Újpest-Ferencváros: fővárosi-vidéki ellentétből, politikai csatán át napjainkig – a rivalizálás története

BUDAPEST, HUNGARY - OCTOBER 19: (l-r) Eldar Civic of Ferencvarosi TC challenges Obinna Nwobodo of Ujpest FC during the Hungarian OTP Bank Liga match between Ferencvarosi TC and Ujpest FC at Groupama Arena on October 19, 2019 in Budapest, Hungary. (Photo by Laszlo Szirtesi/Getty Images)

Talán nem túlzás azt mondani, hogy az Újpest-Fradi derbi a magyar bajnokság egyik leginkább várt rangadója. Rendre tekintélyes mennyiségű nézősereg özönlik a stadionba, amikor e két csapat történelmi összecsapására sor kerül. Az elmúlt tíz év során mindössze kétszer fordult elő, hogy nem a két csapat által vívott mérkőzés hozta az adott szezon legmagasabb nézőszámát: a 2017/2018-as idényben a Ferencváros-DVSC (19.125), a 2011/2012-es évadban pedig a Diósgyőri VTK-Ferencváros (11.398) mozgatta meg a legtöbb szurkolót. Ez a derbi mégis más lesz… nagyon más.

Az Újpest-Fradinak múltja és jelene van. Függetlenül a két klub által elfoglalt aktuális helyezéstől. A lila és a zöld szín az elmúlt bő száz év leforgása alatt egybeolvadt és egymástól elválaszthatatlanná vált. Olyan, mint egy mágnes, ahol az ellentétes színű pólusok vonzzák egymást, nem létezhet egyik a másik nélkül. Az Újpest-Fradi ünnepnap, amit a két klub szimpatizánsai, szurkolói, ultrái és alkalmazottai egyaránt piros betűvel hímeznek a naptárba. Most azonban más lesz. A két klub történetében először zárt kapuk mögött rendezik meg az összecsapást: steril, lecsupaszított körülmények között, a nihil övezte Szusza Ferenc Stadionban.

 

A történelmi kitekintő

Újpest

Ugyan az Újpest tizennégy évvel korábban alakult, mint a Ferencváros (legalábbis mint klub, a labdarúgó szakosztály ugyanúgy 1899-ben kezdte meg működését),; a zöld-fehérekkel ellentétben évtizedekig nem tudtak a magyar futball meghatározó alakjává válni. Ezt bizonyítja az is, hogy a magyar labdarúgó bajnokság 1901-es indulásakor a másodosztályba sorolták be az együttest, ahonnan négy évbe telt, amíg felküzdötték magukat az élvonalba – igaz, ez sem ment zökkenőmentesen. Az újpesti gárda hengerelt az 1904-es bajnokságban, százszázalékos teljesítménnyel nyerte a másodosztályt, 12 mérkőzésen lőtt 84 góljukkal egyértelműen jelezték: a legjobbak között van a helyük. Igen ám, de ekkoriban még nem jelentett automatikus feljutást az aranyérem sem; osztályozó várt a lila-fehérekre a Fővárosi TC ellen. A meccs azonban 1-0-s állásnál félbeszakadt, miután a játékvezető nem adta meg az Újpest egyenlítő gólját. A megismételt mérkőzés végeredménye 1-1 lett, ami az akkori szabályok szerint a magasabb osztályban lévő csapat számára kedvezett, így az UTE nem juthatott volna fel az első osztályba; az MLSZ azonban a csapat makulátlan teljesítménye miatt eggyel kibővítette az élvonalbeli helyeket, így léphetett szintet az újpesti futball. Az 1910/1911-es szezon végéig tartották a lépést a legjobbakkal, ekkor azonban kiestek. Egy év alatt alatt sikeresen visszajutottak, azóta szakadatlanul tagjai az NB1 mezőnyének, immár 108 éve. Fénykorát 1926 és 1942 között élte: ez idő alatt egyetlen alkalommal sem maradt le a dobogóról az együttes. Mindmáig 20 bajnoki címet, 10 Magyar Kupát és 3 Szuperkupát nyertek, amivel a magyar futball harmadik legeredményesebb csapata. A klub történetében Szusza Ferenc (462) játszotta a legtöbb mérkőzést. A klub mottója: Épség, Erő, Egyetértés.


Elhunyt Kolár Endre - Válogatott okosságok

Tudtad?

A “Dózsa” becenevét a kormány ragasztotta rá az Újpestre 1950-ben, amikor a rendőrség csapatának minősítették és átnevezték a klubot Budapesti Dózsa Sport Egyesületre, Dózsa György tiszteletére. Ez egyébként egy bevett szokás volt a keleti blokkban (pl. Dinamo).


Ferencváros

A Fradi 1899-es megalakulása óta meghatározó tagja a magyar futballnak. A magyarságtudat elkötelezett zászlóshajójaként indult útjának, ezt bizonyítja a zöld-fehér szín (ami a magyar zászlóra asszociál), illetve a totemállatként ismert turulmadár is ezt erősíti. Kezdetben a legnagyobb riválisuk az MTK volt – 1903 és 1929 között minden évben e két csapat közül került ki az aktuális bajnok. A két klub által képviselt eszmerendszer (Fradi: magyarságtudat; MTK: liberális gondolkodás) mellett a csapatok játékában is erős ellentét uralkodott. A Ferencváros inkább az angolos kick and run stílusú erőfocit játszotta, míg az MTK-nál a technikás, kombinatív, elegáns passzjáték dominált. Az előbb említett időszakban nem csupán a pályán folyt komoly rivalizálás, hanem a lelátókon is: egészen az 1927/1928-as szezonig kivétel nélkül e két gárda összecsapása csábította a legtöbb nézőt a stadionokba (az FTC-UTE szakította meg: 30.000 néző).  A Fradi egészen a 2006-os kizárásáig az NB1 domináns csapata volt; ekkor az MLSZ az NB2-be száműzte őket, ahol három esztendeig sínylődtek, mielőtt visszaverekedték magukat az élvonalba. Csapongó időszak következett, hol a középmezőnyben, hol a dobogón végeztek: az új érában első bajnoki címükre a 2015/2016-os szezonig kellett várniuk, amelyet a 2018/2019-es évadban megismételtek. Mindmáig 30 bajnoki címet, 23 Magyar Kupát, 6 Szuperkupát és 2 Ligakupát nyertek, amivel a magyar futball legeredményesebb csapata. A klub történetében Lipcsei Péter (649) játszotta a legtöbb mérkőzést. A klub mottója: Erkölcs, Erő, Egyetértés.

 


Tudtad?

Az első turulmadarat ábrázoló címert – az egyébként kétszeres magyar válogatott – Manno Miltiades alkotta meg, aki 1932-ben bronzérmet nyert szobrászatban a Los Angeles-i olimpián. Ez a futball szakosztály külön címere, természetesen az eredeti kör alakú egyesületi címer használatával egyetemben. A jelvény a mai napig élő címere az FTC-nek, a szurkolók körében rendkívüli népszerűségnek örvend.


A Párharc története

A két együttes rivalizálása – ahogy már említettem – nem a kezdetek óta tart, sokkal inkább az 1920-as évekhez vezethetjük vissza. Ennek az oka pedig az, hogy az UTE akkoriban egy vidéki kisvárosként működött, ugyanis Újpest egészen 1950-ig Budapesttől független település volt. Éppen ezért különleges kettejük párharca, aminek a kiváltó oka gyakorlatilag a főváros-vidék ellentét volt. Ennek az oka az lehetett, hogy egészen a magyar bajnokság profivá válásáig (1926/1927) az Újpest volt az egyetlen vidéki csapat az élvonalban.

Az 1950-es évekre azonban a rivalizálás átalakult. Miután az MTK a zsidótörvényeknek és a zsidóüldözéseknek köszönhetően gyakorlatilag feloszlott (letiltották a zsidó származású sportvezetőket és játékosokat), ami ellen a legnagyobb rivális FTC és az UTE is hevesen tiltakozott. Ezzel két csapat maradt talpon a magyar bajnokság legmeghatározóbb együttesei közül. Az 1950-es években a politikai átrendeződésnek köszönhetően a Fradi „ellenzéki” csapattá avanzsált, az UTE-t pedig a Belügyminisztérium sajátította ki. A futballt erős állami kontroll alá vonták, egyedül a Vasas és az Újpest tarthatta meg eredeti színeit – a Ferencvárosnak például piros-fehérre kellett változtatnia, illetve a nevét is modifikálnia kellett Budapest Kinizsi FC-re (egy évvel azután, hogy egybeolvadtak az ÉDOSZ SE-vel). Így ebben az időszakban már nem a fővárosi-vidék ellentét dominált, hanem a politikai ellentét határozta meg a klubok közötti vetélkedést, ami ekkoriban közel sem volt annyira véres, mint manapság. A hatvanas-hetvenes években például legkevésbé sem volt ellenséges hangulat a felek között, nem voltak tömegjelenetek sem a pályán, sem a lelátókon, Törőcsik András vagy Fazekas László gond nélkül leült fröccsözni Nyilasi Tiborral vagy Ebedli Zoltánnal. A manapság ismert viszálykodás a rendszerváltás utáni években kezdte felütni a fejét, s az ezredforduló utáni néhány évben csúcsosodott ki, amikor szinte nem volt olyan derbi, amit ne kísért volna szurkolói rendbontás. 1990-től kezdve nem beszélhetünk sem fővárosi-vidéki, sem pedig politikai ellentétről. A rivalizálás lokális jelentősége viszont a mai napig megmaradt, amit a párharc múltja még tovább gerjeszt – úgy is fogalmazhatnánk, hogy amolyan hagyománnyá vált, a magyar futballkultúra tradicionális alapkövévé.

 


Tudtad?

Deák Ferenc “Bambát” a Ferencváros és az Újpest is klubikonjaként tiszteli. Az 1945/1946-os bajnokságban 66 góllal lett magyar gólkirály a Ferencváros színeiben, ami azóta is Guiness-rekord. És, hogy hogyan került Újpestre? 1950-ben egy szórakozóhelyen a Fradi-indulót énekelte, ami akkoriban tiltott volt, ezért egy ÁVH-s tiszt csendre intette, és figyelmeztette, jobb, ha nem keresi a bajt. Deák lába nem remegett meg, a pohara tartalmát a tiszt arcába öntötte, majd egy jól irányzott ütéssel a földre terítette. Az ügyből nagy perpatvar lett: Csáki Sándor, a Belügyminisztérium sajtófőnöke válaszút elé állította: vagy az Újpestbe megy büntetésből vagy a börtönbe. Deák az Újpestet választotta. 


 

De térjünk vissza a pályára. A Ferencváros és az Újpest között számos emlékezetes csörte zajlott. A két csapat 224 alkalommal csapott össze egymással az élvonalban; ebből 104-szer született Fradi-siker, 61-szer az Újpest diadalmaskodott, 59-szer pedig döntetlen állásnál ért véget a mérkőzés. Az első találkozóra 1905. februárjában került sor a IX. kerületben, ahol a Fradi 2-0-ra győzött az utolsó tíz percben kettős emberhátrányban küzdő Újpest ellen. Az 1910-es és az 1911-es évadban egyaránt 7-1-re nyert a Fradi oda-vissza, majd a következő két szezonban ezt 5-1-el ismételték meg. Először 1917-ben diadalmaskodtak a lila-fehérek, amikor a tartalékosan felálló Ferencvárost 4-1-re győzték le – ezzel bebiztosították a harmadik helyüket a hadibajnokságban.

Több nagyarányú győzelem született mind egyik-mind másik oldalon. Amit érdemes lehet kiemelni, az az 1950-es találkozó, amikor a Fradi (ÉDOSZ-SE néven) eddigi legnagyobb arányú győzelmét érte el a Budapest Dózsa néven futó újpestiek ellen, miután 8-1-es sikert arattak. A hetvenes években a „Mágikus Újpest” aranykorát élte, 1976-ban a Népstadionban 50 ezer néző előtt mosta le a pályáról a zöld-fehéreket, minden idők egyik leggólgazdagabb derbijén 8-3-as győzelmet arattak – három évvel később a Fradi revánsot vett: 7-1-re győzte le a lilákat. Az új évezred kevés igazán emlékezetes derbivel kecsegtetett minket, de egy mindenképpen van. 2010 szeptemberében az Újpest 6-0-ra győzte le az FTC-t a Szusza Ferenc Stadionban, ami egyben a Ferencváros legsúlyosabb veresége 1994 óta (ekkor a Porto aratott ugyanilyen arányú győzelmet egy KEK-meccsen).

Az utóbbi években már inkább a Fradiról szóltak az egymás elleni meccsek: az Újpest legutóbb öt évvel ezelőtt tudta két vállra fektetni legnagyobb riválisát.

Olvasd el az Újpest-Ferencváros meccsről írt részletes meccsbeharangozót is az Unibet oldalán, ahol tippeket is találsz a meccshez! 

0 0 vote
Article Rating
Subscribe
Visszajelzés
guest
0 Comments
Inline Feedbacks
View all comments
0
Would love your thoughts, please comment.x
()
x