Az Ajax, a Benfica és a Salzburg a világ legjobb akadémiája a CIES legújabb kutatása szerint

A svájci székhelyű Sporttudományok Nemzetközi Központja (CIES) legújabb tanulmányában azt vizsgálta, hogy az aktuálisan futó idényben mely csapatok szolgáltatják a legtöbb játékost a topligákba. A lista olyan futballistákra vonatkozik, akik 2020 januárja óta pályára léptek a Premier League, La Liga, Serie-A, Bundesliga és a Ligue 1 valamelyikében.

Talán nem annyira meglepő, hogy a listavezető a tavalyi Bajnokok Ligája-elődöntős Ajax, akik már hosszú évtizedek óta ellátják munkaerővel a legnagyobb futballklubokat. Az amsterdami akadémia olyan neveket segített a futball legmagasabb színpadára, mint Denis Bergkamp, Clarence Seedorf, Edgar Davids, Patrick Kluivert, Wesley Sneijder; vagy a ma is aktív szupersztárok közül Christian Eriksen (Inter), Matthijs de Ligt (Juventus) vagy éppen *Frenkie de Jong (Barcelona). A fővárosi együttes kétségtelenül ért a gyémántcsiszoláshoz – ezt bizonyítja, hogy huszonkét olyan futballista kergeti a labdát jelenleg a topligákban, aki valaha a holland fővárosi együttesben nevelkedett.

* De Jong Willem II-ben nevelkedett, viszont a CIES minden olyan játékost saját nevelésnek értelmez, aki 15- és 21 éves kora között legalább három évet töltött az adott klubban.

Forrás: Wikipédia

A listát tovább böngészve feltűnhet, hogy virágzik a portugál és a belga utánpótlásképzés. A luzitánok közül előkelő helyen áll a Benfica (21 játékost adott a topligákba), de a Sporting CP (17) és az FC Porto (15) is jelentős erőforrás az elitbajnokságokban szereplő klubok számára. A belgák közül négy együttes került fel a húszas listára: a KAA Gent (7), a Club Brugge (11), az RSC Anderlecht (13) és a KRC Genk (16) is – utóbbival kapcsolatban érdemes megemlíteni, hogy magyar játékos is az akadémián pallérozódik, a 17 éves Németh Andrást a klub legnagyobb tehetségei között tartják számon.

A dobogóra még az osztrák Red Bull Salzburg is felfért, akik nem kevesebb, mint húsz olyan saját nevelést tudnak felmutatni, akik jelenleg valamelyik topligában bontogatják szárnyaikat.

Ha megnézzük a listát, azt is láthatjuk, hogy az öt elit bajnokság inkább felvevőpiacként működik – és ez különösen igaz az olaszokra, akik egyetlen csapattal sem képviseltetik magukat a húszas listán.

A spanyoloknál a Real Madrid Castilla (17) különösen hatékony nevelőbázisnak bizonyul, de az FC Barcelona B (11) is jó ugródeszkának tűnik. Viszont mielőtt elkönyvelnénk, hogy a két gigász második számú csapata a saját malmára hajtaná a vizet, érdemes megvizsgálni, hogy jelenleg hányan mondhatják el magukról, hogy helyük van a nagycsapat keretében. A Zinedine Zidane állandó keretében összesen hat (Daniel Carvajal, Lucas Vázquez, Casemiro, Nacho Fernández, Frederico Valverde, Mariano Díaz) olyan futballista található, akik a Castillából kerültek fel – ez nem azonos azokkal a labdarúgókkal, akik az első csapat alkalmazásában állva játszottak le a harmadosztályba. A Barcánál sokkal fényesebb a helyzet, a listán szereplő tizenegyből hét olyan futballista van (Lionel Messi, Sergio Busquets, Gerard Piqué, Jordi Alba, Sergio Roberto, Ansu Fati, Riqui Puig), aki a B-csapatban nyújtott teljesítményével érdemelte ki a tagságot a legjobbak közé.

Spanyolországban a Barcelona használja legjobban az akadémiáról kikerült játékosait.

A franciáknál inkább a másodosztályú csapatok dominálnak, a Le Havre (8), a Clermont Foot (7) került fel a második vonalból, de meglepetésre az ötödosztályú Tours FC (7) is képviselteti magát a listán (amely korábban olyan labdarúgókat adott a világnak, mint Laurent Koscinelny vagy Olivier Giroud). Itt talán az OGC Nice-t érdemes megemlíteni, akik az összes topligát figyelembe véve a legfiatalabb átlagéletkorú kerettel (23,7 év) rendelkeznek, a keretben pedig négy saját nevelésű játékosnak van bérelt helye. A fiatalítást még Claude Puel vezetőedző kezdte el, akinek a regnálása alatt egy 2014-es FC Évian elleni bajnokin 21,6 éves átlagéletkorú csapattal futott ki a pályára a nizzai együttes. Azonban ők is inkább a scouting-hálózatuknak köszönhetik a tehetséges fiatalokat, mint a jól működő akadémiai rendszernek: tavaly nyár óta 11 huszonegy éven aluli játékost szerződtettek, mintegy 51 millió euró értékben.

Az angol ligában egyetlen csapat kapott helyet a húszas mezőnyben: a feljutásra is esélyes Leeds United, akik nyolc olyan saját nevelésű futballistát tudnak felmutatni, akik jelenleg valamely topligában ékeskednek – jellemzően a Premier League-ben, de Ronaldo Viera például az olasz Sampdoriában találta meg számításait. A lista egy kicsit csalóka azzal, hogy csupán a 2020-as évet vizsgálja, ugyanis a teljes szezon alapján Premier League-klubok is felkerülhetnének – ilyen például a Manchester United, akik tíz saját nevelésű futballistát foglalkoztattak a jelenleg is futó idényt figyelembe véve (és ebben még nincsenek benne a más csapatokban pályára lépő játékosok).

A Manchester United az Asztana elleni Európa Liga-meccsen kilenc saját nevelésű játékost nevezett a kezdőcsapatba.

A németeknél egyetlen csapatra korlátozódik a létszám, egyedül a másodosztályú VFL Bochum (7) beverekedni magát a listára, akik Németország egyik legjobb utánpótlásnevelő bázisával rendelkeznek. Többek között a bochumi fészekből röppent ki Ilkay Gündögan (Manchester City), Leon Goretzka (Bayern München) vagy Lukas Klostermann (RB Leipzig) is. Ha már a legfényesebb germán utánpótlásműhelyekről beszélünk, fontos megemlíteni az FC Schalke 04 akadémiáját is, akik nemcsak a Bundesligában, de Angliában (Mesut Özil, Leroy Sané, Sead Kolasinac) és Franciaországban (Julian Draxler) is jó néhány zászlóhordozót szórtak szét. Magyar vonatkozás, hogy többek között Hajnal Tamás is a gelsenkircheni együttes utánpótlásában pallérozódott.

Az olaszoknál a listára ugyan senki sem került fel, mindenképpen érdemes megemlíteni az Atalanta utánpótlásképzését – vagy inkább a scoutingját? A bergamói együttes hatékony módszerrel halássza el a tehetséges up-korú fiatalokat más akadémiák elől, majd értékesíti őket. A Serie-A topcsapataiban számos olyan futballista van, aki valaha megfordult a bergamói műhelyben; ilyen például Franck Kessié (AC Milan), Giacomo Bonaventura (AC Milan), Alessandro Bastoni (Inter) vagy Davide Zappacosta (AS Roma).

 

 

Tudtad?

Magyarország jelenleg négy futballistát ad a topligáknak, akik kivétel nélkül a Bundesligában szerepelnek. Szalai Ádám Újpesten, Gulácsi Péter a BVSC-ben, Sallai Roland a Diósgyőrben kezdte a karrierjét; Willi Orbán pedig sosem játszott Magyarországon.

 

Érdekes lehet még az az összeállítás is, hogy mely topliga játékosai melyik klubban debütáltak a profik között. Néhol egészen meglepő csapatnevekre bukkanhatunk…

A Premier League-ben egyértelműen a PSV (8) uralja a mezőnyt, mögötte a Sporting CP (7) és a Leeds United (6) sorakozik.

A La Ligában a Real Madrid Castilla (13) dominál, mögötte meglepő módon nem a Barcelona B (6), hanem a Benfica (12) található.

A Ligue 1 az egyetlen, ahol a hazai klubok uralkodnak. A Tours (7) és a Le Havre (7) holtversenyben az első, mögöttük pedig nem sokkal lemaradva a Clermont Foot (6).

A Bundesligában a Red Bull-csoport miatt talán nem meglepő, hogy az RB Salzburg (15) toronymagasan vezet, az már talán egy fokkal érdekesebb, hogy az FC Basel (11) a második. A VfL Bochum (7) csak a harmadik legkedveltebb főpróba-helyszín a nagyelőadás előtt.

És végül a Serie-A: az AFC Ajax (7) neveltjei itt koncentrálódnak leginkább, mögöttük az olasz másodosztályú US Salernitana (6); a harmadik helyen pedig déli szomszédunk, a horvát Dinamo Zagreb (6).

 

 

Összességben elmondhatjuk, hogy a CIES tanulmánya nem reprezentatív, hiszen csupán a január és március között terjedő időszakot vizsgálja. Ez egyben azt is jelenti, hogy olyan játékosok, akik sérülés (vagy más okok) miatt nem voltak bevethetők ebben az időszakban, kikerültek a vizsgált célcsoportból. Ugyanakkor azt leszögezhetjük, hogy a számok alapján a holland, portugál és belga klubok Európa élvonalába tartoznak az akadémiai rendszert tekintve, és talán az az állítás sem elhamarkodott, hogy a topligák csapatai jellemzően piaci alapon működő játékospolitikát folytatnak, azaz inkább felvásárolják a kész labdarúgókat, semmint kineveljék őket. Nyilvánvalóan ez az eredménykényszernek és a bajnoki rendszernek is köszönhető. Feltűnő, hogy a spanyol bajnokságban – ahol a Bundesligához hasonló módon ’B’-csapatokat működtetnek az élvonalbeli klubok –, több az akadémiákról beépített játékos, mint a Serie A-ban vagy a Premier League-ben, ahol inkább kölcsönszerződésekkel operálnak a klubok.

Írta: Tóth Balázs “Blase”

Tetszett? Oszd meg:

Kapcsolódó tartalmak

Kapcsolat