(X) Regisztrálj a Büntetőn keresztül az Unibetre, és befizetési bónuszod mellé 10 ezer Ft ingyenes fogadást is kapsz ajándékba!

Az argentin üzletember és futballvezető, Antonio Caselli (52) Buenos Airesben meglehetősen ismert figurának számít, elsősorban mint a River Plate-család tagja, aki rendszeresen pályázik a nagy hírű klub elnöki tisztségére – ez idáig sikertelenül. Caselli emellett a Máltai lovagrend tagja, 2001-ben megválasztották a különös szervezet (teljes nevén Szuverén Jeruzsálemi, Rodoszi és Máltai Szent János Katonai és Ispotályos Rend) argentin nagykövetének, mellyel 32 esztendősen a rend történetének legfiatalabb nagykövete lett.

Mondhatjuk tehát, hogy hagyomány a Caselli-családban fiatalon magas pozíciókra törni, ezt a tradíciót követi Antonio fia, Franco Caselli (25) is. Az üzletember papa ugyanis tavaly májusban megvásárolta a spanyol harmadosztályban, a Segunda B-ben senyvedő, szebb napokat is látott Burgos CF részvényeinek 90%-át, a tavaly decemberi elnökválasztó ülésen pedig az egyesület tagsága egyhangú szavazással Francót ültette az elnöki székbe – ezzel ő lett a spanyol futball történetének legfiatalabb klubelnöke, 23 évesen és 364 naposan. Néhány hete, december 3-án az ifjú Francót Kasztília és León Labdarúgó-szövetségének vezetőségébe is beválasztották a következő négy esztendőre.

A tavalyi év végén nem csak az elnök személye változott Burgosban, Caselliék felkérésére a sportigazgatói posztot a korán visszavonult remek irányító, a Swansea City-vel az angol Premier League-ben is légióskodott Michu (34) vette át, aki addig nevelőegyesületénél, a Real Oviedónál látta el ugyanezt a szerepkört.

Mire a jelenlegi elnök és sportigazgató a csapathoz került, már a klubnál focizott a 2015-ös Libertadores-kupagyőztes River Plate egyik klasszisa, az irányító Leonardo ‘Leo’ Pisculichi (36), akit idén nyáron követett a Burgoshoz az akkori sikercsapat kapusa, Marcelo Barovero (36) is, aki a mexikói bajnok és CONCACAF Bajnokok Ligája-győztes Monterrey mezét cserélte fel a spanyol kiscsapatéra.

Barovero kapus Caselli klubelnökkel pózol (forrás: www.infobae.com)

A két rutinos argentin profi érdemeit hosszan sorolhatnánk, akik nem követik az argentin, vagy a mexikói bajnokságot, azok is láthatták Baroverót védeni például a tavaly decemberi katari klubvilágbajnokságon a Liverpool ellen; Leo Pisculichire pedig a Primera Divisiónból is emlékezhetünk, hiszen 2006-os, első spanyolországi légióskodása idején az RCD Mallorca színeiben góllal járult hozzá többek között a Real Madrid legyőzéséhez. Jegyezzük meg, kiváló renoméjuk és River Plate-kötődésük mellett komoly érv volt szerződtetésük mellett, hogy véletlenül mindkettejük zsebében akad EU-s útlevél…

Új vezetésével és megerősített keretével a Burgos ismét az élvonal felé kacsintgat, és nem is kell olyan nagyon visszaforgatnunk az idő kerekét, hogy eljussunk a gárda eddigi legsikeresebb időszakáig.

Pisculichi és Barovero, a River Plate sztárjai Burgosban (forrás: goal.com)

Aranykor magyar légióssal

Az 1922-ben alapított egyesület 1987 és 1994 között élte viszonlag rövid fénykorát: a harmadosztályból előbb feljutottak a Segunda Divisiónba, majd 1990-ben annak megnyerésével az élvonalba, melyben három szezont futottak. Ekkoriban a klub szívesen foglalkoztatott kelet-európai légiósokat, 1989-től 1992-ig erősítette a csapatot a jugoszláv védő, Ivica Barbarić, és a támadó Predrag Jurić, és 1990-től 1993-ig burgosi mezben szórta a gólokat az oláhszentgyörgyi születésű román csatár, Gavril ‘Gabi’ Balint, aki az 1990-es olaszországi világbajnokságon Kamerun és Argentína ellen is betalált.

Limperger Zsoltra, a Ferencváros futballistájára a Burgos képviselői az 1991. március 27-én Santanderben lejátszott Spanyolország-Magyarország (2-4) barátságos mérkőzésen figyeltek fel, Limperger végigjátszotta az ominózus találkozót Mészöly Kálmán együttesében. A spanyolok megkeresték az FTC-t egy szerződésajánlattal, így azon a nyáron a hátvédsorban és a középpályán is bevethető magyar játékos Spanyolországba költözött. Limperger három idényt töltött Burgosban, a gárda alapembereként futballozott a legnagyobb sztárcsapatok, a Real Madrid és a Barcelona ellen is, az egyesületet a kiesést követően sem hagyta el – csak azután fogadta el a Celta Vigo ajánlatát, hogy a burgosiak 1994-ben a másodosztályban elért 19. helyezést követően csődöt jelentettek.

Limperger Zsolt a Burgos (első) aranykorában

A gazdasági nehézségek a rövidke sikerkorszak előtt, és azóta is végigkísérik a város futballját, az elmúlt közel száz évben több csőd, átnevezés, újraalapítás színezi a helyi labdarúgás viszontagságos történetét.

Újabb sikerkorszak küszöbén?

Az óriási Messi-rajnogó Franco Caselli elnök érkezésekor a klubot alvó óriásnak nevezete, és kimondott célja, hogy visszaemelje a Burgost a legjobbak közé. Egyik első dolga volt Spanyolországba költözése után ellátogatni a Camp Nouhoz, és élete nagy álma valósulna meg, ha csapatát egyszer az FC Barcelona ellen láthatná játszani, egyelőre azonban be kell érnie a katalán főváros másik egyesületével: a csapat január 6-án, a Király-kupa 2. fordulójában a másodosztály éllovasát, az RCD Espanyolt fogadja otthonában, a 12 ezer nézőt befogadó El Plantíóban. 

Egy tagja biztosan van a szakmai stábnak, akit ez a párharc felvillanyoz: a nyáron kinevezett vezetőedző, Julián Calero (50) igazi ős-madridi, tréneri pályafutását az Atlético, majd a Real Madrid ifjúsági csapatainál kezdte. Később Julen Lopetegui segítőjeként a királyi gárda B-csapatánál tevékenykedett, vele együtt dolgozott aztán az FC Portónál is 2014-től 2016 januárjáig. Azon a nyáron Fernando Hierro mellett vállalt másodedzői állást a Real Oviedónál, ez a munkakapcsolat hozta meg eddigi legnagyobb szakmai sikerét: a közvetlenül a 2018-as világbajnokság előtt a szövetségi kapitányi posztról hatalmas botrányt kavarva eltávolított Lopetegui helyére került Hierro segítőjeként Spanyolország válogatottjával dolgozhatott az oroszországi vb-n.

Calerónak tehát volt szerencséje az elmúlt két évtizedben Lopetegui és Hierro mellett a legnagyobb tehetségekkel és a legragyogóbb sztárokkal dolgozni, éppen itt van tehát az ideje, hogy vezetőedzőként is bizonyítson. Csapatának az utóbbi időben mindenesetre megy a játék, a Burgos legutóbbi öt mérkőzésén veretlen maradt, csoportjában nyolc forduló után 14 ponttal rájátszást érő pozícióban áll.

Barovero kapus lehúzta a rolót, nyolc kör alatt mindössze öt gólt kapott, a hét rúgott gólra viszont nem lehet épp büszke a támadó alakzat…

Biztosak lehetünk benne, hogy Caselliék már törik a fejüket, milyen további argentin klasszisokat lehetne az együtteshez csábítani, a ‘15-ös Riverből aktív még többek között Leonardo Ponzio (38), és Luis ‘Lucho’ González (39) is, de azon sem lennénk meglepve, ha egyszer csak feltűnne a csapat edzésein a Nápolyban jelenleg a kispadot koptató világbajnok, Fernando Llorente (35), elvégre ő a Napoli mellett korábban a Swansea City-nél is megfordult, akár csak a korábbi egyszeres spanyol válogatott Michu sportigazgató. Bár lehet, hogy a nagyobb csapatoknál mellőzött fiatal tehetségek kölcsönvételével jobban járna az együttes – Burgosban ennek is van hagyománya, az idén visszavonult kiváló baszk csatár, Aritz Aduriz (39) például itt lendült játékba a 2003-2004-es idényben, amikor az Athletic Bilbaótól kölcsönben 36 találkozón 16 gólt vágott.

Meglátjuk, merre indul a vezetőség a téli átigazolási időszakban, és hogyan teljesít Calero gárdája tavasszal a Segundába való feljutásért folytatott küzdelemben: amivel most mindenképpen a mezőny fölött állnak, az a tény, hogy a Caselli-család tulajdonaként anyagi problémákkal a belátható jövőben nem kell szembesülniük.