Utcagyerekből válogatott – Omar Abdulrahman

„Remek játékos, igazi tehetség. Fontos lenne neki, a többi arab játékosnak és a nemzetének is. Úttörő lehet, akit könnyen követhetnek a többiek” – ezt a Barcelona korábbi sztárja, a jelenleg Katarban dolgozó Xavi Hernández nyilatkozta róla pár éve, amikor a francia Nice érdeklődött az arab Messinek is becézett játékos iránt, Omar Abdulrahmanból azonban a mai napig nem lett európai játékos, pedig a fél kontinens szerette volna a csapatában tudni. De kicsoda ő, és ha valóban ekkora tehetség, miért maradt mégis az Arab-öbölben?


(X) Regisztrálj az Unibetre és 20.000 Ft üdvözlőbónuszt kaphatsz ajándékba!


 

Utcagyerekből válogatott

Omar Abdulrahman (becenevén Amoory) 1991. szeptember 20-án, jemeni, Hadhrami szülők gyermekeként látta meg a napvilágot, a szaúd-arábiai Rijád városában. Posztját tekintve támadó középpályás de szélsőként is remekül megállja a helyét. Édesapja korábban szintén futballista volt, ahogy Omar három idősebb testvére is a labdarúgást választotta.

A sztereotípiákkal ellentétben nem született gazdag családba, szülővárosában többnyire munkások által lakott környéken nőtt fel. A labdarúgással már gyerekkorában összebarátkozott, hobbijának azonban csak az utcán hódolt, míg be nem töltötte kilencedik életévét, nem volt igazolt játékos. Ekkor figyelt fel egy Abdulrahman Eissa nevű játékosmegfigyelő az utcán focizó kis Omarra,

aki azonnal megkérdezte, melyik csapat játékosa. Miután meglepetésére a válasz egy egyszerű egyiké sem” volt, Eissa azonnal telefonált és sikerült csapatot találnia – nemcsak neki, hanem testvéreinek is, akik közül Omar volt a legtehetségesebb. Később próbajátékon is részt vehetett a szaúdi óriásnál, az Al-Hilal együttesénél, akik le is igazolták az Abdulrahman fivéreket. Mivel Omar és családja ekkor csak jemeni állampolgársággal rendelkeztek, így bizonyos területeken hátrány érte őket az országban, a család szeretett volna a szaúdi királyság teljes jogú polgárává válni, az Al-Hilal azonban csak Omarnak biztosította volna a szaúdi útlevelet, így édesapja visszautasította a BL-győztes ajánlatát.

 

Omar Abdulrahman az Al Ain csapatkapitánya is volt / thenationalnews.com

 

Eissa azonban nem adta fel, és nem hagyta elkallódni a fiatal játékost és testvéreit, így került 2007-ben az Egyesült Arab Emirátusokba és az Al Ain csapatához, ahol családjával együtt megkapta a hőn áhított állampolgárságot. Az U16-os csapattól kezdődően végigjárta a korosztályos együtteseket, miközben folyamatosan szerepet kapott az Al Ain felnőtt csapatánál is, ahol először az akkori vezetőedző, Winfried Schäfer adott neki lehetőséget, 2009-ben. Még ebben az évben az öböl menti bajnokságokra jellemzően több nemzeti kupát is begyűjtött. Karrierje szépen ívelt felfelé, az Al Ain-ban nyújtott teljesítménye meghívót ért az Egyesült Arab Emirátusok korosztályos válogatottjaiba, ahol szintén remek teljesítménnyel hívta fel magára a figyelmet.

 


(X) Az Unibet TV-n élő streamen követheted a legtöbb arab labdarúgóliga mérkőzéseit! Kattints ide, fogadj és nézd a meccseket!


 

Meghiúsult európai karrier

Amoory játékára Európában is felfigyeltek, több neves klubtól is érkezett megkeresés 2012-ben, Omar leigazolásához legközelebb a Manchester City állt, ahol próbajátékon is részt vehetett.

A kéthetes tesztidőszak alatt meggyőzte a City vezetőségét, az akkor 21 éves játékos azonban banális okok miatt nem költözhetett Manchesterbe: már a munkavállalási engedélyek beszerzése is problémásnak bizonyult, hiszen a fiatal játékos ekkor még kevesebb, mint tíz alkalommal húzta fel nemzeti csapatának mezét, ami ráadásul nem szerepelt az aktuális FIFA-ranglista legjobb 50 válogatottja között. Noha a City igyekezett megkerülni az angol szövetség szabályait azzal, hogy kölcsönadja a játékost Belgiumba vagy éppen Franciaországba, ettől maga a játékos vonakodott, így meghiúsult a szerződéskötés.

Omar visszatért az Emirátusokba és meghosszabbította kontraktusát az Al Ainnal, ahol több kupaelsőséget is elért két bajnoki cím mellett, 2016-ban pedig az ázsiai Bajnokok Ligájában csak a döntőben véreztek el a dél-koreai Jeonbuk ellen.

Egyéni teljesítményét számtalan díjjal jutalmazták: volt gólkirály, az ázsiai szövetség legjobb fiatalja és legjobb játékosa is, választották az ország, a bajnokság, de a fentebb említett BL-kiírásnak is a legjobbjává.

A 2012-es londoni olimpiai tornán játékával lenyűgözte Luis Suárezt és Ryan Giggset is, előbbi például kifejezetten vele volt hajlandó mezt cserélni a két válogatott mérkőzése után. 2018-ban visszatért Szaúd-Arábiába, korábbi csapatához, az Al-Hilalhoz, ahol öt bajnoki mérkőzés után elülső keresztszalag-szakadást szenvedett. Felépülését követően otthagyta a királyságot és az Al-Hilalt – hazaigazolt, de nem az Al Ainhoz tért vissza, hanem a nagy terveket szövögető Al-Jazira együtteséhez írt alá.

 

Nagy reményekkel érkezett az Al Jazira csapatához, de a sérülése itt is közbe szólt / alkhaleejtoday.co

 

Sérülések és az állandó megújulás

Egészen fiatalon, 18 évesen elszakadt a keresztszalagja egy svájci válogatott-tornán, ez a súlyos sérülés pedig egész karrierjét végigkísérte és a mai napig szenved tőle. Több alkalommal is kénytelen volt mérkőzéseket kihagyni, sok esetben hónapokra is harcképtelenné vált, visszatérése után azonban szinte kivétel nélkül ott folytatta a pályán, ahol korábban abbahagyta. Ennek is köszönhető, hogy a Manchester City mellett olyan csapatok is megkörnyékezték az évek során, mint a Benfica, a Liverpool, az Arsenal vagy éppen a Galatasaray.

Abdulrahman azonban nem váltott kontinenst, annak ellenére, hogy több nyilatkozatában is megemlítette, hogy szívesen kipróbálná magát a LaLigában vagy a Premier League-ben, de ezeket a szavakat nem követték tettek.

Ennek több oka is van. Az Al Ainnál, a Szaúd-Arábiába való szerződését megelőzően bónuszokkal együtt több mint 5 millió dollárt keresett évente, amiből egy fillér adót sem kellett befizetnie az államnak. Ha összejött volna egy európai szerződés, abban az esetben alaposan le kellett volna adnia igényeiből, ez pedig nyilván egy olyan áldozat, amit kevesen hoznak meg. Az anyagiakon túl a család és a kulturális különbségek miatt dönthetett végül a maradás mellett. Nekünk, európaiaknak felfoghatatlan, ha valaki ilyen ajánlatokat utasít el a családra és kultúrájára hivatkozva (még ha ez sosem volt kimondva), az arab népek – főleg a mélyen vallásos területeken – viszont a legtöbb esetben a mai napig nagy családként élnek együtt, sokszor több generáció is, és nem szívesen vagy éppen egyáltalán nem költöznek el falvaikból, városaikból, a régióból más vallású területre. Ott van még a félelemfaktor is: a több alkalommal is elszenvedett szalagszakadások, kisebb-nagyobb térdsérülések miatt nem elképzelhetetlen, hogy nem merte bevállalni a keményebb Premier League vagy LaLiga színvonalát, és a jóval alacsonyabb fizikai terhelést igénylő öböl menti bajnokságokat választotta helyettük.

 

Bemutatkozik a szaúdi Al Hilal szurkolóinak / espn.com

 

E cikk megjelenésekor a 71-szeres válogatott játékos októberben elszenvedett sérüléséből épülget, klubja korábbi bejelentése szerint február 20-án elkezdheti a közös munkát csapattársaival, a kérdés az, hogy ők kik lesznek, az Al-Jazira ugyanis egy rövid közleményben tudatta, hogy február elsejével közös megegyezéssel szerződést bontott a 29 éves játékossal… és egyelőre úgy fest, nincs visszaút a térség legmagasabb szintjére az arab Messinek.


Kapcsolódó cikkek:

0 0 vote
Article Rating

Írj hozzászólást

0 Comments
Inline Feedbacks
View all comments
0
Would love your thoughts, please comment.x
()
x