Rebrov ment, az eredményesség marad?

Június 4-én hivatalossá vált, hogy Szerhij Rebrov és a Ferencvárosi TC útjai különválnak. Az elmúlt három, sikerekben gazdag szezon ellenére (vagy talán éppen ezért) a felek nézeteltérése végül szakításhoz vezetett, és most az osztrák Peter Stöger személyében egy új edző veszi át a csapatot. De milyen volt az FTC Rebrov érkezésekor? Mit értek el az ukrán tréner vezetésével? Hol tartanak a zöld-fehérek most? Mi várható ezek után? Ezekre a kérdésekre keressük a választ ezúttal.

 


(X) MAGYAR-PORTUGÁL: 20-AS ODDS: Kattints ide és fogadj 20.00-s oddson magyar győzelemre, döntetlenre, vagy portugál sikerre!


 

A kezdetek

Rebrov kinevezése előtt a zöld-fehérek európai csoportkörös álmai kezdtek a nevetség tárgyává válni. Minden idény elején úgy indult el a csapat a nemzetközi kupákban, hogy a cél az őszi folytatás elérése, ugyanakkor a Thomas Doll edzette együttes rendre már a második selejtezőkörben elbukott. Emlékezetes ilyen párharc volt a Partizani Tirana elleni Bajnokok Ligája-selejtező két összecsapása 2016 nyarán. Az albánok csak második helyen végeztek hazájuk bajnokságában, ám a Skenderbeu Korce kizárása miatt elindulhattak a sorozatban, s végül tizenegyesekkel kiejtették az előzetesen esélyesebbnek vélt magyar bajnokot.

Akkoriban ezzel éles kontrasztban állt a MOL Fehérvár FC szereplése. A székesfehérváriak fokozatosan egyre közelebb jutottak az európai csoportkörhöz, majd végül a szerb Marko Nikolics irányításával el is érték azt 2018 nyarán. Ekkor a Mol Vidi tűnt annak a csapatnak, amely képes lesz végre a nemzetközi színtéren is tartósan alkotni valamit.

Az NB I-ben sem volt nagyon más a helyzet. Bár Doll vezetésével a Fradi három egymást követő évben is megnyerte a Magyar Kupát, bajnoki címet azonban csak egy alkalommal sikerült szerezniük – szemben a fehérváriak két arany és két ezüstérmével. A vezetőség is kereste az előrelépés lehetőségét, melyet végül az ukrán Szerhij Rebrovban találtak meg.

Az ukrán tréner hideg profizmussal egyből nekilátott egy fegyelmezett és hatékony együttes kialakításának. Nem a sajtótájékoztatókon akart csillogni, hanem azt szerette volna, ha a pályán elért eredmények beszélnek helyette. Ezt a sallangmentes hozzáállást a játékosaitól is megkövetelte, ami egyes labdarúgók távozásához vezetett.

 

A csapat fontosabb, mint az egyén

Rebrov a legendás Valerij Lobanovszkij játékosa volt a Dinamo Kijevnél és az ukrán válogatottban, így nem csoda, hogy edzői filozófiájára nagy hatással volt korábbi mestere. Lobanovszkij tudományos alapon közelítette meg a labdarúgást, egy olyan rendszernek képzelte el azt, amelyben a játékosok csupán az egész egyes elemei. Számára fontosabb volt, hogy a játékosai kiegyensúlyozottan teljesítsenek, mint hogy csak egyes találkozókon brillírozzanak. Az egyéni csillogás nem mehetett a közös sikerek rovására.

Ezt a felfogást Rebrov is magáévá tette. Nem tűrte meg a klubnál azokat a játékosokat, akik egyéni érdekeiket a csapatszintű célok elé helyezték. Hiába jobb és sokoldalúbb játékos az olasz Davide Lanzafame az elefántcsontparti Franck Bolinál, ha egyénieskedéseivel, esetleges fegyelmezetlenségével az együttes összteljesítményét kevésbé tudja segíteni (vagy esetleg negatív irányba befolyásolja…).

 


(X) MAGYAR-PORTUGÁL: 20-AS ODDS: Kattints ide és fogadj 20.00-s oddson magyar győzelemre, döntetlenre, vagy portugál sikerre!


 

Eredményesség versus látványos játék

Az FTC az NB I-ben a stabilitásával tűnt ki. Rebrov vezetése alatt (94 bajnoki találkozón 65 győzelem és mindössze 9 vereség) az együttes átlagosan tíz mérkőzésből hetet megnyert és csak egyet veszített el. Jellemző az együttes kiegyensúlyozottságára, hogy az ősz végére már mindegyik évadban körvonalazódott a bajnoki cím megszerzése, a tavasszal pedig már csak be kellett ezt matematikailag is biztosítani.

 


Ha Rebrov teljesítményét az utóbbi időszak bajnokságot nyerő vezetőedzőinek NB I-es statisztikáihoz hasonlítjuk, akkor megállapíthatjuk, hogy a kapott gólok kivételével minden főbb mutatóban az ő csapata teljesített a legjobban. Övé – átlagban – a legtöbb győztes mérkőzés, ennek megfelelően a legtöbb bajnoki pont, s átlagosan a legtöbb szerzett gól is.

Úgy dominálja ezt az összehasonlítást, hogy a többiek is kivétel nélkül remek szakembernek számítanak. A diagramon szereplő riválisai a magyar élvonalbeli működésük után szinte mind sikeresen szerepeltek máshol is. Az olasz Marco Rossi a magyar válogatottat vezette ki az Európa-bajnokságra, és juttatta fel a Nemzetek Ligája A-divíziójába. Marko Nikolics a Lokomotiv Moszkvával Orosz Kupát nyert, a portugál Paulo Sousa pedig többek között az FC Basel és az ACF Fiorentina kispadja után most az Eb-résztvevő – és a vb-selejtezőkön velünk egy csoportban szereplő – lengyel válogatottat instruálja.

 

És íme, a diagram alapjául szolgáló táblázat, amely az öt szakember NB I-es működését összegzi.

 

NB I-es
meccs

Gy

D

V

Szerzett
gól

Kapott
 gól

Pont

Szerhij Rebrov (ukrán, FTC, 2018-21)

94

65

20

9

185

69

215

Paulo Sousa (portugál, Videoton, 2011-13)

47

28

8

11

79

34

92

Thomas Doll (német, FTC, 2013-18)

147

88

37

22

275

128

301

Marko Nikolics (szerb, Fehérvár, 2017-19)

79

46

17

16

144

79

155

Marco Rossi (olasz, Honvéd, 2012-14 és 2015-17)

103

50

19

34

154

113

169

 

Nemzetközi sikerek

A 2019-2020-as szezon kezdetéig a Ferencvárosi TC a nemzetközi porondon nem volt képes itthoni erejének megfelelő eredményeket elérni. Jellemző, hogy a 2018-2019-es idényben a Budapest Honvéd FC és az Újpest FC is több koefficiens pontot gyűjtött, mint a rekordbajnok. Rebrov irányításával a helyzet látványosan megváltozott.

 

Forrás: uefa.com

Az FTC az elmúlt két évadban a magyar klubcsapatok szempontjából kiemelkedően sikeres tudott lenni a nemzetközi mezőnyben. Ezt a szintet csak a székesfehérváriak tudták korábban produkálni, de ők is csak egy alkalommal az elmúlt öt évben.

A zöld-fehérek Rebrovval nemcsak, hogy kétszer is eljutottak a csoportkörig (két lehetőségből), de eközben komoly skalpokat is begyűjtöttek. A Celtic Glasgow, a Dinamo Zagreb vagy a Ludogorec Razgrad selejtezőbeli legyőzése és kiejtése, vagy az Európa-liga csoportkörében az Espanyol elleni két döntetlen és a CSZKA Moszkva elleni négy pont tényezővé tette a Ferencvárost Közép-Európa futballtérképén is.

 

Kritikák kereszttüzében

Persze nem csak dicshimnuszok kísérték az ukrán edző működését. Sokszor szemére vetették, hogy nem elég látványos a játék, nincs elég magyar játékos a kezdőcsapatban, illetve azt is, hogy ezzel a kerettel ezeket az eredményeket más is elérte volna.

A korábban már kifejtett edzői filozófia okán azt gondolom nem is lehetett elvárni, hogy látványosan játsszon a Ferencváros. Rebrov azt hozta, amit vállalt, eredményeket. Hű maradt ahhoz a stílushoz, amit játékosként és vezetőedzőként is képviselt korábban.

A magyar labdarúgókkal kapcsolatban szintén nem sportszerű a zöld-fehérek távozó edzőjét kritizálni. Más élklubokban hasonló számban játszanak magyar játékosok (egyes NB I-es gárdáknál még ennyi sem), s aki megfelel a rebrovi elveknek (Sigér Dávid), az magyarként is képes bekerülni a csapatba vagy éppen igen hasznos kiegészítő ember lehet (Botka Endre). Sigér Dávid és Botka Endre az elmúlt három idény során nemcsak képesek voltak alkalmazkodni az edzői elvárásokhoz, hanem munkájuk gyümölcseként a válogatott keretbe is stabilan bekerültek. Ezzel pedig Rebrov is egyértelműen hozzájárult a magyar futball fejlődéséhez.

A sikereket pusztán a keret erősségének tulajdonítani alapvető tévedés. Természetesen szoros összefüggés van a kettő között, hiszen a Budafoki MTE labdarúgóival jó eséllyel nem lett volna bajnok Rebrov sem.

Ugyanakkor a labdarúgás története számos olyan esetet tartalmaz, ahol ugyanaz a keret más edző kezében egészen máshogy képes teljesíteni. Példát erre az épp magunk mögött hagyott évadban is találhatunk. A Paksi FC egészen máshogy szerepelt Bognár György vezetésével, mint ahogyan tette azt Osztermájer Gáborral a kispadon. A nemzetközi labdarúgásban pedig a Thomas Tuchel és a Frank Lampard által irányított Chelsea eltérő eredményeire hívnám fel a kritizálók figyelmét. Egyértelműen botorság lenne az ukrán trénertől elvitatni a sikerekben játszott szerepét, hiszen a bajnoki és nemzetközi eredmények látványos javulása egybeesett az érkezésével.

 

Mi várható a távozás után?

Az újonnan kinevezett Peter Stögernek alaposan fel van adva a lecke, ha meg akarja ismételni elődje eredményeit. Nemzetközi szinten a zöld-fehérek valószínűleg eddig is túlteljesítettek, Rebrov maradásával is komoly kihívás lett volna a korábbi eredmények megismétlése. Az élvonalban sem lesz egyszerű az elmúlt évek fejlődését továbbvinni.

Valószínű, hogy az edző- és stílusváltás (hiszen az osztrák tréner támadófocit ígért) némi visszaesést fog eredményezni. A klub hosszú távú sikerességének kulcsa lehet az, hogy ezt az időszakot megfelelően tudják menedzselni, és ne essenek pánikba, ha átmenetileg nehézségekbe ütközik az átállás.

 

Ha értékeled a munkánkat, támogasd működésünket egy kattintással:    Támogatom

 

A kedves, de nem túl karizmatikus csapatember – Peter Stöger portré

0 0 votes
Article Rating

Írj hozzászólást

0 Comments
Inline Feedbacks
View all comments
0
Would love your thoughts, please comment.x
()
x