Bergkampnál csempézett, majd milliárdos lett – Michael van Gerwen 31!

Április 25-én ünnepli 31-ik születésnapját a darts jelenlegi legjobbja, Michael van Gerwen, aki ugyan egyelőre nem sok mindenben, de a pénzdíjakat illetően már a sportág legnagyobbjaként emlegetett Phil Taylort is beelőzte. Ez mondjuk a közel 30 éves korkülönbségüknek köszönhetően még akár változhat is az előttünk álló évtizedekben.

Bár Hollandiában eléggé népszerű és eredményes sport a darts, elég csak az ötszörös világbajnok és rendkívül közkedvelt Raymond van Barneveldre gondolni, a Boxtelben született Michael van Gerwen is 12 éves koráig inkább a labdarúgással próbálkozott, méghozzá védőként.

Van Gerwenre és a dartsra is fogadhatsz, regisztrálj itt!

„Óriási PSV-drukker voltam, és Ruud van Nistelrooy volt a kedvenc játékosom. Arról ábrándoztam, hogy egy nap az eindhoveni drukkerek az én nevemet skandálják majd a Philips stadionban, ezért a nap huszonnégy órájában a focilabdával töltöttem az időmet. De hiába, mert semmit nem fejlődtem tőle. Olyasmi hatást kelthettem, mint ha egy Michelin baba tévedt volna a focipályára. 12 évesen át kellett gondolnom az álmaimat.” nyilatkozta kendőzetlen őszinteséggel kezdeti szárnycsapásairól a MailSportnak.

Így hát viszonylag hamar félretette a futballcsukát és az apja által vásárolt dartstábla felé fordult. Tehetsége azonnal nyilvánvalóvá vált a barátaival játszott meccsei során, úgyhogy hamar komolyabb terveket szőtt a nyilakkal a kezében. Tizennégy évesen nyerte első nagyobb tornáját, a Primus Masters ifjúsági versenyét, amely nagy lendületet adott a pályafutásának.

2005-ben sorra aratta az ifjúsági tornagyőzelmeket, közte a German Gold Cupot, a német, a norvég, az észak-ír és a svéd Opent, valamint a holland bajnokságot is megnyerte. Azonban még nem gondolta, hogy a dartsból meg tudna élni, valamint a rengeteg utazást is finanszíroznia kellett, így a nyíldobálás mellett kőművesként tevékenykedett. Az angol Mirrornak 2013-ban a legemlékezetesebb munkáját is elmesélte:

Tinédzserként egyszer Dennis Bergkamp fürdőszobájának csempézésén dolgozhattam. Nagyon igyekeztünk, hogy remek munkát végezzünk, hiszen egy élő holland legendának a házában voltunk. Gyönyörű helyen élt egy hatalmas házban Hilversumban, olyasfajta luxusban, amelyről akkoriban egy magamfajta nem is nagyon álmodozhatott. Sosem gondoltam volna, hogy dartsjátékosként 24 éves koromra én is milliomos leszek. Burkolóként és kőművesként ez talán 70 éves koromra sikerülhetett volna.”

Aztán hamarosan már valóban nem volt szüksége másik főállásra a darts mellett. Egy szponzor segítségével 2005-ben benevezhetett a Norway Open felnőtt mezőnyébe is, miközben tizenhat éves kora miatt az ifjúságiak között is elindulhatott. Mindkettőt megnyerte. Ezek után tudott csatlakozni a legnagyobb amatőr szervezethez, a BDO-hoz, onnantól két évig versenyzett a British Darts Organization berkeiben.

A ranglétrán gyorsan lépkedve haladt, 17 évesen, a BDO történetének legfiatalabbjaként nyert tornát, a Winmau World Mastert. Ugyanebben az évben pedig ő lett a sportág történetének legfiatalabb televízió által is közvetített kilenc nyilasának végrehajtója is. Egy hollandiai Master of Darts tornán 17 évesen és 298 naposan sikerült neki a tökéletes leg, azaz a lehető legkevesebb dobással 0-ra érni 501-ről, dupla kiszállóval zárva.

2007-ben két honfitársával, Jelle Klaasennel valamint Vincent van der Voorttal át is igazolt a legnagyobbak közé a PDC-hez. Első évei nem a kiugró sikerekről szóltak, de azért elkönyvelhetett egy remek győzelmet honfitársa Raymond van Barneveld ellen, valamint a már említett legendát, Phil Taylort is sikerült egy ízben legyőznie. Első PDC-s tornagyőzelmére 2009-ig kellett várnia, amikor is honfitársát és „évfolyamtársát”, van der Voortot sikerült legyőznie egy tauntoni Players Championship tornán.

2011-ben ifjúsági világbajnoki címet és egyben az Év Fiatalja díjat ünnepelhetett, amely után szép lassan a felnőtt karrierje is beindult. Év végén a felnőtt vb-n is a legjobb 16 közé jutott, sőt ott 3-0-s hátrányból sikerült egyenlítenie az ausztrál Simon Whitlock ellen, de végül 4-3-ra elbukta a továbbjutást.

A következő évtől kezdte el gyűjteni a trófeákat is, és betört a világranglista legjobb 10 játékosa közé. Hét kisebb torna mellett ugyanis begyűjtötte első rangos felnőtt PDC-elismerését, egy World Grand Prixet sikerült megnyernie. A döntő felé vezető úton legyőzte többek közt Adrian Lewist is, a fináléban pedig Mervyn Kinget múlta felül, aki aztán szóvá tette, hogy kissé tiszteletlennek tartja van Gerwen azóta is gyakran látható heves ünnepléseit.

A 2012 végéről 2013-ra átnyúló világbajnokságon is megmutatta végre, mi is rejlik benne. Bár sokan a titkos esélyesek közé sorolták, Peter Wright azt nyilatkozta róla, hogy még nem elég jó, ahhoz, hogy legyőzhesse őt a második fordulóban. Van Gerwen rácáfolt erre és 0-2-es hátrányt követően 14 legből 12-őt megnyerve megfordította a mérkőzést és 4-2-es sikerrel vette az akadályt. A lendület egészen a döntőig vitte, ott pedig a világ akkori legjobbjával, Phil Taylorral mérkőzött meg. Két komoly lehetőséget is elszalasztott, hogy 5-2-re is vezethessen a rutinos legenda ellen, Phil Taylor pedig fordítani tudott és 7-4-re legyőzte az ifjú trónkövetelőt. Van Gerwen remeklése azonban Premier League meghívót ért számára. Belehúzott a díjkiosztókon is 2013 januárjában: A 2012-es év Fiatal Játékosa cím birtokosa lett, a Professzionális Darts Játékosok Szervezetének rangsorában is első helyen végzett és a szurkolók is őt választották meg 2012 legjobbjává.

Debütálása alkalmával a Premier League történetének első játékosa lett, aki az alapszakaszban megelőzte Phil Taylort, ez a sorozat első három évében senkinek sem sikerült. Sőt, a rájátszásban is remekül teljesített, a döntőben pedig visszavágott a világbajnoki döntőért és 10-8-as arányban legyőzte Taylort. Az egész 2013-as éve kiválóra sikeredett egyébként, volt 29 mérkőzéses győzelmi sorozata is, és nyert 13 tornát is, közte a már említett PL-címmel és még egy jelentős győzelemmel a Players Championship Finals során. Utóbbiban is Phil Taylort győzte le a végső sikerért, ezzel pedig ő lett az első játékos, aki egynél többször is meg tudta verni az angolt egy major torna döntőjében.

Immáron a világbajnokság egyik legnagyobb esélyeseként léphetett az Alexandra Palace színpadjára 2013 decemberében. A döntőig vezető úton legyőzte Gary Andersont, Mark Webstert és Adrian Lewist is, mielőtt szembe nézett az őt egy évvel ezelőtt még lenéző Peter Wrighttal a fináléban. Szinte esélyt sem adott az extravagáns skótnak, és végig magabiztosan vezetve 7-4-re elhódította első világbajnoki címét, és egyben taszította le a darts ranglista éléről Phil Taylort. Ezt követően 2014-ben Európa-bajnoki címet is szerzett, valamint Barnevelddel az oldalán a World Cup of Darts során Hollandiának is szerzett dicsőséget, a döntőben felülmúlva az angol Taylor-Lewis párost. Az évet egy szoros James Wade elleni World Grand Prix győzelemmel tette még emlékezetesebbé. A 2015-ös évre datált (valójában számára 2014 decemberében zajló) világbajnokságon az elődöntőig jutott, a későbbi győztes Gary Anderson kerekedet a címvédő fölé 6-3-as eredménnyel.

A világbajnoki döntő nélküli, rossz 2015-ös indulást azonban nem követte hanyatlás. Sőt, 18 begyűjtött címével ismét remek évet zárt, volt, hogy zsinórban 31 mérkőzésen nem talált legyőzőre. Többek közt megvédte Eb-címét, megnyerte első UK Openjét, World Matchplay versenyét, Masters tornáját és Grand Slamjét is. Az év végi világbajnokság harmadik körében aztán egy csalódást keltő rekordot is felírhatott az önéletrajzába. A honfitársa, van Barneveld elleni 4-3-as veresége alkalmával elért 105,78-es átlaga a világbajnokságok történetének legmagasabb kieséssel párosuló eredménye.

Hamarosan ismételten a sportág rekordkönyvébe került a neve, igaz már jóval pozitívabb felhanggal. A Premier League 2016-os szezonjának negyedik körében úgy győzte le 7-1-re Michael Smith-t, hogy a valaha volt legmagasabb átlagot, 123,4-et produkált a mérkőzésen. Ezt azóta sem tudta senki felülmúlni. Ezzel a lendülettel meg is nyerte a PL-versenysorozatot, és közben egészen parádés évet hozott össze, karrierje azóta is legeredményesebb szezonját: nyolc jelentős trófeát is bezsebelt, tizenhét kisebb tornagyőzelem mellett. Az egész évet tekintve 91 százalékkal nyerte meg a mérkőzéseit, ezekért pedig 1,5 millió fontot zsebelt be. Az évet talán egyetlen esemény árnyékolta be számára, annak is inkább honfitársa és fiatalkori ismerőse, Jelle Klaasen volt az oka. Kettejüknek kellett volna ugyanis együtt indulniuk 2016 csapatvilágbajnokságán, azonban kibékíthetetlen ellentét miatt a Kobra becenévre hallgató társa lemondta a szereplést. Történt ugyanis, hogy egy 2012-es állítólagos túlzott marihuánás süteményfogyasztást követően Klaasen meztelen képeket küldött telefonjával egy mindössze 15 éves, speciális iskolába járó, mentális fogyatékkal élő lánynak, aki történetesen van Gerwen akkori barátnőjének (azóta már 2014-ben feleségül vett), Daphne Goversnek a kishúga. Bár természetesen a bocsánatkérés megtörtént Klaasen részéről, azóta sosem tisztázták kapcsolatukat, kezet sem fognak egyetlen találkozásuk alkalmával sem, valamint van Gerwen még a szemkontaktust is kerüli vele. Klaasen lemondásának köszönhetően Barnevelddel indultak el a tornán és lettek másodikok az angol Taylor-Lewis páros mögött.

Ilyen szenzációs év után mi mással is kezdhette volna 2017-et, mint egy világbajnoki címmel. Ráadásul a legjobb négy között az előző két csalódást keltő vb-eredményének okozóit múlta felül: az elődöntőben Barneveldet, a fináléban pedig Gary Andersont. Michael van Gerwen így 2017 januárjában elmondhatta magáról azt az egészen kivételes teljesítményt, hogy egyszerre volt címvédője a PDC összes jelentős tornájának: A világbajnokságnak, az Európa-bajnokságnak, a UK Opennek, a World Matchplaynek, a World Grand Pixnek, a Grand Slam of Dartsnak és a Players Championship Finalsnak.

Ezen felül is jutott egy parádés teljesítménye az évre. Van Gerwen a darts történelem második játékosa lett Phil Taylor után, akinek egy mérkőzésen kétszer is összejött a tökéletes, kilenc nyilas leg. A bravúr a UK Open selejtezőjében sikerült neki 2017 februárjában Ryan Murray ellen. A címvédés ezen a tornán végül nem jött össze neki egy hátsérülés miatt, a Premier League elsőséget azonban zsinórban másodszorra is be tudta zsebelni, ahogyan további négy major tornát is megnyert címvédőként. Ebben az évben ünnepelte 100-ik PDC-tornagyőzelmét is.

A következő világbajnokságon azonban már nem sikerült még a döntőbe sem jutnia, a meglepetésember és későbbi győztes Rob Cross búcsúztatta őt a legjobb négy között. Zsinórban harmadszorra megnyerte azonban a Premier League és a Masters sorozatot is, ismét Barnevelddel az oldalán győzelmet aratott a csapatvilágbajnokságon is és a World Grand Prix-ben is az élen zárt. Mégis a gyengébb évei között emlegethetjük 2018-at, de szigorúan csak önmagához képest, hiszen a világbajnokságon így is elsőszámú kiemeltként vehetett részt. Ennek megfelelően is játszott, az elődöntőben például sima 6-1-el legyalulva Gary Andersont, a döntőben pedig Michael Smith felett győzedelmeskedett és szerezte meg harmadik világbajnoki címét. Majd a „biztonság kedvéért” negyedszerre is megnyerte mind a Premier League, mint pedig a Masters sorozat küzdelmeit 2019 első felében, de a Players Championship Finals-ben és a World Grand Prix-n is az élen végzett. A kisebb tornákból nyolcat sikerült győztesként zárnia. Mindezekkel együtt ő lett az első játékos, aki 30 European Tour címet nyert, és megelőzte Phil Taylort is a 71-ik megnyert ProTour sorozattal.

A 2020 egyelőre nem teljesen az ő éve, a világbajnoki döntőben kikapott Peter Wrighttól, a Masters sorozatban pedig az első körben szenvedett vereséget egy jóval alacsonyabban rangsorolt ellenféltől, Jonny Claytontól, ezzel egy öt éves tornagyőzelmi sorozatot lezárva. Jelenleg az egyelőre félbeszakadt Premier League tabella második helyén áll a meglepetésember Glen Durrant mögött négy győzelmével és két vereségével.

Természetesen hívták a kényszerűségből újonnan létrehozott PDC Home Tourba sorozatba is, ám elmondása szerint két gyermeke, akik közül kislánya 3 éves, fia pedig idén áprilisban született, valamint három kutyája mellett nem tudott megfelelni a szervezet elvárásainak a nyugodt körülmények megteremtését illetően, így most elsősorban apai feladatait végzi.

És ha már az elején említettük, hogy karrierjével túlszárnyalta Phil Taylor bevételeit, zárjunk a sokak által érthetetlenül lenézett nyíldobálással szerzett vagyonával: Michael van Gerwen 31 éves, tehát a sportágban fiatalnak számító korára 8,284,667 fontot, azaz átszámítva közel 3 milliárd 369 millió forintot keresett már meg, és vajon hol van még a vége…

0 0 vote
Article Rating
Subscribe
Visszajelzés
guest
0 Comments
Inline Feedbacks
View all comments
0
Would love your thoughts, please comment.x
()
x