Retro elemzés: így mértek történelmi vereséget a brazilokra

Szerző: | 2020-03-28 | Címkék:

 

 

 

Ha meccselemzésről van szó, a koronavírus sem foghat ki rajtunk: mostantól egészen a kényszerű uborkaszezon végéig korábbi mérkőzéseket mutatunk meg, természetesen a mágnestáblán! Visszapillantó rovatunkban elsőként az elmúlt évtized egyik legemlékezetesebb mérkőzése, a 2014-es brazil-német világbajnoki elődöntő kerül nagyító alá, ahol a házigazdákat a későbbi világbajnok 7-1 arányú, megsemmisítő verésben részesítette.

Magát a mérkőzést valószínűleg senkinek sem kell különösebben visszaidézni. A gyorsan előnybe kerülő németek hét perc alatt négy további góllal spékelték meg egygólos vezetésüket. A brazilok tehát már a szünetre is egy csúnya ötössel a puttonyukban vonulhattak, a “minden mindegy” alapon lejátszott második félidőben pedig a csereként beállt André Schürrle még kétszer elszomorította őket, hogy aztán a legvégén Oscar, mintegy Illés Bélaként, megszerezze a brazil becsületgólt.

A házigazda brazilokkal az előző évi Konföderációs Kupa-győzelem után mindenki komoly esélyesként számolt, noha azt a házigazdán kívül nem sokan szokták komolyan venni. A világbajnokságon aztán már döcögősebben indult a brazil csapat. Bár a csoportkört 7 ponttal, csoportelsőként abszolválta a Selecao, a nyolcaddöntőben a Sampaoli-féle Chile letámadása már komoly gondokat okozott a csapatnak, csak büntetőkkel tudtak továbblépni. A Kolumbia elleni 2-1-re megnyert negyeddöntőn aztán elvesztették a mindenki által istenített Neymart, valamint kidőlt a sorból a védelem vezére, a csapatkapitány Thiago Silva is.

Joachim Löw Németországa az előző világversenyeken nyújtott jó teljesítmény után abszolút esélyesként érkezett Brazíliába, sokan gondolták úgy: ez a generáció most már megérett arra, hogy nagy tornát nyerjen. Bár a németek a csoportkört a szinte végig emberhátrányban játszó portugálok lesöprésével kezdték, Ghána kontrái már okoztak gondokat a vérbeli balhátvéd nélkül játszó Nationalelfnek. A meglepetéscsapat Algéria elleni nyolcaddöntő is hosszabbításba torkollott, a Franciaország elleni negyeddöntőt már küzdelmes, ámde stabil teljesítménnyel hozta a német gárda.

A brazil kezdőcsapatot illetően tehát a legnagyobb kérdés az volt, miként pótolja Scolari a két legnagyobb hiányzót, Thiago Silvát és Neymart. A kapus Júlio Cesar előtt a védelembe jobbhátvédben Maicon, Thiago Silva helyén pedig Dante kezdett, mellettük változatlanul David Luiz és Marcelo kapott helyet. A két védekező középpályás személye, Fernandinho és Luiz Gustavo az előző mérkőzésekhez képest változatlan maradt. Neymart végül Bernard pótolta, de az előző mérkőzésekkel ellentétben a ballábas Hulk nem a jobb-, hanem a baloldalon kezdett. A tízes szerepében változatlanul Oscar, középcsatárban pedig a soakt kritizált, a torna egyik negatív hősévé avanzsáló Fred játszott.

Joachim Löw semmit nem változtatott a franciák elleni kezdőcsapatán, ugyanaz a tizenegy játékos futott ki a gyepre. Neuer előtt Lahm, Boateng, Hummels és a kényszerbalhátvéd Höwedes alkotta a négyfős védelmet, Schweinsteiger mélységi irányítóként kötötte össze a védelmet a középpályával, előtte az irányító vénájú Kroos mellett a fizikálisabb Khedira kapott helyett. Elöl pedig a veterán Klose oldalán két nem éppen klasszikus szélső játékos, Mesut Özil és Thomas Müller jelöltetett a kezdőcsapatba.

 

A németek szögletgólját megelőző első tíz percet a brazil válogatott Neymar nélkül is nagyon támadó szellemben kezdte, mindkét szélsőhátvéd, Maicon és Marcelo messze feltolódott az ellenfél térfelére. Így azonban nagyon elszakadtak a labdát birtokló hátvédektől és középpályásoktól, csak hosszú labdákkal voltak megjátszhatóak, ráadásul feltolt pozíciójukkal a német kontráknak is tálcán kínálták fel a területet.

Az intenzív letámadással már a Chile elleni nyolcaddöntőben is meggyűlt a bajuk a braziloknak, rengetegszer kényszerültek ívelésre a labdakihozatal során. Löw tudatosan készülhetett erre, mert a németek hagyták a brazilokat felhozni a labdát egy bizonyos pontig, a félpálya környékén azonban komoly letámadásba kezdtek, elszívva a levegőt a brazil középpálya elől. Mivel Luiz Gustavo labdabirtoklásban gyakran visszalépett a középhátvédek vonalába, a németek 4-1-4-1-es védekezőalakzata gyakran afféle 4-1-3-2-vé alakult. ilyenkor a Khedira-Kroos duó egyike Kloséhez csatlakozott letámadni, másikuk pedig szinte piócaként tapadt a középpályán immár egyedül maradt Fernandinhóra. A németek letámadására tökéletes példa a negyedik gól, ahol hasonló módon szereztek labdát.

Német letámadás: Khedira fellép a csatárosrba Klose mellé, és oldalra szorítja Dantét. A kikényszerített passzt a Fernandino vak oldaláról érkező Kroos füleli le, és Khedirával kényszerítőzve megszerzi a negyedik gólt.

 

Az agresszív letámadásra a brazil védősor érthető módon rengeteg kényszerű íveléssel reagált. Ahogy az imént szó volt róla, a két szélsőhátvéd nagyon magasan fellépett az ellenfél térfelére, ráadásul a két szélső, Bernard és Hulk is az oldalvonalat taposta, lévén mindketten az erősebb lábuknak megfelelő oldalon játszottak.

A házigazda csapat ennek következtében széltében és hosszában is hamarjában szétszakadt, esély sem volt nyugodtan, földön megtartani a labdát. Hiába küldött Scolari rengeteg embert az ellenfél térfelére, hat támadó szellemű játékosa semmilyen veszélyt nem tudott jelenteni, különösen, hogy a németek nagyon fegyelmezetten zártak vissza a labda mögé. Egy idő után már a támadó középpályás Oscar próbált visszalépni a labdákért, de ez sem segített. A folyamatos ívelgetés és a túl széles csapat miatt a braziloknak esélyük sem volt visszaszerezni az elvesztett labdákat, a kompaktan védekező Nationalelf állandó emberfölényben volt, és nagyon tudatosan játszott rá a Marcelo mögött megnyíló területekre.

A brazil csapat mindkét szélsőhátvédje agyig feltolva játszik. A csapat mélységben szétszakad, ugyanakkor a németek fegyelmezetten visszazárnak a labda mögé. Fred a mezőny sűrűjében labdát veszít, hat ember a labda vonala előtt kizárva a védekezésből, szabadon kontrázhat az ellenfél.

Az életveszélyes német kontrák ellenére a házigazdák még így is megúszhatták volna a mérkőzést kisebb veréssel (noha hét perc alatt négy bekapott gólra nagyon nehéz reagálni), ám a brazilok felállt védekezése is rengeteg hibát tartalmazott. A brazilok a saját térfelükön elvileg 4-4-2-t formáztak, ám a németektől látott kompakt területvédekezésnek itt nyoma sem volt. Helyette sokszor teljesen ötletszerű módon, a legközelebb lévő német játékost emberfogással próbálták felvenni a hazaiak, de még ezt sem egy adott területen belül, ami rövid úton teljes káoszt okozott. Ráadásul Bernard és Hulk sem bizonyult túl használhatónak a szélek levédésében. Erre tökéletes példa a második és a harmadik német gól.

Második gól: Hulk a labda vonala előtt, Lahm szabadon adhat középre. A jobbszélső Bernard a balhátvéd Höwedest fogja ahelyett, hogy Kroos előtt zárná a területet. Figyeljük meg, hogy a harmadik gól is kísértetiesen hasonló körülmények között születik majd. A lövés lepattan, de a védősor sem működiik jól: Marcelo követi Müllert, miközben a többiek láncban kilépnek. Nincs les, Müller Kloséval lövet gólt.

Harmadik gól: Bernard félúton Özil és Lahm között. Egyiküket sem tudja levédekezni, Lahm megint csak szabadon guríthat vissza. Fernandinho Müller és Kroos között ragad, egyiküket sem veszi fel. Kroos megint Bernard területéről lő szabadon, ezúttal a kapuba.

 

 

 

 

A második félidőben minden mindegy alapon még a csereként beállt Schürrle is betalált kétszer, a legvégén pedig Oscar révén még futotta egy brazil becsületgólra. Nyilvánvalóan ritka és szerencsés dolog, ha egy csapat hét percen belül négyszer is ak apuba talál, azonban kár volna ezzel magyarázni a történelmi mértékű alázást: a brazil csapat elsősorban taktikailag semmisült meg, és rendkívüli módon gyakorlatilag mindegyik típushibájukból kaptak egy gólt. A német csapat az elődöntőben aratott magabiztos győzelem után Argentínát is legyőzte a döntő hosszabbításában. A német foci ezredforduló óta tartó tudatos szakmai munkája meghozta gyümölcsét, a sokak által méltatott aranygeneráció felülhetett a futball aranytrónjára. Az egykoron világhírű brazil foci pedig kezdhetett azon gondolkodni, hogyan definiálja újra önmagát…

Írta: Bakos Kristóf

Tetszett? Oszd meg:

Kapcsolódó tartalmak

Kapcsolat