A Benfica tündöklése és bukása – magyarok a fedélzeten

Guttmann Béla és Fehér Miklós neve vélhetően nem ismeretlen senki számára, de a korábban Real Madriddal és Benficával is jelentős sikereket elérő Lippo Hertzka nevére már kevesebben kapják fel a fejüket. Na, és ott van Biri József, aki a klub történetének harmadik legsikeresebb edzője, de nem mehetünk el szó nélkül a történelmet író Baróti Lajos mellett sem. A lista pedig még messze nem ért véget…

Írta: Tóth Balázs “Blase”

 

Portugália legsikeresebb csapatának története 1904. február 28-án kezdődött, amikor Sport Lisboa néven megalapították a fővárosban, Lisszabonban. Történelme gazdag és fényes; azon három klub közé tartozik, akik a liga 1934-es rajtja óta az összes szezont az élvonalban töltötték. Összesen 84 trófeát gyűjtöttek be: ebből 37 bajnoki címük, 26 kupagyőzelmük és 8 ligakupa-elsőségük egyaránt rekordnak számít a hazai mezőnyben; de ezen kívül több korábban létező portugál kupa (FA-kupa, Latin-kupa stb…), és két BEK-trófea is színesíti a klub vitrinjét. A sikerekben pedig jelentős szerepet játszottak a magyar szakemberek: a csapatot irányító hét magyar (vagy magyar származású) vezetőedző nevéhez húsz trófea fűződik, vagyis a lisszaboni együttes összes serlegének 24 százaléka.


Tudtad?

A klub történetében minden magyar edző nyert legalább egy trófeát. A hazai trénerek (39 trófea) után a magyar edzők (20 trófea) a legeredményesebbek a Benfica élén, a dobogó legalsó fokára pedig az angolok (15) férnek fel. 


Az első misszionáriusok

Az első “fecske” Lippo Hertzka (Hertzka Lipót) volt, aki korábban az MTK-nál is futballozott. Egyes feltételezések szerint Guttmann Bélával is csapattársak voltak, de erről nem maradt fent kézzel fogható bizonyíték. Edzőként megjárta az Athletic Bilbaót és a Sevillát is, mielőtt a Real Madrid történetének első (és azóta utolsó) magyar edzője lett. Az ő nevéhez fűződik a Királyi Gárda történetének első bajnoki címe: az 1931/32-es szezonban épp egykori csapatának, a Bilbaónak a két éve tartó hegemóniáját törte meg – méghozzá veretlenül. A harmincas évek közepén viszont a spanyol polgárháború miatt Portugáliába menekült, ahol példás referenciájának köszönhetően 1936-ban munkát ajánlott számára a Benfica. A “Lüke” becenévre hallgató Hertzka két szezon erejéig lehetett a Benfica karmestere, ez idő alatt pedig megszerezte a klub történetének második és harmadik bajnoki címét is. 1939-es távozása után irányította a Belenenses, az Académica, a Porto és az Estoril együttesét is, mielőtt 1947-ben egy szezon erejéig visszatért a Benficához. Harmadik bajnoki aranyérmét viszont nem sikerült megszereznie – ugyan holtversenyben a Sportinggal első helyen végeztek, az egymás elleni eredmény miatt a városi rivális ünnepelhetett. Távozása után nem edzősködött már, három évvel később elhunyt. Tiszteletére a portugál rádió egyperces néma csönddel emlékezett meg.


Hertzka a Real Madrid stadionjának névadójával, Santiago Bernabéuval (Forrás: FourFourTwo)


Hertzkát első távozása után éppen a korábban magyar válogatott kapuját öt alkalommal védő Biri János váltotta, aki legnagyobb edzői sikereit épp a portugál együttesnél érte el. Nyolc évig vezethette a Benfica szekerét – regnálása során 3 bajnoki címet, 3 Portugál-kupát és 1 portugál FA-kupát nyert, amivel a klub történetének harmadik legsikeresebb edzője. Edzői karrierje során megfordult többek között az Academico de Porto, az Estoril, a Guimaraes, a Setubal, Academica Coimbra csapatainál is.

Irány Európa!

Bizonyára kevesen vannak, akik ne hallottak volna a klub történetének legsikeresebb edzőjéről, Guttmann Béláról és a százéves átkáról. Guttmannal kétszer ült fel a világ tetejére a portugál gigász, s mindkét döntőben honfitársával (vagy honfitársaival) kellett farkasszemet néznie a magyar trénernek.

1961-ben a Benfica a Barcelonával játszotta a BEK-döntőt – és nyerte meg 3-2-re. Több magyar is főszerepet kapott azon a mérkőzésen: Czibor Zoltán, Kocsis Sándor és Kubala László a Barca kezdőcsapatában; Guttmann Béla pedig a lisszaboniak kispadján izzadta végig a történelmi találkozót.

Egy évvel később ismét fináléba jutott a Benfica – ekkor a Real Madridot győzték le (5-3); úgy, hogy a félidőben még a spanyolok vezettek 3-1-re Puskás mesterhármasával.

Állítólag Guttmann ezt mondta a szünetben a játékosainak: „Az ellenfél már gyakorlatilag halott, simán nyertek, rúgtok neki egy ötöst.”


A meccs összefoglalója:


Igaza lett. Miután a Benfica megnyerte történelme során (kétszer egymás után) másodjára a legnagyobb presztízsű nemzetközi trófeát, Guttmann prémiumot követelt a klubelnöktől, aki nem volt hajlandó megadni a kívánt összeget, így a sikeredző hatalmas perpatvar közepette távozott, és megátkozta a klubot – mondván száz évig egyetlen komoly nemzetközi serleget sem emelhetnek majd fel. A jóslat eddig beigazolódni látszik, azóta 8 európai kupadöntőt (5 BEK/BL és 3 UEFA-kupa/Európa Liga) bukott el a gárda.


Tudtad?

Guttmann fedezte fel a portugál futball történetének egyik legnagyobb legendáját: Eusébiót. A legenda szerint a fodrásznál véletlenül mellé ültették José Carlos Bauert, a Sao Paulo edzőjét, aki beszélni kezdett egy zseniális mozambiki fiúról, akit akkoriban látott futballozni. Guttmann Béla kiugrott a székből, azonnal repülőjegyet váltott Lourenco Marquesba, a mozambiki fővárosba – ma Maputo –, s két nap múlva a fiatal csillag már a Benfica labdarúgója volt, noha addig a nagy rivális Sporting helyi fiókcsapatában játszott.


1965-ben aztán egy rövid uruguayi és osztrák kitérő után visszatért egykori sikerei helyszínére. Már egy évvel korábban is szerették volna visszacsábítani, de megrekedtek a tárgyalások, nem tudtak megegyezni az anyagi feltételekben. Amikor viszont megtörtént a kézfogás, mindenki nagy reményekkel tekintett a régi-új fúzióra. Ami balul sült el. Három év után először lemaradt a bajnoki címről a csapat, miután egy ponttal a Sporting mögött végzett; ráadásul a hazai kupagyőzelem sem jött össze: a Benfica már a negyeddöntőben búcsúzott a Braga ellen. A BEK sem alakulhatott volna rosszabbul: hiába lett a Benfica támadója, Eusébio (és Albert Flórián holtversenyben) gólkirály az 1965/1966-os szezonban, a csapat – akárcsak a Portugál-kupában – a negyeddöntőben búcsúzott, miután a Manchester United 8-3-as összesítéssel a földbe döngölte őket. A csúfos kudarc után Guttmannak távoznia kellett.


Guttmann Béla szobra, kezében a két BEK-trófeával (Forrás: abola.pt)


Guttmann hagyatéka

1963-ban Czeizler Lajos lett a klub vezetőedzője, aki ugyan már túl volt edzői karrierjének csúcsán, világszerte komoly szaktekintélyként tartották számon. Edzői pedigréjét olyan klubok alkották, mint az AC Milan (1949-1952), a Sampdoria (1954-1957), a Fiorentina (1957-1959; 1960-1961), de az 1954-es világbajnokságon az olasz válogatottat is irányította. A Benficánál töltött egy szezonja során bajnokságot és kupát is nyert, a hőn áhított BEK-trófea viszont csak szertefoszlott álom maradt: a Borussia Dortmund 6-2-es összesítéssel ütötte ki őket a nyolcaddöntőben. Ő a Benfica történetének legjobb győzelmi rátájával rendelkező trénere (80,49%), ha azokat a megbízott menedzsereket nem számoljuk, akik csak egy mérkőzésen irányították a klubot.


Tudtad?

Czeizler Lajos és Guttmann Béla pályafutása többször is keresztezte egymást. Mindketten voltak a Padova, az AC Milan és a Benfica vezetőedzői is.


1964-ben a magyar születésű, de román-francia kettős állampolgár Elek Schwartz vette át a stafétabot. 1908-ban Temesrékáson született, de miután az első világháborút követően Romániához csatolták a települést, elvették az állampolgárságát. Játékoskarrierje során Franciaországban érte el a legnagyobb sikereket, de edzőként ismerte meg a nevét igazán a világ. Irányította a Monacót, 1957 és 1954 között volt a holland válogatott szövetségi kapitánya, mielőtt aláírt a Benficához. Egészen a fináléig vezette a lisszaboniakat, az elődöntőben épp a Vasast győzték le, de az olasz Internazionale (1-0) végül túl nagy falatnak bizonyult számukra. Ha a BEK-et nem is, egy bajnoki címet sikerült begyűjtenie.

Guttmann második edzői periódusa után 1980-ig kellett várni az újabb magyar menedzserre: ekkor a magyar válogatottat korábban irányító Baróti Lajos került a klub élére. Baróti jó választásnak tűnt, irányítása alatt az 1980/1981-es szezonban a klub története során először triplázott: megnyerte a bajnokságot, a kupát és a szuperkupát is (ez azóta is csak egyszer sikerült); a BEK-ben viszont nem indulhatott, mert elődjének nem sikerült kvalifikálnia. A következő idényben viszont megmérettethette magát a Benfica a legnagyobb színpadon is, viszont a Bayern München könnyedén, 4-1-es összesítéssel kiejtette őket. Ennek a párharcnak is van magyar érdekeltsége: a münchenieket Csernai Pál irányította, aki egészen a fináléig vezette az együttest. Baróti Lajos a szezon végén távozott, és visszavonult az edzősködéstől. Helyét az akkor feltörekvő Sven-Göran Eriksson vette át.


Baróti és Nené a Portugál Szuperkupával 1980-ban (Forrás: Pinterest)


A sors fintora, hogy 1984-ben épp Csernai Pált nevezte ki a klubelnök a Benfica élére, miután Eriksson távozott. Csernai játékospályafutása során még az Aranycsapatban is pályára lépett két mérkőzésen (1954-ben), viszont edzői karrierje volt az, ami miatt megismerte a nevét igazán a világ. Belgiumban és Görögországban is építette renoméját, mielőtt Portugáliába került, de legnagyobb sikereit egyértelműen Németországban érte el. 1977-ben Lóránt Gyula segítőjeként az Eintracht Frankfurt edzője lett, majd egy idénnyel később már a Bayern Münchent trenírozhatták. Miután Lórántot idő előtt menesztették, ideiglenes jelleggel Csernait nevezték ki vezetőedzőnek, majd nem sokkal később véglegesítették is. Végül olyannyira jól sikerült a kaland, hogy forradalmár lett, megalkotta a Németországban addig ismeretlen, területvédekezésen alapuló Pál-rendszert. A trófeák sem kerülték el, első teljes idényében hat esztendő után bajnoki címig vezette a münchenieket, de később kupát és még egy Bundesliga-aranyat nyert, sőt, egy ízben a BEK-döntőt is játszhatott, ahol az Aston Villa ellen maradt alul (1-0). A Benficánál óriási várakozásokkal fogadták, noha idő előtt távozott. A csapatnál töltött egy szezonja során megnyerte a Portugál Kupát, de a bajnokságban csupán harmadik lett. A játékosok fölött elveszítette a kontrollt, ezért úgy döntött, hogy inkább feláll a kispadról, így 1985 nyarán önként távozott. Később irányította többek között a Borussia Dortmundot, a Herthát, a Frankfurtot, a Fenerbahcét, az észak-koreai válogatottat és a Sopront is.

Játékosok a Benficában

Ha a játékosokat nézzük, úgy már közel sem ennyire fényes a felhozatal. Egyedül a tragikus sorsú Fehér Miklósnak sikerült magára öltenie az As Águias mezét, akinek halála után szobrot emeltek az Estádio da Luz stadion bejárata előtt – épp úgy, mint Guttmannak. A Benfica a magyar támadó huszonkettes mezszámát visszavonultatta.


Fehér Miklós szobra (Forrás: ETO.hu)


Jelenleg két magyar akadémista pallérozódik a klub tehetségközpontjában: a tizenkilenc esztendős Csoboth Kevin a másodosztályú Benfica B-ben, a tizenhét éves Molnár Rajmund pedig az U19-es együttesben szerepel.

*A cikk az Unibet blogon is megjelent. Kattints ide további érdekes tartalmakért!

Tetszett? Oszd meg:

Kapcsolódó tartalmak

Kapcsolat