Leny Yoro, a lille-i tehetséggyár legújabb terméke

Leny Yoro 2005. november 13-én Saint-Maurice-ban született. Édesapja elefántcsontparti, aki szintén futballozott alacsonyabb szinten, így a fiú esetében sem volt meglepetés, hogy rögtön rabul ejtette a labdarúgás. Hatéves volt, amikor elkezdett focizni az UJA Alfortville-nél (ma UJA Maccabi Paris Métropole), majd egy esztendővel később, mikor a család északra költözött, akkor a kis Leny átkerült a Villeneuve-d’Ascq Métropole-hoz. Öt évet töltött a kiscsapatnál, mikor is a környék egyik legnagyobb klubja, a Lille OSC elcsábította. Leny számára ezzel megnyílt az esély, hiszen a legjobb körülmények közé került, csak a futballra kellett koncentrálnia. Gyorsan fejlődésnek is indult, rohamléptékben járta végig a korosztályos csapatokat, majd lett utánpótlás-válogatott.

Évről évre a nála idősebbekkel játszhatott, mert a tehetsége erre predesztinálta, s ez hamar eredményre is vezetett, 2022 elején megkapta az első profiszerződését. Tavasszal már arról jöttek hírek, hogy 16 esztendősen a felnőttekkel készül. Április végén leülhetett a padra a Ligue 1-meccseken, majd május 14-én az OGC Nice elleni bajnokin Jocelyn Gourvennec pályára is küldte. A beállása azt jelentette, hogy 1980 óta ő lett a klub legfiatalabb debütánsa, megelőzve egy bizonyos Eden Hazard-t.

1. Leny Yoro (16 év, 6 hónap és 1 nap)

2. Eden Hazard (16 év, 10 hónap és 17 nap)

3. Oumar Dieng (16 év, 10 hónap és 26 nap)

4. Pascal Plancque (16 év, 11 hónap és 9 nap)

5. Kevin Mirallas (16 év, 11 hónap és 25 nap)

6. Gael Sanz (17 év, 5 hónap és 10 nap)

7. Fabien Leclercq (17 év és 7 hónap)

8. Geoffrey Dernis (17 év, 7 hónap és 15 nap)

9. Arnaud Souquet (17 év, 7 hónap és 19 nap)

10. Badis Lebbihi (17 év, 8 hónap és 10 nap)

A 2022–2023-as szezonban aztán már egyre több lehetőséget kapott, Paulo Fonseca nagyon türelmesen építette, nevelte a még mindig csak 17 esztendős bekket. Az ősszel még csak kétszer, de a tavasszal már többször is szerepeltette, nyolc alkalommal kezdőként is. A januári kényszeridőszakban – a sérülések miatt – kétszer egymás után, négy napon belül is a kezdőcsapatban kapott helyet. A portugál szakember már novemberben beszélt róla, hogy miként fog alakulni Yoro számára a folytatás:

„Nálam a kor nem számít. Az a fontos, hogy a játékosok milyen keményen dolgoznak, hogy mennyire értik meg a feladataikat a csapatban. Leny egy remek példa erre, ha van lehetőséged megnézni a hét folyamán, hogyan dolgozik, el is felejted, hogy csak 16 éves. Higgyék el, hogy nagyon keményen dolgozik és nincs kétségem afelől Leny többet fog játszani ebben a csapatban, mert kiérdemli ezt.”

A kevés játékidő kicsit torz képet festhet róla, de a képességei nagyon biztató jövőt ígérnek. 190 centiméter magas, még talán nem elég izmos, de ezt aligha lehetne elvárni tőle ebben a korban, cserébe viszont kiváló a sebessége és a fizikai párharcok terén is megvan a kellő bátorsága, hogy ne féltse magát. 62 százalékban volt sikeres az legutóbbi szezonban, ami egészen biztató, de a rutintalanságát még figyelembe kell venni.

Rengeteget cipeli a labdát, azonban ez csak a védőharmadban jellemző – ezért nem kerül be a progresszív mutatóba ez. A befejezett labdavezetések terén egészen kimagasló volt, amihez társult egy remek rávezetési hatékonyság. Ezzel sokszor megalapozta a csapata labdakihozatalának első fázisát. Mindemellett a passzjátéka is nagyon magas szintű, bár a vertikalitás hiányzik, de rövid és közepes távolságba is rendkívül magabiztos, amit kiegészít a jó helyezkedéssel, hogy mindig megjátszható legyen hátul.

Az előrefelé védekezése is nagyon jónak tűnt az előző szezonja során, mert az Fbref adatai alapján a 90 percre vetítve 2,11 labdaszerzést hajtott végre, míg a semleges harmadon belüli blokkolt passzokat (0,31/90) nézve is az elitbe tartozott. A védőharmadon belül kicsit még javulnia kell majd a szerelések és a tisztázásokat illetően, mert ezek terén még érezhetően nincs meg a kellő rutinja. Ugyanez igaz a csatárokkal szembeni helyezkedésre is, mert a vakoldalát sok esetben elfelejti, amit előszeretettel meg is céloznak az ellenfelek.

Yoro már ilyen fiatalon is rohamtempóban fejlődött, de most már folyamatosan a legmagasabb szinten kell játszania ahhoz, hogy a következő szintre léphessen. A teljesítménye már felkeltette a topklubok érdeklődését, de ezek közül egyik sem kínál neki rendszeres játékperceket egy a Ligue 1 szintjén lévő bajnokságban. Yoro pedig még mindig nem játszott egy teljes élvonalbeli szezont állandó kezdőként, így legalább egy-két idényen át a Lille-nél maradás lenne a legmegfelelőbb alternatíva számára.

Kiemelt kép: Alamy Live