Légiósok, fiatalpercek és egy magyar szakember az FC Barcelonánál – íme, augusztusi interjúink!

Feczkó Tamás–Tóth Mihály

A másodosztályba zuhanó Mezőkövesd vezetőedzője, Tóth Mihály nem tartja reálisnak az azonnali feljutást, hiszen a keret döntő része kicserélődött, Feczkó Tamás, a Kisvárda trénere viszont annál inkább felfelé tör. Utóbbi őszintén elmondta, a légiósaik egy része azért maradt a klubnál, mert az elküldésük megközelítőleg olyan összeget emésztett volna fel, mint az MLSZ-től begyűjthető nagyjából 200 millió forint a fiatalpercekért.

„Bizonyos szempontból kockázatos vállalás, más megközelítésben viszont nem az, a légiósainknak ugyanis élő szerződéseik voltak, és ha mindegyiküket ki kellett volna fizetni, nagyjából ott tartottunk volna, mint amennyit a szövetség támogatásával kaphatunk. És akkor még hasonló minőséget kellett volna hoznunk, ami nem lett volna egyszerű. Szóval logikus lépésnek gondolom azt, ahogy a klub vezetősége döntött.”

A tréner úgy látja, a Debrecen a többi NB II-be kieső nagycsapathoz képest azért tudott viszonylag hamar feljutni, mert az MTK-hoz hasonlóan visszanyúlt a hagyományaihoz. A Kisvárda az átmenetekben volt leginkább erős az élvonalban, most mindenki ellen dominálni szeretnének.

Tóth Mihály a játékosaival való viszony jelentőségéről is beszélt a Büntetőnek.

Kaminszky Csenge

Korábban soha nem látott profizmusról mesélt nekünk Kaminszky Csenge, aki a 2021–2022-es idényben az FC Barcelonánál dolgozott sportgyógytornászként, és foglalkozott futsalosokkal, kézilabdázókkal, kosarasokkal, illetve a világhírű futballistákkal is. Aki az első csapatnál megfordult abban a szezonban, jó eséllyel kapott kezelést tőle.

Mint mondja, a Ciutat Esportiva Joan Gamper edzőközpontban olyan egészségügyi háttér várja a játékosokat, ami páratlan, egy helyen megtalálható az orvosi szoba, az MRI és ultrahangos berendezés, a fizioterápiás részleg és minden más, ami a tökéletes felkészüléshez szükséges.

A szakemberrel beszélgettünk a Vidinél és az MTK-nál töltött időszakáról, a Cirque du Soleil felvételijéről, artista múltjáról, és arról, hogy balettosként hogyan alakulhatott ki nála és társainál evészavar.

Haraszti Zsolt

Álomszerű volna a Konferencia-liga főtáblája, mondta még a montenegrói Mornar elleni selejtező visszavágója előtt a Paks csatára, Haraszti Zsolt. Úgy érzi, megérdemelték a román másodosztályú Corvinultól kapott négyes után a gúnyos kritikákat, ezért csendben tűrték.

A támadó szerint jelenleg még annál is pezsgőbb a futballélet Pakson, mint a korábbi aranygeneráció nemzetközi kupasikereikor, ezt a saját bőrükön is tapasztalják. Ő maga egyébként akkor komolyodott meg, és vált a futballpályán is érettebb játékossá, amikor megszülettek a gyermekei.

Pécsi Ármin

Pécsi Ármin még csak 19 éves, de már az OTP Bank Ligában véd, és lejátszotta első nemzetközi kupameccsét is a Puskás Akadémiával. Mint mondja, nem izgult, mert az alapos felkészülés nyugalmat adott neki.

Kabalája van, babonája nincs, és a mezőnyjátékról is van fogalma:

„Az eggyel idősebb korosztálynak nem volt kapusa, ott kezdtem el védeni. Előfordult, hogy a saját korcsoportomban a mezőnyben futballoztam, a nagyobbak között pedig védtem.”

A kapusposzt összetettségéről is határozott véleménye van:

„Nem akarom egyik posztot sem lebecsülni, de valamelyikben elég két-három erénnyel bírni, és azt csúcsra fejleszteni, egy kapusnak nem biztos, hogy elég annyi.”

Guzi Blanka

Egész életében azért edzett, hogy ott lehessen az olimpián. Megcsinálta, Párizsban a negyedik helyen végzett öttusában Guzi Blanka, akinek a diósgyőri ultrák a miskolci stadionból szurkoltak. Az olimpiai faluban még ikonjával, Eliud Kipchogéval is tudott közös képet készíteni.

Guzi korábban néptáncolt, íjászkodott, kézilabdázott, focizni is imád, csak nem engedik. Erről is szívesen beszélt nekünk a vele készült interjúban.

„A sportok közül mindenben átlag felett voltam, de semmiben sem számítottam a legjobbnak, és mindez hasonló az öttusához, amelynek megvan a maga sokszínűsége; bár a résztvevői azért nem úsznak vagy lovagolnak úgy, mint egy úszó vagy egy lovas. De a különböző sportágakban megtanultam az alázatot és a munkát, a civil életben is hasznomra lesznek a tapasztalataim.”

Kollégánknak elárulta, fél év múlva végez a Testnevelési Egyetemen, sport- és rekreációszervezés szakon, és vonzza a sportújságírás is.

Ötvös Bence

Az újfehértói pályán rúgta először a labdát, ott, ahol édesapja elkezdte a játékot. Aztán következett a Nyíregyháza, ahol fiatalon még tízest játszott, később védekező középpályást, majd edzője a hátvédsorba rendelte.

Bence Kisvárdán lett élvonalbeli futballista, ezüstérmet szerzett a csapattal, ismét a támadószekcióban kapott szerepet, végül védekező középpályás lett belőle.

Interjúnkban részletesen elmondja, Bognár Györgynél mi a szerepe Pakson – újfent a védelemben –, és hogy az edző hogyan adja át a tudnivalókat a játékosoknak. Beszélgettünk vele az erősségeiről, gyengeségeiről, és a jelmondatáról is, amely meghatározza őt a pályán.

Szalontai Anikó

A 47 éves fóti masszőr, Szalontai Anikó a nyáron 181 kilométert futott egyben, de fejlődni szeretne, az új cél októberben 200, jövőre pedig a 220 kilométer. Ez lenne a belépő a nemzetközi versenyekre. Beszélgettünk vele a mentális felkészülésről, az ultrafutáshoz szükséges étkezésről, és arról is, miért ezeket a távokat választotta.

„Van olyan énekes, akinek a musical áll jól, és van olyan, akinek a népzene. Én egy olyan futó vagyok, akit nem a rövidebb távokra, hanem az ultrákra teremtettek: nem a sebesség az erősségem, hanem a kitartás. Minél hosszabb egy verseny, annál jobban szerepelek rajta. Nagyon élvezem azokat az órákat, amelyeket magammal töltök a megméretések alatt, ilyenkor meditatív állapotba kerülök. Rajongom az extrém távokért, annak ellenére is, egy idő után egyre fáradtabb leszek, és szaporodnak a fájdalmaim.”

Losonczi Dávid

Losonczi Dávid a mai napig sem emésztette meg, hogy nem lett olimpiai bajnok Párizsban, hisz benne, hogy kötöttfogású birkózásban, a 87 kilósok között ő a legjobb.

A nyári játékokon ötödik helyen végző sportoló télen személyesen is megnézte a párizsi helyszíneket, az olimpiai falut, minden tőle telhetőt megtett, hogy felkészüljön a versenyre, és ne érje meglepetés. Kérdeztük arról, hogyan zuhanhatott össze mégis ennyire lelkileg az elveszített elődöntő után, annak ellenére, hogy sportpszichológus is segítette.

Losonczi világbajnok, akkori jutalmából 19 család lakbérhátralékát rendezte, és az olimpiai prémiumát is szétosztja a rászorulók között. Vajon honnan ez a szociális érzékenység? Ez is kiderül a vele készített interjúnkból.