat új arca

2021 nem is kezdődhetett volna rosszabbul, minthogy a Sevilla FC elleni városi derbin azon pletykák kereszttűzében kellett leülnie Pellegrininek a kispadra, hogy amennyiben kikapnak a szezon egyik legfontosabb meccsén, akkor másnap már nem lesz munkája. Egyes értesülések szerint a meccs előtt ezt tudatta a játékosokkal is, s bár nincs rá hivatalos bizonyíték, de a hatást mindenképp elérte, mert egy olyan együttes lépett pályára, aki mintha vért ivott volna.

Noha a végeredmény 1-1 lett, Julen Lopetegui együttese örülhetett annak az egy pontnak, mert csupán a hazaiak gyenge helyzetkihasználása hozta ezt össze nekik. Ezt követően valami pozitív irányba mozdult el a Betisnél, mert a játékosok kezdték elhinni, hogy sokkal több van bennük, mint amit eddig mutattak.

Az edzői stáb „összefésülte” a csapat erősségeit és az ellenfelek gyengeségeit, aminek köszönhetően egy sokkal kevésbé saját arculatát mindenképpen erőltető együttes alakult ki. Pellegrini megtanult alkalmazkodni az aktuális ellenfelekhez, a munka pedig kifizetődő lett.

A Huesca ellen jöhetett a támadószellem és az attraktív játék, míg az addigra ismét lecsúszóban lévő Celta Vigót hagyták érvényesülni, majd könnyedén lekontrázták a szedett-vedett védelmű galíciaiakat. Ugyanez volt a kulcs a Real Sociedad ellen, ahol bár jókora szerencsével is, de elhoztak egy pontot Baszkföldről, majd ismét jöhetett a valamivel dominánsabb játék, amivel az Osasunát fektették két vállra.

Az FC Barcelona ellen már igazi rangadó hangulatban készültek, a múlt alapján arra számítani lehetett, hogy sok góllal megszórja egymást a két csapat, de Lionel Messi klasszisára nem volt ellenszer. Hiába játszott jobban a sevillai zöld-fehér együttes, a katalánok túl nagy falatnak bizonyultak.

Ezt követően a Villarreal otthonában, a Getafe elleni hazai és a Cádiz elleni idegenbeli összecsapásokat is három ponttal zárták, vagyis egy hárommeccses győzelmi szériában vannak Andrés Guardadoék, aminek köszönhetően fel is léptek a hatodik – Európa-liga-selejtezőt jelentő – helyre.

Az elmúlt két hónap egyértelműen a sikerességről szól a kupából való kiesés és a Barcelona elleni vereség ellenére is. Pellegrini sokkal kevésbé ragaszkodik a saját elképzeléseihez, hanem inkább igyekszik ellenfélspecifikus taktikával készülni, ami eredményekkel is párosul. A képen tökéletesen megmutatkozik, hogy mekkora fejlődésen ment át a védekezés: a Betis 98 lövéssel próbálkozott az új évben, melyek közül 38 eltalálta a kaput, és 15 gólt szerzett, míg az ellenfeleknek csak 78 lövést engedett, melyből 34 kaput talált, de csak hét találatot jegyezhettek fel. A 0,4 xG-nél magasabb értékű lövések pedig szignifikáns különbséget mutatnak a szezon korábbi időszakához képest.

 

A Real Betis 0,4 xG-nél magasabb lövései (balra), illetve az ellenfelek 0,4 xG-nél magasabb lövései (jobbra) 2021-ben a LaLigában (Forrás: InStat)


Bár a sevillaiak még nem tudták kiegyenesíteni mutatóikat, mert az idény elején elszenvedett nagy vereségek a statisztikákat is erősen torzítják, de a játék képe alapján már egyre inkább állítható, hogy jogosan vannak ott az európai kupaszereplést jelentő pozícióban. Egyre inkább kevésbé engednek magas minőségű helyzeteket az ellenfeleknek, ami a fejlődésük elsődleges indikátora, s ha ezt tudják tartani, akkor minden esélyük meg lesz arra, hogy a következő szezonban szerepeljenek valamelyik nemzetközi sorozatban.


Kiemelt fotó: realbetisbalompie.es

0 0 votes
Article Rating

Írj hozzászólást

0 Comments
Inline Feedbacks
View all comments
0
Would love your thoughts, please comment.x
()
x