Lasse Schöne, az Eredivisie kultikus dán klasszisa

Lasse Schöne 1986. május 27-én született Glostrupban, Koppenhága nyugati külvárosában. Hazájában a Himmelev-Veddelev BK, a Tastrup B.70 és végül a Lyngby BK csapatainak utánpótlásában pallérozódott, majd 2002-ben a hollandiai SC Heerenveen akadémiájára tette át székhelyét. Miután a frízföldieknél négy év alatt nem tudta megugrani az első csapatba kerüléshez szükséges elvárásokat, húsz esztendősen a másodosztályba igazolt a De Graafschap együtteséhez. A doetinchemi klubhoz az előtte nem sokkal kinevezett Jan de Jonge csábította, aki sokat segített már a heerenveeni időszakában is a fejlődésében, de ott még segédedzőként nem tudta megadni neki azt az esélyt, amit az Eerste Divisie-ben már igen.

Schöne 36 meccsen volt kezdő és bár a négy gólja nem volt túl nagy szám, de a védelem előtt, egyfajta mélységi irányítóként ez is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a csapat bajnok lett. A feljutást követően előretoltabb szerepkörben aztán megmutatta a legjobb formáját. Bár a csapat az alsóházban, osztályozós helyen végzett, Schöne hét góllal és hat assziszttal zárt, és a rájátszás során további három találatot szerezve az Év játékosa-díjat is elvitte a klubon belül. A kék-fehérek bennmaradtak, ám a dán középpályás Nijmegenbe költözött.

Rögtön az első idényében remekül mutatkozott be az NEC-ben, s azonnal közönség-kedvenccé nőtte ki magát. Itt már a szélső posztokon is feltűnt, ami kevésbé volt komfortos számára, de így is fontos találatok szerzője és gólpasszok kiosztója volt. Bemutatkozhatott a nemzetközi porondon, majd itt is elhódította az Év játékosa-díjat. 2009-ben bemutatkozott a dán nemzeti együttesben, de ez az év mégsem sok szép emléket jelent számára, mert az új idény kezdetét követően egy keresztszalag-szakadás majd kilenc hónapra partvonalon kívülre száműzte őt.

Visszatérése után a 2010-11-es szezonban azonnal alapember lett Alex Pastoor irányítása alatt is, aki már szinte csak irányítóként tervezett vele, ez pedig újabb kiugró teljesítményt jelentett. Viszont a következő idény lett az igazán nagy dobás, amikor 11 alkalommal volt eredményes, karrierje legjobb gólátlagát hozta össze. Ez egy újabb Év játékosa-díjat ért, majd amint tárgyalóasztalhoz ült volna a nijmegeni klubbal a lejáró szerződése megújításáról beszélni, Amszterdamból jelentkeztek be érte. Nem volt kérdés, hogy mi lesz a döntése, hiszen Hollandia első számú csapata tartott igényt a szolgálataira, és a dán így újabb szintet léphetett a karrierjében.

Az AFC Ajaxnál az első idényében még a kedvenc posztján kapott többnyire lehetőséget, illetve időnként a szélen, majd a második évben került egy sorral hátrébb, hogy a doetinchemi időszakát idézve mélységi irányítóként szerepeljen, helyet teremtve a fiatal támadóbb szellemű társaknak. A 2013-14-es idényben az Év játékosa-díjat Amszterdamban is bezsebelte, sőt mellé még az Év találatának választották a klubon belül az első Bajnokok Ligája-gólját.

Az első két szezonjában bajnok lett, sőt egy Szuperkupa-siker is összejött az amszterdamiakkal, majd ezt követően a nehezebb években is a klub meghatározó alakja volt. Öt szezonon át semmiféle trófeát nem tudott elhódítani a gárda, ami nagyon nem megszokott arrafelé, és bizony olykor Schöne sem tudott olyan mértékben vezér lenni, mint amennyire várták tőle. Azonban a fiatalok egyik legsikeresebb generációja beérni látszott a 2010-es évek második felére és mellettük, mint rutinos játékos nagyban hozzájárult ő is az újbóli felemelkedéshez. Tagja volt az Európa liga-döntős gárdának, majd a Bajnokok Ligája-menetelésből is kivette a részét. A Real Madrid ellen kapuba küldött szabadrúgását választották az évtized góljának a klubon belül.

2019-ben aztán ő is tovább állt, és Olaszország felé vette az irányt. A Genoa CFC ekkor már igen ramaty állapotban volt, de még a kiesést elkerülték a „griffek”, ám a dánnak az első elfogadható szezonja után a másodikban a koronavírussal, majd a változó körülmények okán a mellőzéssel kellett megküzdenie. Ez a másfél év épp elég is volt számára, hogy rájöjjön, neki Hollandiában van a helye. Közös megegyezéssel felbontották a szezon végén lejáró szerződését, Schöne pedig visszatért 2021 januárjában az SC Heerenveenhez, ahol csupán fél évre írt alá annak reményében, hogy még beverekedheti magát a válogatottba az egy évvel elhalasztott Európa-bajnokság keretébe. Ugyan a márciusi világbajnoki selejtezőkön még játszott is, de végül nem fért be Kasper Hjulmand csapatába, így az elődöntőig való menetelésben már nem volt része.

A fiatalság utat tört megának a nemzeti csapatban és a frízföldieknél is inkább ebbe az irányba gondolkodtak, így 35 évesen új kihívást kellett keressen magának. Noha volt szó az esetleges hosszabbításról, végül Schöne nem akart maradni, mert nem érezte a kellő bizalmat, amit egyszer már átélt a csapatnál. A NEC-nél azonban még úgy gondolták, hogy a feljutás után az ő rutinja nagyon sokat érhet a klubnak, így „megkínálták” egy kétéves szerződéssel.

„Amikor felvetődött a lehetőség, hogy Lassét visszahozzuk a NEC-hez, nem kellett sokáig gondolkodnunk. Lasse intelligens labdarúgó, aki a középpályán minden poszton tud játszani. A legmagasabb szinten játszott mérkőzéseket, és igazi vezéregyéniség. Van múltja a klubnál, ami megkönnyítette a helyzetét, mert a szurkolók azonnal őrjöngve fogadták a hírt, hogy visszatér. Lasse a mostani projekt egyik sarokköve, a NEC új jövője vele kezdődik” – nyilatkozta a szerződtetése után Ted van Leeuwen sportigazgató.

A 2021-22-es idény épp úgy alakult, ahol azt a dán középpályás remélte, a nijmegeniek könnyedén abszolválták a bennmaradást. Megérkezése után megkapta a karszalagot is – legalábbis Édgar Barreto távollétében – amivel valóban teljesült az az ígéret, hogy ő lesz a vezér, a projekt alapköve.

„Nijmegenbe úgy érzem, mintha csak hazatértem volna. Nagyon segítőkész volt a klub a kapcsolat felvételét követően. A családom számára fontos dolgokban azonnal jelezték, hogy segítenek. A számomra kínált lehetőség és maga a teljes projekt nagyon érdekesen hangzott. Az első lépés, hogy stabil első osztályú klubbá tegyük a NEC-t. Bízom benne, hogy sikerülni fog, s mindent kész vagyok ennek érdekében megtenni” – mondta Lasse Schöne.

Az új szezonban a cél a középmezőnybeli hely megtartása, hogy a kiesés gondolata se okozzon nehéz napokat a csapatnak. Schöne szerződése 2023 nyarán lejár, ekkor már közeledni fog a 37. életévéhez, de a helyi hírek szerint erre még egy évadot ráhúzna jelen állás szerint. Hollandiában hatalmas tiszteletnek örvend és ligaszinten is remélik, hogy nem fogja még szögre akasztani a stoplist az Eredivisie egyik legnagyobb hatással bíró légiósa, aki jelenleg 390 élvonalbeli meccsével az aktív játékosok között listavezető, de hamarosan akár egy rekordot is átírhat.

A holland élvonalban legtöbb mérkőzést játszó légiós jelenleg a dél-afrikai születésű Hans Vonk (aki később a holland állampolgárságot is megkapta) 426 mérkőzéssel. Schöne tehát jelenleg 390 meccsnél tart (épp a lista negyedik helyén 377-tel álló Babos Gábort megelőzve), honfitársa, Jan Heintze van még előtte 395-tel. Tehát az biztos, hogy a jelenlegi szezonban már nem lesz meg neki Vonk rekordja, de a négyszázat átlépheti az idényben a dán, és ha marad és egészséges lesz, a következő évadban akár a lista tetejére is felléphet. (Érdekesség, az összesített listán hatalmas fölénnyel a kapus Sander Boschker az éllovas 562 mérkőzéssel, kétszezonnyi találkozóval előzi meg a szintén kapus Pim Doesburgot, aki 495 találkozón kapott szerepet.)

Kiemelt kép: NEC