A Benfica tündöklése és bukása – magyarok a fedélzeten

Croatia's forward Andrej Kramaric (09) celebrates after scoring during the Euro 2020 qualification football match between Croatia and Azerbaijan at Maksimir stadium in Zagreb, Croatia on March 21, 2019. (Photo by Denis LOVROVIC / AFP) (Photo credit should read DENIS LOVROVIC/AFP/Getty Images)

Guttmann Béla és Fehér Miklós neve vélhetően nem ismeretlen senki számára, de a korábban Real Madriddal és Benficával is jelentős sikereket elérő Lippo Hertzka nevére már kevesebben kapják fel a fejüket. Na, és ott van Biri József, aki a klub történetének harmadik legsikeresebb edzője, de nem mehetünk el szó nélkül a történelmet író Baróti Lajos mellett sem. A lista pedig még messze nem ért véget…

Írta: Tóth Balázs “Blase”

 

Portugália legsikeresebb csapatának története 1904. február 28-án kezdődött, amikor Sport Lisboa néven megalapították a fővárosban, Lisszabonban. Történelme gazdag és fényes; azon három klub közé tartozik, akik a liga 1934-es rajtja óta az összes szezont az élvonalban töltötték. Összesen 84 trófeát gyűjtöttek be: ebből 37 bajnoki címük, 26 kupagyőzelmük és 8 ligakupa-elsőségük egyaránt rekordnak számít a hazai mezőnyben; de ezen kívül több korábban létező portugál kupa (FA-kupa, Latin-kupa stb…), és két BEK-trófea is színesíti a klub vitrinjét. A sikerekben pedig jelentős szerepet játszottak a magyar szakemberek: a csapatot irányító hét magyar (vagy magyar származású) vezetőedző nevéhez húsz trófea fűződik, vagyis a lisszaboni együttes összes serlegének 24 százaléka.


Tudtad?

A klub történetében minden magyar edző nyert legalább egy trófeát. A hazai trénerek (39 trófea) után a magyar edzők (20 trófea) a legeredményesebbek a Benfica élén, a dobogó legalsó fokára pedig az angolok (15) férnek fel. 


Az első misszionáriusok

Az első “fecske” Lippo Hertzka (Hertzka Lipót) volt, aki korábban az MTK-nál is futballozott. Egyes feltételezések szerint Guttmann Bélával is csapattársak voltak, de erről nem maradt fent kézzel fogható bizonyíték. Edzőként megjárta az Athletic Bilbaót és a Sevillát is, mielőtt a Real Madrid történetének első (és azóta utolsó) magyar edzője lett. Az ő nevéhez fűződik a Királyi Gárda történetének első bajnoki címe: az 1931/32-es szezonban épp egykori csapatának, a Bilbaónak a két éve tartó hegemóniáját törte meg – méghozzá veretlenül. A harmincas évek közepén viszont a spanyol polgárháború miatt Portugáliába menekült, ahol példás referenciájának köszönhetően 1936-ban munkát ajánlott számára a Benfica. A “Lüke” becenévre hallgató Hertzka két szezon erejéig lehetett a Benfica karmestere, ez idő alatt pedig megszerezte a klub történetének második és harmadik bajnoki címét is. 1939-es távozása után irányította a Belenenses, az Académica, a Porto és az Estoril együttesét is, mielőtt 1947-ben egy szezon erejéig visszatért a Benficához. Harmadik bajnoki aranyérmét viszont nem sikerült megszereznie – ugyan holtversenyben a Sportinggal első helyen végeztek, az egymás elleni eredmény miatt a városi rivális ünnepelhetett. Távozása után nem edzősködött már, három évvel később elhunyt. Tiszteletére a portugál rádió egyperces néma csönddel emlékezett meg.


Hertzka a Real Madrid stadionjának névadójával, Santiago Bernabéuval (Forrás: FourFourTwo)

Hertzkát első távozása után éppen a korábban magyar válogatott kapuját öt alkalommal védő Biri János váltotta, aki legnagyobb edzői sikereit épp a portugál együttesnél érte el. Nyolc évig vezethette a Benfica szekerét – regnálása során 3 bajnoki címet, 3 Portugál-kupát és 1 portugál FA-kupát nyert, amivel a klub történetének harmadik legsikeresebb edzője. Edzői karrierje során megfordult többek között az Academico de Porto, az Estoril, a Guimaraes, a Setubal, Academica Coimbra csapatainál is.

Irány Európa!

Bizonyára kevesen vannak, akik ne hallottak volna a klub történetének legsikeresebb edzőjéről, Guttmann Béláról és a százéves átkáról. Guttmannal kétszer ült fel a világ tetejére a portugál gigász, s mindkét döntőben honfitársával (vagy honfitársaival) kellett farkasszemet néznie a magyar trénernek.

1961-ben a Benfica a Barcelonával játszotta a BEK-döntőt – és nyerte meg 3-2-re. Több magyar is főszerepet kapott azon a mérkőzésen: Czibor Zoltán, Kocsis Sándor és Kubala László a Barca kezdőcsapatában; Guttmann Béla pedig a lisszaboniak kispadján izzadta végig a történelmi találkozót.

Egy évvel később ismét fináléba jutott a Benfica – ekkor a Real Madridot győzték le (5-3); úgy, hogy a félidőben még a spanyolok vezettek 3-1-re Puskás mesterhármasával.

Állítólag Guttmann ezt mondta a szünetben a játékosainak: „Az ellenfél már gyakorlatilag halott, simán nyertek, rúgtok neki egy ötöst.”


A meccs összefoglalója:


Igaza lett. Miután a Benfica megnyerte történelme során (kétszer egymás után) másodjára a legnagyobb presztízsű nemzetközi trófeát, Guttmann prémiumot követelt a klubelnöktől, aki nem volt hajlandó megadni a kívánt összeget, így a sikeredző hatalmas perpatvar közepette távozott, és megátkozta a klubot – mondván száz évig egyetlen komoly nemzetközi serleget sem emelhetnek majd fel. A jóslat eddig beigazolódni látszik, azóta 8 európai kupadöntőt (5 BEK/BL és 3 UEFA-kupa/Európa Liga) bukott el a gárda.


Tudtad?

Guttmann fedezte fel a portugál futball történetének egyik legnagyobb legendáját: Eusébiót. A legenda szerint a fodrásznál véletlenül mellé ültették José Carlos Bauert, a Sao Paulo edzőjét, aki beszélni kezdett egy zseniális mozambiki fiúról, akit akkoriban látott futballozni. Guttmann Béla kiugrott a székből, azonnal repülőjegyet váltott Lourenco Marquesba, a mozambiki fővárosba – ma Maputo –, s két nap múlva a fiatal csillag már a Benfica labdarúgója volt, noha addig a nagy rivális Sporting helyi fiókcsapatában játszott.


1965-ben aztán egy rövid uruguayi és osztrák kitérő után visszatért egykori sikerei helyszínére. Már egy évvel korábban is szerették volna visszacsábítani, de megrekedtek a tárgyalások, nem tudtak megegyezni az anyagi feltételekben. Amikor viszont megtörtént a kézfogás, mindenki nagy reményekkel tekintett a régi-új fúzióra. Ami balul sült el. Három év után először lemaradt a bajnoki címről a csapat, miután egy ponttal a Sporting mögött végzett; ráadásul a hazai kupagyőzelem sem jött össze: a Benfica már a negyeddöntőben búcsúzott a Braga ellen. A BEK sem alakulhatott volna rosszabbul: hiába lett a Benfica támadója, Eusébio (és Albert Flórián holtversenyben) gólkirály az 1965/1966-os szezonban, a csapat – akárcsak a Portugál-kupában – a negyeddöntőben búcsúzott, miután a Manchester United 8-3-as összesítéssel a földbe döngölte őket. A csúfos kudarc után Guttmannak távoznia kellett.


Guttmann Béla szobra, kezében a két BEK-trófeával (Forrás: abola.pt)

Guttmann hagyatéka

1963-ban Czeizler Lajos lett a klub vezetőedzője, aki ugyan már túl volt edzői karrierjének csúcsán, világszerte komoly szaktekintélyként tartották számon. Edzői pedigréjét olyan klubok alkották, mint az AC Milan (1949-1952), a Sampdoria (1954-1957), a Fiorentina (1957-1959; 1960-1961), de az 1954-es világbajnokságon az olasz válogatottat is irányította. A Benficánál töltött egy szezonja során bajnokságot és kupát is nyert, a hőn áhított BEK-trófea viszont csak szertefoszlott álom maradt: a Borussia Dortmund 6-2-es összesítéssel ütötte ki őket a nyolcaddöntőben. Ő a Benfica történetének legjobb győzelmi rátájával rendelkező trénere (80,49%), ha azokat a megbízott menedzsereket nem számoljuk, akik csak egy mérkőzésen irányították a klubot.


Tudtad?

Czeizler Lajos és Guttmann Béla pályafutása többször is keresztezte egymást. Mindketten voltak a Padova, az AC Milan és a Benfica vezetőedzői is.


1964-ben a magyar születésű, de román-francia kettős állampolgár Elek Schwartz vette át a stafétabot. 1908-ban Temesrékáson született, de miután az első világháborút követően Romániához csatolták a települést, elvették az állampolgárságát. Játékoskarrierje során Franciaországban érte el a legnagyobb sikereket, de edzőként ismerte meg a nevét igazán a világ. Irányította a Monacót, 1957 és 1954 között volt a holland válogatott szövetségi kapitánya, mielőtt aláírt a Benficához. Egészen a fináléig vezette a lisszaboniakat, az elődöntőben épp a Vasast győzték le, de az olasz Internazionale (1-0) végül túl nagy falatnak bizonyult számukra. Ha a BEK-et nem is, egy bajnoki címet sikerült begyűjtenie.

Guttmann második edzői periódusa után 1980-ig kellett várni az újabb magyar menedzserre: ekkor a magyar válogatottat korábban irányító Baróti Lajos került a klub élére. Baróti jó választásnak tűnt, irányítása alatt az 1980/1981-es szezonban a klub története során először triplázott: megnyerte a bajnokságot, a kupát és a szuperkupát is (ez azóta is csak egyszer sikerült); a BEK-ben viszont nem indulhatott, mert elődjének nem sikerült kvalifikálnia. A következő idényben viszont megmérettethette magát a Benfica a legnagyobb színpadon is, viszont a Bayern München könnyedén, 4-1-es összesítéssel kiejtette őket. Ennek a párharcnak is van magyar érdekeltsége: a münchenieket Csernai Pál irányította, aki egészen a fináléig vezette az együttest. Baróti Lajos a szezon végén távozott, és visszavonult az edzősködéstől. Helyét az akkor feltörekvő Sven-Göran Eriksson vette át.


Baróti és Nené a Portugál Szuperkupával 1980-ban (Forrás: Pinterest)

A sors fintora, hogy 1984-ben épp Csernai Pált nevezte ki a klubelnök a Benfica élére, miután Eriksson távozott. Csernai játékospályafutása során még az Aranycsapatban is pályára lépett két mérkőzésen (1954-ben), viszont edzői karrierje volt az, ami miatt megismerte a nevét igazán a világ. Belgiumban és Görögországban is építette renoméját, mielőtt Portugáliába került, de legnagyobb sikereit egyértelműen Németországban érte el. 1977-ben Lóránt Gyula segítőjeként az Eintracht Frankfurt edzője lett, majd egy idénnyel később már a Bayern Münchent trenírozhatták. Miután Lórántot idő előtt menesztették, ideiglenes jelleggel Csernait nevezték ki vezetőedzőnek, majd nem sokkal később véglegesítették is. Végül olyannyira jól sikerült a kaland, hogy forradalmár lett, megalkotta a Németországban addig ismeretlen, területvédekezésen alapuló Pál-rendszert. A trófeák sem kerülték el, első teljes idényében hat esztendő után bajnoki címig vezette a münchenieket, de később kupát és még egy Bundesliga-aranyat nyert, sőt, egy ízben a BEK-döntőt is játszhatott, ahol az Aston Villa ellen maradt alul (1-0). A Benficánál óriási várakozásokkal fogadták, noha idő előtt távozott. A csapatnál töltött egy szezonja során megnyerte a Portugál Kupát, de a bajnokságban csupán harmadik lett. A játékosok fölött elveszítette a kontrollt, ezért úgy döntött, hogy inkább feláll a kispadról, így 1985 nyarán önként távozott. Később irányította többek között a Borussia Dortmundot, a Herthát, a Frankfurtot, a Fenerbahcét, az észak-koreai válogatottat és a Sopront is.

Játékosok a Benficában

Ha a játékosokat nézzük, úgy már közel sem ennyire fényes a felhozatal. Egyedül a tragikus sorsú Fehér Miklósnak sikerült magára öltenie az As Águias mezét, akinek halála után szobrot emeltek az Estádio da Luz stadion bejárata előtt – épp úgy, mint Guttmannak. A Benfica a magyar támadó huszonkettes mezszámát visszavonultatta.


Fehér Miklós szobra (Forrás: ETO.hu)

Jelenleg két magyar akadémista pallérozódik a klub tehetségközpontjában: a tizenkilenc esztendős Csoboth Kevin a másodosztályú Benfica B-ben, a tizenhét éves Molnár Rajmund pedig az U19-es együttesben szerepel.

*A cikk az Unibet blogon is megjelent. Kattints ide további érdekes tartalmakért!

0 0 vote
Article Rating

Írj hozzászólást

0 Comments
Inline Feedbacks
View all comments
0
Would love your thoughts, please comment.x
()
x
%d bloggers like this: