Lautaro Martínez örökös kettős megítélése

Ha csak a nyers adatokat nézzük, Lautaro Martínez egy igazi gólvágó gépezet. Évek óta ő az Inter első számú csatára, az elmúlt hét szezonban hatszor érte el a 20 gólos határt (a kivételt a 2020–2021-es idény jelentette, amikor 19 találatig jutott). 2024-re ő lett a klub történetének legeredményesebb külföldi játékosa, ami egy olyan csapatnál, ahol egykor Ronaldo, Zlatan Ibrahimovic vagy éppen Nyers István is megfordult, elképesztő fegyvertény. Összességében a 371 mérkőzés alatt szerzett 173 góljánál többször csak Giuseppe Meazza (284) és Alessandro Altobelli (209) volt eredményesebb a milánói fekete-kékek szerelésében.

Gólgyártás hosszabb szünetekkel

A kritikusok azonban gyakran rámutatnak a góljainak eloszlására. Elmondhatjuk, hogy Lautaro inkább „mennyiségi”, nem pedig „minőségi” góllövő a mérkőzések fontossága szempontjából. Hajlamos a kisebb csapatok ellen eredményesebben teljesíteni: mesterhármasok a kiesőjelöltek, a tabella alsó felében tanyázók ellen. Amikor viszont a Bajnokok Ligája kieséses szakaszában, vagy egy-egy sorsdöntő bajnoki rangadón kellene villanni, a góllövő teljesítménye gyakran csak árnyéka korábbi önmagának. Ez a kettősség táplálja azt a nézetet, miszerint ő egy kiváló rendszerjátékos, de nem az a „clutch” alkat, aki egymaga képes eldönteni a legfontosabb mérkőzéseket, döntőket (persze, kivétel ebben is akad).

Amikor a Serie A 2023–2024-es szezonjában gólkirály lett, akkor az idénybeli 24 találatából 16-ot a tabella második felében végzett csapatok ellen szerzett, beleértve hetet a három kieső ellen. Miközben a Salernitana ellen a cserepadról beszállva ért el mesternégyest, az első hat helyezett elleni tíz fellépés alatt csak négyszer talált be (kétszer a Lazio, egy-egy alkalommal a Juventus és az AS Roma ellen).

Ráadásul Lautaro hajlamos az ősz folyamán „kipörgetni” a statisztikáit, majd a szezon legfontosabb szakaszában, tavasszal elcsendesedni. Az említett idényben 2024. február 28. és május 10. között, több mint két hónap alatt egyetlen gólt sem szerzett a bajnokságban.

Ezek a hetekig, esetenként hónapokig tartó gólcsendek egy topcsatár esetében aggasztóak. Ilyenkor látszik rajta a görcsösség: túlvállalja a cseleket, dühből tüzel távolról, és láthatóan hadilábon áll a szerencsével, ami az önbizalma elvesztéséhez vezethet. Aztán jön egy gól – legyen az bármilyen esetlen –, és hirtelen visszatér a világklasszis énje, aki aztán hetekig újból megállíthatatlan.

Bár a 2025–2026-os szezonban is láthattunk tőle érthetetlen gólcsendeket, legutóbb duplázott az AS Roma ellen, korábban pedig bevette az Atalanta, a Como vagy a Lazio kapuját is. 16 góljával vezeti a Serie A góllövőlistáját, bár a találatok felét a mezőny második felében tanyázó ellenfelek ellen szerezte. Emellett a Bajnokok Ligája alapszakaszában a négy góljából kettőt a Slavia Praha, egyet-egyet pedig a Kajrat Almaty és a Royale Union Saint-Gilloise ellen lőtt, csapata pedig végül bántóan korán befejezte a nemzetközi szereplést, a 16 közé sem jutott be. Bár Lautaro jelentősen nem változott meg, mondhatni, megtanult együttélni a saját ritmusával.

A vb gyengélkedése után Copa-gólkirály lett

Lautaro játéka nem lineáris. Míg például Erling Haaland akkor is képes gólt szerezni, ha egy mérkőzésen csak alig ér labdához, Martínez teljesítményét erősen befolyásolja az önbizalma. A karrierjét végigkísérik a furcsa, góltalan időszakok. Emlékezetes a 2022-es világbajnokság, ahol ziccerek sorát hagyta ki, és a feltörekvő Julián Álvarez át is vette a helyét a kezdőben. Az Inter gólzsákja végül érvényes találat nélkül lett világbajnok – a hollandok elleni negyeddöntőben azért értékesítette a mindent eldöntő tizenegyest.

Két évvel később, a 2024-es Copa Américán elégtételt vehetett a keseredés vb-szereplés után, ugyanis öt találattal ő lett a torna gólkirálya. Ami pedig még fontosabb volt, hogy ő szerezte a győztes gólt a Kolumbia elleni döntő hosszabbításában. 

A Copán is érvényesült a megszokott ritmus: góljainak többségét a csoportkörben, papíron gyengébb ellenfelek (Kanada, Chile, Peru) ellen lőtte, ám a döntőbeli győztes gólja fordulópont lehet a megítélésében. Ez a pillanat volt az, amire a kritikusai vártak: egy nagy trófea, amit az ő gólja döntött el. Ugyanakkor a korábban megfigyelt hullámzása azóta sem múlt el maradéktalanul.

Nélkülözhetetlen csapatjátékos

Hiba lenne azonban csak a gólok száma alapján megítélni a teljesítményét. Martínez igazi értéke abban rejlik, amit a kapu előtti területeken kívül tesz. A modern futballban kevés csatár végez nála hasznosabb mezőnymunkát. Az agresszív letámadás során ő az első védelmi vonal, aki fáradhatatlanul zavarja az ellenfél labdakihozatalát. Emellett kiválóan játszik háttal a kapunak, remekül készíti le a labdákat a társaknak, kiváló kémiát alkot Marcus Thurammal az Internél.

Nem véletlenül kapta meg a csapatkapitányi karszalagot a klubcsapatában, ő a csapat lelke, aki akkor is végig hajtja a mérkőzéseket és tüzeli a játékostársakat, ha saját magának éppen heteken keresztül nem is megy a góllövés.

Martínez nem egy klasszikus „ragadozó” csatár, mint amilyen például Filippo Inzaghi vagy Hernán Crespo volt, az olaszos, argentinos vonalon maradva. Ha a „topcsatár” definíciója az, hogy valaki minden héten, minden körülmények között, a legnagyobb nyomás alatt is gólokat lő, akkor Lautaro még mindig elmarad a szűk elittől. Azonban, ha a komplexitást, a csapatra gyakorolt hatást és a hosszú távú konzisztenciát nézzük, Martínez megkérdőjelezhetetlenül a világ közvetlen élvonalába tartozik.

Mivel 28 éves, ezt a kettősséget bizonyára már sosem fogja tudni teljesen levetkőzni, de talán éppen ez teszi őt az olasz futball egyik legizgalmasabb és legemberibb karakterévé. Bár a Copa América döntőjével némileg feledtette a katari vb személyes drámáját, az idei világbajnokság újabb lehetőséget biztosít számára, hogy végleg elhallgattassa a kétkedőket. Amennyiben az Egyesült Államokban, Kanadában és Mexikóban esedékes tornán képes lesz arra a stabilitásra és vezérszerepre, amit Milánóban hétről hétre láthatunk tőle, akkor a neve mellől talán végre eltűnhet az a bizonyos láthatatlan kérdőjel.

Akárhogy is alakul, Lautaro Martínez már most több mint egy egyszerű gólvágó: ő az Inter szimbóluma, egy igazi csupaszív harcos, aki emlékeztet minket arra, hogy a futball nemcsak száraz statisztika, hanem küzdelem, lélek és időnként talán érthetetlen, de annál emberibb hullámvasút is egyben.

Borítókép: espn.com