Spanyol foci: 25 éves klubelnökkel az új aranykor felé?
Számos kisebb, vagy akár nagyobb spanyol egyesület számára a teljes csőd elkerülése jelenti most, és persze 2021-ben is az első számú kihívást, akad azonban olyan klub, amely éppen ezt az áldatlan helyzetet fordíthatja a maga hasznára: a jelenleg harmadosztályú Burgos argentin irányítás alatt törekszik ismét a legjobbak közé.
Kasztília és León Labdarúgó-szövetségének frissen megválasztott elnökségi tagja, Franco Caselli (forrás: www.revistaforofos.com)
Az Unibet kedvező ajánlatait az ide történő kattintás után érheted el!
Az argentin üzletember és futballvezető, Antonio Caselli (52) Buenos Airesben meglehetősen ismert figurának számít, elsősorban mint a River Plate-család tagja, aki rendszeresen pályázik a nagy hírű klub elnöki tisztségére – ez idáig sikertelenül. Caselli emellett a Máltai lovagrend tagja, 2001-ben megválasztották a különös szervezet (teljes nevén Szuverén Jeruzsálemi, Rodoszi és Máltai Szent János Katonai és Ispotályos Rend) argentin nagykövetének, mellyel 32 esztendősen a rend történetének legfiatalabb nagykövete lett.
Mondhatjuk tehát, hogy hagyomány a Caselli-családban fiatalon magas pozíciókra törni, ezt a tradíciót követi Antonio fia, Franco Caselli (25) is. Az üzletember papa ugyanis tavaly májusban megvásárolta a spanyol harmadosztályban, a Segunda B-ben senyvedő, szebb napokat is látott Burgos CF részvényeinek 90%-át, a tavaly decemberi elnökválasztó ülésen pedig az egyesület tagsága egyhangú szavazással Francót ültette az elnöki székbe – ezzel ő lett a spanyol futball történetének legfiatalabb klubelnöke, 23 évesen és 364 naposan. Néhány hete, december 3-án az ifjú Francót Kasztília és León Labdarúgó-szövetségének vezetőségébe is beválasztották a következő négy esztendőre.
A tavalyi év végén nem csak az elnök személye változott Burgosban, Caselliék felkérésére a sportigazgatói posztot a korán visszavonult remek irányító, a Swansea City-vel az angol Premier League-ben is légióskodott Michu (34) vette át, aki addig nevelőegyesületénél, a Real Oviedónál látta el ugyanezt a szerepkört.
Mire a jelenlegi elnök és sportigazgató a csapathoz került, már a klubnál focizott a 2015-ös Libertadores-kupagyőztes River Plate egyik klasszisa, az irányító Leonardo ‘Leo’ Pisculichi (36), akit idén nyáron követett a Burgoshoz az akkori sikercsapat kapusa, Marcelo Barovero (36) is, aki a mexikói bajnok és CONCACAF Bajnokok Ligája-győztes Monterrey mezét cserélte fel a spanyol kiscsapatéra.
A két rutinos argentin profi érdemeit hosszan sorolhatnánk, akik nem követik az argentin, vagy a mexikói bajnokságot, azok is láthatták Baroverót védeni például a tavaly decemberi katari klubvilágbajnokságon a Liverpool ellen; Leo Pisculichire pedig a Primera Divisiónból is emlékezhetünk, hiszen 2006-os, első spanyolországi légióskodása idején az RCD Mallorca színeiben góllal járult hozzá többek között a Real Madrid legyőzéséhez. Jegyezzük meg, kiváló renoméjuk és River Plate-kötődésük mellett komoly érv volt szerződtetésük mellett, hogy véletlenül mindkettejük zsebében akad EU-s útlevél…
Új vezetésével és megerősített keretével a Burgos ismét az élvonal felé kacsintgat, és nem is kell olyan nagyon visszaforgatnunk az idő kerekét, hogy eljussunk a gárda eddigi legsikeresebb időszakáig.
Aranykor magyar légióssal
Az 1922-ben alapított egyesület 1987 és 1994 között élte viszonlag rövid fénykorát: a harmadosztályból előbb feljutottak a Segunda Divisiónba, majd 1990-ben annak megnyerésével az élvonalba, melyben három szezont futottak. Ekkoriban a klub szívesen foglalkoztatott kelet-európai légiósokat, 1989-től 1992-ig erősítette a csapatot a jugoszláv védő, Ivica Barbarić, és a támadó Predrag Jurić, és 1990-től 1993-ig burgosi mezben szórta a gólokat az oláhszentgyörgyi születésű román csatár, Gavril ‘Gabi’ Balint, aki az 1990-es olaszországi világbajnokságon Kamerun és Argentína ellen is betalált.
Limperger Zsoltra, a Ferencváros futballistájára a Burgos képviselői az 1991. március 27-én Santanderben lejátszott Spanyolország-Magyarország (2-4) barátságos mérkőzésen figyeltek fel, Limperger végigjátszotta az ominózus találkozót Mészöly Kálmán együttesében. A spanyolok megkeresték az FTC-t egy szerződésajánlattal, így azon a nyáron a hátvédsorban és a középpályán is bevethető magyar játékos Spanyolországba költözött. Limperger három idényt töltött Burgosban, a gárda alapembereként futballozott a legnagyobb sztárcsapatok, a Real Madrid és a Barcelona ellen is, az egyesületet a kiesést követően sem hagyta el – csak azután fogadta el a Celta Vigo ajánlatát, hogy a burgosiak 1994-ben a másodosztályban elért 19. helyezést követően csődöt jelentettek.
A gazdasági nehézségek a rövidke sikerkorszak előtt, és azóta is végigkísérik a város futballját, az elmúlt közel száz évben több csőd, átnevezés, újraalapítás színezi a helyi labdarúgás viszontagságos történetét.
Újabb sikerkorszak küszöbén?
Az óriási Messi-rajnogó Franco Caselli elnök érkezésekor a klubot alvó óriásnak nevezete, és kimondott célja, hogy visszaemelje a Burgost a legjobbak közé. Egyik első dolga volt Spanyolországba költözése után ellátogatni a Camp Nouhoz, és élete nagy álma valósulna meg, ha csapatát egyszer az FC Barcelona ellen láthatná játszani, egyelőre azonban be kell érnie a katalán főváros másik egyesületével: a csapat január 6-án, a Király-kupa 2. fordulójában a másodosztály éllovasát, az RCD Espanyolt fogadja otthonában, a 12 ezer nézőt befogadó El Plantíóban.
Egy tagja biztosan van a szakmai stábnak, akit ez a párharc felvillanyoz: a nyáron kinevezett vezetőedző, Julián Calero (50) igazi ős-madridi, tréneri pályafutását az Atlético, majd a Real Madrid ifjúsági csapatainál kezdte. Később Julen Lopetegui segítőjeként a királyi gárda B-csapatánál tevékenykedett, vele együtt dolgozott aztán az FC Portónál is 2014-től 2016 januárjáig. Azon a nyáron Fernando Hierro mellett vállalt másodedzői állást a Real Oviedónál, ez a munkakapcsolat hozta meg eddigi legnagyobb szakmai sikerét: a közvetlenül a 2018-as világbajnokság előtt a szövetségi kapitányi posztról hatalmas botrányt kavarva eltávolított Lopetegui helyére került Hierro segítőjeként Spanyolország válogatottjával dolgozhatott az oroszországi vb-n.
Calerónak tehát volt szerencséje az elmúlt két évtizedben Lopetegui és Hierro mellett a legnagyobb tehetségekkel és a legragyogóbb sztárokkal dolgozni, éppen itt van tehát az ideje, hogy vezetőedzőként is bizonyítson. Csapatának az utóbbi időben mindenesetre megy a játék, a Burgos legutóbbi öt mérkőzésén veretlen maradt, csoportjában nyolc forduló után 14 ponttal rájátszást érő pozícióban áll.
Barovero kapus lehúzta a rolót, nyolc kör alatt mindössze öt gólt kapott, a hét rúgott gólra viszont nem lehet épp büszke a támadó alakzat…
Biztosak lehetünk benne, hogy Caselliék már törik a fejüket, milyen további argentin klasszisokat lehetne az együtteshez csábítani, a ‘15-ös Riverből aktív még többek között Leonardo Ponzio (38), és Luis ‘Lucho’ González (39) is, de azon sem lennénk meglepve, ha egyszer csak feltűnne a csapat edzésein a Nápolyban jelenleg a kispadot koptató világbajnok, Fernando Llorente (35), elvégre ő a Napoli mellett korábban a Swansea City-nél is megfordult, akár csak a korábbi egyszeres spanyol válogatott Michu sportigazgató. Bár lehet, hogy a nagyobb csapatoknál mellőzött fiatal tehetségek kölcsönvételével jobban járna az együttes – Burgosban ennek is van hagyománya, az idén visszavonult kiváló baszk csatár, Aritz Aduriz (39) például itt lendült játékba a 2003-2004-es idényben, amikor az Athletic Bilbaótól kölcsönben 36 találkozón 16 gólt vágott.
Meglátjuk, merre indul a vezetőség a téli átigazolási időszakban, és hogyan teljesít Calero gárdája tavasszal a Segundába való feljutásért folytatott küzdelemben: amivel most mindenképpen a mezőny fölött állnak, az a tény, hogy a Caselli-család tulajdonaként anyagi problémákkal a belátható jövőben nem kell szembesülniük.
Futballszakíró, 2003 óta foglalkozik újságírással. Tucatnyi médiumnál több száz cikke jelent meg, emellett a Focivilág égisze alatt futballkönyvek munkatársa, társszerzője volt. Az írás mellett a szerkesztőségi munka többi részében is szerzett rutint, végigjárta a ranglétrát a gyakornokitól a főszerkesztői posztig, közbeiktatva az olvasószerkesztést, rovatvezetést, fotózást, tördelést is. A labdarúgás mellett szívesen foglalkozik punkkal, szépirodalommal, filozófiával. Örök kedvence az uruguayi foci, ugyanakkor azt vallja, amíg a futballt emberi lények játsszák, a sztori, az érdekesség Bangladestől Feröeren át Üzbegisztánig mindenhol ott lesz – csak nem árt az éles szem, hogy észrevegyük.