Leginkább a magyar–görögöt vártuk a nyitómeccs alatt

A következő hetekben az elvakult futballszurkolók vonzalmára számíthat leginkább Katar, a futballhoz társított kultúrához, hagyományokhoz ugyanis nem tud hitelesen kapcsolódni. Ezt igazolja, hogy az országban nincs magas szintű futball, ezt bizonyítják a spanyol, brazil, angol zászlókkal utcára vezényelt helyi „hibridszurkolók”, a sörárusítás betiltása és az is, hogy 90 éve először télen rendezik a világbajnokságot.

A torna nyitómeccse eredetileg hétfőn lett volna, de áttették vasárnapra, Katar és Ecuador magyar idő szerint délután 5-kor veselkedett egymásnak al-Khorban az al-Bayt Stadionban. Az aréna a torna honlapja szerint 60 ezres, de a meccs második felében a stadion hangulatfelelőse őrjöngve mondta be, hogy 67 372 szurkoló töltötte meg. A stadiont egy 31 ezres városban húzták fel.

Katar az első világbajnokságán szerepel, Ecuador a negyediken, és a házigazdáé talán a torna leggyengébb kerete, ám az elmúlt másfél évben a közepes erősségű csapatok ellen elért eredmények (döntetlen Chile vagy Írország, győzelem Albánia ellen) elbizonytalaníthatták a kétkedőket. Ám Katart az tette leginkább kiszámíthatatlanná, hogy idén kizárólag barátságos találkozókat játszott, így nem lehetett felmérni a csapat valós erejét.

Ecuador tavaly október óta egyetlen egyszer kapott ki (Paraguaytól), pedig a vb-selejtezőkön a világranglistán top 20-as ellenfelekkel, Argentínával, Brazíliával, Kolumbiával is összecsapott.

Hiába nevelkedett együtt a dohai Aspire-akadémián a katari válogatott magja, hiába szerepelt ugyanabból a csapatból (al-Sadd) hat játékos is a kezdőben, hiába edzi ifjúkora óta a nemzeti csapat magját a Barca-akadémián pallérozódó Félix Sánchez szövetségi kapitány. Az első félidőben igen hamar kisült, hogy nincs egy súlycsoportban a két csapat.

Gól volt, gól nem volt

Az európai topligás játékosokkal felálló Ecuador az első percekben lőtt egy ritkán látható gólt, amiről, ha nincs a VAR, soha senki nem deríti ki, hogy les volt. A kapujából kirobbanó Saad Al-Sheeb rossz mozdulattal egy ecuadori fejére öklözte a labdát, akiről a csapattársához került a labda, ő viszont ebben a pillanatban centikkel megelőzte védőjét, így a videobíró lest ítélt. Itt még nem tudtuk, Ecuadornak a szerencsére sem lesz semmi szüksége.

Az első tíz percben a katariak rendre eladták a labdát a saját térfelükön, és ha át tudtak jönni a felezővonalon, az első passz ellenfélhez ment. Ecuadornak le sem kellett támadnia az ellenfelet, a labdaszerzéshez elegendő volt a zónavédekezés.

Miközben a katariak két erőssége, Akram Afif és Almoez Ali terület híján nem tudta kihasználni a sebességüket, a hazai védelem ingatag volt, és egy kiugratás után Enner Valenciát elkaszálta Al Sheeb. A büntetőt higgadtan bepasszolta a sértett (0–1).

A tizenegyest megelőző pillanatkép (Fotó: Robbie Jay Barratt - AMA/Getty Images)

A katariak a 18. percben kerültek először az ellenfél tizenhatosán belülre. Húsz perces tesztidőszak alatt Ecuador felmérte a riválisa erejét, és feljebb tolta a védekezését. A párharcokban, sebességben és technikailag sem volt jelentős ellenfél Katar. Egészen könnyű középpályás labdaszerzés után egy jobbról érkező beadásból fejelte be a második gólját Valencia – a védőktől zavartalanul, 0–2.

A mérkőzés számot adott arról, miért probléma, hogy Katar jobbára gyenge vagy közepes ellenfelekkel szemben készült a vb-re. Úgy próbálta kihozni a labdát, hogy ehhez nem volt technikailag képzett játékosa: lapos passzokkal kudarcot vallott, az íveléseket pedig gond nélkül elhárították az ecuadori védők. Így nem is sikerült eljuttatni a labdát azokhoz, akik talán tudtak volna kezdeni vele valamit.

Három középpályásuk, Hassan al-Haydos, Abdulaziz Hatem és Karim Boudiaf az első játékrészben 67, 56 és 75 százalékos pontossággal passzolt. A túloldalon a négy ecuadori középpályásnál 78-94 százalékos hatékonyságot mértek, így maradtak a felívelgetések a hátvédsorból, ami szintén nem volt járható út.

Meccsritmus – mosolyt csaltak a játékvezető arcára

A katariak a kilátástalan játék közepette ritmustalan, durva szerelési kísérleteket is bemutattak, ennek következtében kellett végül lecserélni Valenciát is a második félidőben.

A mérkőzés nagyjából 25 perc után a korábbinál is alacsonyabb színvonalra váltott: Ecuador a katari hibákra várt, Katarnak pedig szinte esélyese sem volt a kapu közelébe jutni. Kivételt képzett ez alól a 44. perc, amikor az első épkézláb hazai támadás végén a jobb oldalról érkező beadást Almoez Ali tiszta helyzetből a kapu mellé fejelte.

A második félidő egészen gyötrelmesre sikerült. Némi humort csempészett a pályára egy furcsa jelenet. Az 54. percben úgy tűnt, hogy a katari védő, al-Rawi megsérült, de végül önállóan felállt. A katari egészségügyi személyzet azonban engedély nélkül lendületesen beszaladt a pályára, Daniele Orsato játékvezető viszont határozott mozdulattal, arcán meglepett mosollyal leparancsolta őket, így anélkül, hogy al-Rawinál megálltak volna, elfutottak mellette, és galoppozva elhagyták a játékteret.

Katar legnagyobb helyzete Pedro Miguel egy méterrel a kapu mellé fejelt labdája volt a 62. percben. Ezt leszámítva a labdabirtoklási arányon javítottak a hazaiak a második félidőben, máson nem. A lefújáskor a statisztikai adatokra nézve az látszik, hogy egyszer sem találták el a kaput. Ecuador sem erőltette meg magát: a vendégek hatszor, Katar ötször lőtt a kapu felé. Ennél kevesebbszer 1966 óta egyetlen vb-meccsen sem próbálkoztak a csapatok. 

Magasles – Valencia volt a színfolt

Megkérdőjelezhetetlen, hogy a 33 éves Enner Valencia emelkedett ki leginkább a mezőnyből két góljával, kiharcolt szabálytalanságaival. Rá és Michael Estradára próbálták felívelni a labdákat a támadóharmadban, de visszajárt a középpályára is labdákért. Szorgalmasan, eredményesen dolgozott. Cserébe kőkeményen faragták, az első félidő végéhez közeledve szinte több időt töltött a gyepen fekve, mint a labda után futva.

Duplájával a legidősebb gólszerző lett a nyitómeccsek történetében. Ecuador utolsó öt világbajnoki találatát ő szerezte. 75 mérkőzésen 37-nél tart, nélkülözhetetlen a válogatottban.

Az ecuadori gólöröm (Fotó: Michael Steele/Getty Images)

Ami jó volt – semmi…

Ha órákon át izzadnánk újra és újra visszanézve a mérkőzést, akkor sem tudnánk sok olyan meccsfoszlányt kiemelni, amelyek miatt erre a mérkőzésre sokáig emlékezni fogunk. Legfeljebb amiatt teszünk el pár emléket, mert a találkozó előtti megnyitó-ünnepségen láthattuk a színpadon a jóságos Morgan Freemant. Valencia fejes gólja is megért néhány percet, kilencvenet biztosan nem.

Ami nem volt jó – a katariak kilátástalan játéka

Hosszasan ecseteltük már, a katariak harmatgyenge játéka volt a legfájóbb a nyitómérkőzésen. A hazai puhaságot Ecuador gyorsan felmérte, kihasználta, és aztán kis túlzással végigsztrájkolta a második félidőt.

Szembetűnő volt Al-Sheeb kapus bizonytalansága: azok után, hogy a lesgól előtt nagyot hibázott – bár bátran robbant ki többször is a kapujából –, csinált egy tizenegyest, majd majdnem kettétörte Estradát egy beívelésnél, miközben a labda a közelében sem volt.

Akram Afiftól is vártunk volna 2-3 sikeres cselt, hogy bizonyítsa nekünk, nem hobbiból választották meg Ázsia legjobb labdarúgójának 2019-ben. (Abban az évben, amikor Katar megnyerte az Ázsia-bajnokságot.) Csalódnunk kellett.

A katari „kemény mag” énekelt, hullámzott, de egy párszáz fős tömeg nem képes hangulatot csinálni egy 60 ezres stadionban. Főleg nem úgy, hogy 2–0-s hátrányban a szurkolók jelentős része jóval a lefújás előtt már hazafelé tartott.

Őszintén szólva az ember a második félidő elejétől már az évzáró Magyarország–Görögország összecsapást várta. A barátságos budapesti mérkőzés a játékosok összteljesítményét és a szurkolás színvonalát tekintve is lekörözte a nyitómeccset, ami lesújtó diagnózis.

Kit kövessünk tovább?

Erre a kérdésre egyértelmű a válasz: Ecuadort. Ugyanakkor Katar annyira harmatos ellenfél volt, hogy csak az derült ki, a dél-amerikaiaknak továbbra is van egy kiemelkedő és eredményes csatáruk, labdakihozataluk, számottevő labdás és labda elleni játékuk. Először Hollandia, majd Szenegál ellen vár rájuk rendkívül nehéz mérkőzés, a vasárnapi futball talán még a döntetlenre sem lesz elég a másik két csoportrivális ellen.

Kiemelt kép: Lars Baron/Getty Images