Peter Bosz leverkuseni munkásságának tanulságai – I. rész

A Hertha BSC elleni 3-0-s csúfos vereség után elkerülhetetlenné vált Peter Bosz távozása a Bayer Leverkusentől. Az ősszel pár fordulóig még a tabella élén is álló alakulat hatalmas zuhanórepülésbe kezdett 2021-ben, aminek többek között egy csúfos kupakiesés és Európa-liga-búcsú lett a következménye. Bosz dolgát több tényező is erősen megnehezítette, de összességében a holland edző számára hozott pozitívumokat is ez a két év. Kétrészes írásom első fejezetében a holland edző korábbi pályafutását foglalom össze, illetve arra is kitérek, hogy miként tanult a hibáiból Leverkusenben.


(X) Regisztrálj a Büntetőn keresztül az Unibetre, és befizetési bónuszod mellé 10 ezer Ft ingyenes fogadást is kapsz ajándékba!


Peter Bosz edzőként a tradicionális, nagy fölényre építő holland totális futball elkötelezett híve, ami nem is meglepő, hiszen játékosként volt szerencséje együtt dolgoznia a híres holland futballfilozófia fő zászlóvivőjével, Rinus Michelsszel is, méghozzá az 1992-es svédországi Európa-bajnokságon. Elmondása szerint a szövetségi kapitány beszédeit mindig lejegyezte egy füzetbe, hiszen már egészen ifjú korában elhatározta, hogy edző lesz belőle.

„Amikor Michels megbeszélést tartott velünk, azután rögtön a szobámba siettem és leírtam mindent a jegyzetfüzetembe, amit mondott, mivel ezeket nem akartam elfelejteni. Mivel később mindenképp edző szerettem volna lenni, ezt mind tudnom kellett és meg kellett tartanom.”

Bosz - Michels


Később – még játékoskorában – Johan Cruyff barcelonai edzőségét kutatta nagyon alaposan, így későbbi filozófiáját is nagyban befolyásolták példaképének módszerei. Mellette még később Josep Guardiola barcelonai, illetve Jürgen Klopp dortmundi munkássága volt rá nagy hatással. Előbbitől a pozíciós játék elemei, míg Klopptól a Gegenpressing nyerte el a tetszését, nem véletlen, hogy ezek az ő edzői felfogását is alapvetően formálták.

Bosz edzői karrierjét 2000-ben kezdte szülővárosa csapatánál, az apeldoorni AGOVV-nál. Hosszú utat járt be mire európai szinten is ismert edzővé vált. Több kisebb holland csapat után 2006 és 2009 között a Feyenoordnál volt alkalma kipróbálni magát mint technikai igazgató. A 2013–2016-os időszakban már ott volt a tűz közelében a Vitesse Arnhem együttesével, ekkor vált nagyon domináns játékstílusa Hollandiában felkapottá. A legtöbb támadójátékot mérő statisztikában a középcsapatnak számító Vitesse ott volt az Eredivisie élmezőnyében. 2016 nyarán – féléves izraeli kaland után – megkapta a nagy lehetőséget és példaképei nyomdokaiba léphetett az Ajaxnál. Bár a kezdés döcögős volt, végül egy sikeres szezont zárt Amszterdamban. Az Ajax a bajnoki címet végül egy ponttal elbukta a Feyenoorddal szemben, de az Európa-ligában nagy menetelése volt: egészen a döntőig jutott, ahol viszont a Mourinho-féle Manchester United védelme megoldhatatlan feladat elé állította Bosz fiait.

Az Ajax domináns játéka 2017 nyarán meggyőzte a Borussia Dortmund vezetőit arról, hogy Bosz jó választás lesz a távozó Thomas Tuchel helyére, szakmai elképzelései megfelelnek a klub erőteljes, dominanciára épülő identitásának.

Eleinte úgy is nézett ki, hogy ez a házasság az égben köttetett, hiszen a sárga-feketék villámrajtot vettek. A Bundesliga csapatai nem tudtak mit kezdeni azzal a magas letámadással, amit Bosz játszatott. Ennek a felfogásnak viszont meg volt az ára: a dortmundi keret már nem volt olyan fiatal, mint az Ajaxé, így az erős kezdés hamar megbosszulta magát. A gyengülő intenzitású letámadást már egyre hatékonyabban játszották át az ellenfelek, a dortmundi védelemben nyíló hatalmas üres területeket pedig sokszor játszi könnyedséggel használták ki.

 


A Tottenham Hotspur ellen játszott Bajnokok Ligája-mérkőzésen is jelentkeztek már a gondok. Az ábrán látható, hogy egy labdavesztés után a Dortmund rendezetlenül támad le, ez pedig hátul hatalmas üres területeket eredményez.

A holland edző kirúgását megelőző nyolc nyeretlen bajnokin 21 gólt kapott a csapat, így a bajnokságban vissza is csúszott a középmezőnybe, a Bajnokok Ligája-csoportjából pedig tükörsimán esett ki.

 

Sosem szégyen tanulni a hibákból

Egy évvel a csúfos dortmundi leszereplés után Boszt a Bayer Leverkusen hívta a 2018–2019-es szezon felénél, hogy tegye rendbe a Heiko Herrlichhel a középmezőnyben vergődő, kilátástalanul játszó csapatot. A holland tréner itt sem hazudtolta meg magát, szokásos módszereivel látott munkához és kezdetben az intenzív támadójáték nagyon feküdt a csapatnak. A Julian Brandt–Kai Havertz duó középen félelmetessé vált a legtöbb ellenfélnek, a szélről pedig Karim Bellarabi és Leon Bailey jelentettek folyamatosan veszélyt gyors sprintjeikkel, de Kevin Volland és Lucas Alario is belelendült a góllövésbe.

 


Bosz szokásos 4-3-3-s játékrendszerében Brandt és Havertz volt a támadójáték alfája és omegája. Egymásnak alakítottak ki üres területeket és így vitték előre folyamatosan a leverkuseni támadásokat. A szélsőtámadókkal és a mélyen felfutó szélsővédőkkel rendszeresen alakítottak ki háromszögeket, amikkel a rendezett védelmeket is át tudták játszani. Letámadásban is ültek a holland edző elképzelései, aminek a Niko Kovac vezette Bayern München is megitta a levét.

 


A két szélső Bailey (9) és Bellarabi (38) a fedezőárnyékukat használva támadják az építkező Niklas Sülét (4) és Manuel Neuert (1). Süle nem tud mást csinálni, mint pontatlanul előre ívelni, mivel a középső passzopciók is ki vannak véve a játékból Brandt (10) és Havertz (29) által.

A védekezésbéli problémák viszont március végére, április elejére már éreztették hatásukat. A középpályás trió abszolút támadószellemű összetétele gyakran óriási területeket hagyott az ellenfelek kontráira. Zsinórban három vereség következtében tíz pontra került a Bajnokok Ligája-szereplést érő negyedik hely, azonban Bosz ezúttal hajlandó volt a kompromisszumokra és a változtatásait siker koronázta.

 


A vereségek következtében a holland szakember apróbb, de annál fontosabb változásokat hajtott végre a csapat szerkezetén.

Átállt egy aszimmetrikus négyvédős felállásra, ahol a balszélen Wendell támadásépítésnél hátul maradt a két belső védővel egy vonalban, elöl a szélességet pedig Bailey biztosította. A másik oldalon ezzel szemben az aktuális jobbhátvéd felfutott, így Havertz behúzódhatott középre. Ezzel még erősebbé vált a középpályán a Leverkusen fölénye, immáron négy játékos tudott egymással kombinálni a centrumban. Labda ellen a jobb biztosítást szem előtt tartva Charles Aránguiz és Julian Baumgartlinger is hátul maradtak, a mögöttük helyezkedő három védő előtt, ezzel pedig jóval kiegyensúlyozottabbá vált a csapat szerkezete. Öt játékos felelt a biztosításért, míg öt a letámadásért. A támadójáték ennek viszont nem látta kárát, ugyanolyan gyorsan és hatékonyan tudtak előre törni a leverkuseniek, mint azelőtt. Ennek a fő letéteményese Brandt volt, aki egy nagyon sokszínű szerepet töltött be a csapatban. Támadásépítésnél sokszor hátra húzódott a bal félterületbe és onnan indította remek ütemű labdáival az éppen mélységből beinduló csapattársát. Ennek a 36. fordulóban az Eintracht Frankfurt látta kárát. Az első félidőben nagyon beindult a Boszwagon és már 40 perc alatt berámolt hat gólt a kissé fáradt ellenfélnek.

 

Peter Bosz - Frankfurt


Brandt (10) kulcsszerepet játszott a kiütéses győzelemben. Itt is ő indította azt a támadást, ami az első gólt eredményezte. Hátra húzódásával egy láncreakciót indított el a frankfurti védelemben, ami azt eredményezi a bal szélen teljesen szétszakadt a védelmi vonal. Ebbe a területbe futott be mélységből Aránguiz (20), aki aztán a tizenhatos előterébe centerezett a remek ütemben odaérkező Havertz (29) elé, aki befejezte a támadást.

Végül a formációváltásnak köszönhetően stabilabb szerkezetnek és a Havertz–Brandt duó fantasztikus tavaszának köszönhetően egy hatalmas hajrával elérte a csapat a negyedik helyet.

 



 

A hullámzó forma átka

A Bosz által a pályán biztosított szabadságban lubickoló Brandt–Havertz kettősből előbbire 2019 nyarán lecsapott a Borussia Dortmund. A kétségkívül hatalmas űrt a Hoffenheimtől igazolt Kerem Demirbay–Nadiem Amiri duóval próbálták betölteni, ami azonban az őszi szezonban szemmel láthatóan nem sikerült.

Havertz kedvenc játszótársa nélkül érezhetően egyedül maradt, ami egy részéről nagyon gyenge őszben mutatkozott meg. Az ellenfelek sokszor direkt arra játszottak, hogy egy embert ráállítva teljesen kivették a játékból, illetve a bal szélen is sokszor sikerült izolálni a fiatal karmestert. Sokszor neki kellett kihúzódnia oda, mivel a szélsővédők nem segítették felfutásaikkal. Hátul kellett maradniuk, mivel Brandt hiányában nagyon döcögőssé váltak a támadásépítések, a belső védők pedig elég tanácstalanok voltak a labdával. A komoly letámadást alkalmazó csapatok ellen kifejezetten aggasztó volt nézni a Leverkusent. Az Eintracht Frankfurt elleni 3-0-s vereség alkalmával konkrétan ezen ment el a meccs. A támadójátékba a nyáron a Paris Saint- Germaintől érkező Moussa Diaby berobbanása jelentett egy kis pluszt novemberben, aki elképesztő tempójával kergette őrületbe az ellenfeleket. A téli szünet előtt ismét nagyon szenvedőssé váló játék ellenére 2020 januárjában meghosszabbították Bosz szerződését, akiben töretlenül hittek Rudi Völlerék.

Télen a védelemben érzékelhető hiányosságokat megpróbálta igazolással megoldani a klubvezetés.

A 21 éves Edmond Tapsoba érkezett Portugáliából, aki a hiányzó láncszeme volt az együttesnek. Személyében egy labdaügyes, magabiztos középhátvéd érkezett Leverkusenbe, ami a többi csapatrészben is éreztette hatását. A védelem közepe így kompletté vált, a szélsők már bátrabban futhattak fel, ami Havertznek is egy szabadabb szerepkört eredményezett a pálya centrumában.

 

Peter Bosz - 2021


Az ifjú irányító újra régi formájában tündökölt, mivel centrálisabb helyezkedése miatt jobban be tudták őt vonni az összjátékba. A jó tavaszi rajtnak köszönhetően a pandémia miatti félbeszakítás előtt már közvetlenül a top négyet ostromolta Bosz csapata. A májusi folytatásnál sem látszott különösebb gond, de aztán a hajrára újra jött a formahullámzás – mint Leverkusenben oly sokszor. A kisebb csapatok ellen elhullajtott pontok miatt végül kiszorult az első négyből a csapat a Borussia Mönchengladbach ellenében. A kupában ugyan a döntőig menetelt, de ott nem volt ellenszere a Bayern München ellen. A Bajnokok Ligája indulás hiányában Havertz távozása is biztossá vált és végül a Chelsea csapott le rá.

A második részben megnézzük, milyen okai voltak a biztató ősz utáni idei totális összeomlásnak, ami végül Bosz állásába került.

Írj hozzászólást