Luca Brecel legendákon felülkerekedve ült fel a sznúkervilág trónjára

A sznúker a legösszetettebb és leginkább taktikusnak minősülő billiárdjáték, hatalmas, 3,6x1,8 méteres asztalon űzik. A játék (1875-ös feltalálása utáni) ma ismert formáját és szabályait 1919-ben véglegesítették, az első világbajnokságot 1927-ben rendezték. A modern éra története 1969 óta íródik, valamennyi statisztika és rekord az azóta eltelt időszakra vonatkozik.

Egy tradicionálisan brit sportágról van szó: híres az eleganciájáról (szigorú öltözködési szabályok jellemzik: nett cipő, szövetnadrág, ing, csokornyakkendő és mellény), valamint a fairplayről, a játékosok maguk mondják be a hibáikat, ha esetleg a játékvezető nem veszi azokat észre. A sznúker történetében 2022-ig mindössze háromszor fordult elő, hogy nem Nagy-Britannia adta a világbajnokot: a kanadai Cliff Thorburn (1980), az ír Ken Doherty (1997) és az ausztrál Neil Robertson (2010) tudott felérni a csúcsra.

Az egy ideje már lógott a levegőben, hogy valaki a Brit Nemzetközösségen kívülről érkezve hódítja el a vb-trófeát, hiszen az elmúlt évtizedben válságba került a szigetország egyik legfontosabb sportjának utánpótlása. A műhelyek sorra zárnak be, a mai fiatalok számára már közel sem olyan vonzó a sznúker, mint a korábbi generációknak. Az utolsó brit tehetség, aki a sportág nagyszínpadára lépett és ott is maradt a 31 esztendős angol származású Kyren Wilson; ellenben Kínából valósággal özönlenek a szigetországba az ifjú talentumok, ami persze még mindig a sportág bázisa, csak éppen a világ legnépesebb országának sarjai szép csendben az őshaza fejére kezdenek nőni. Jelenleg két tucat kiválóságuk versenyez a legjobbak között, többségük már megvillantotta rátermettségét (leghíresebb játékosuk, Ding Junhui 14 pontszerző tornagyőzelmével kilencedik az örökranglistán), és bármikor bármelyikük betörhet, ahogy az idei világbajnokságon is volt erre példa.

Egy nagyon szűk elitről beszélünk, 130 profi játékos van a világon, ennyien alkotják egy-egy szezon törzsmezőnyét. Persze a sznúker is egyre globálisabb sportág, az öregedő angolszász versenyzők és a kínaiak mellett egyre több nemzet és földrész képviselteti magát egy-egy játékos által, de az egész biztos, hogy minden szakértő, egy a délkelet-ázsiai világhatalomból származó új bajnokot jósolt volna először, másodszor és sokadszorra is – mégis Luca Brecel és általa Belgium írt történelmet. De kicsoda Luca Brecel, és hogy csinálta ezt?

Nagy tehetség, kevés eredmény – az első profi évek

Az 1995. március 8-án született belga 16 éves volt, amikor szabadkártyát kapott a 2011–2012-es szezonra. Rendkívüli tehetsége hamar bizonyságot nyert, négy rutinos játékost is legyőzve a selejtezőből kvalifikált a 2012-es világbajnokságra (a vb mezőnye 32 fős: a világranglista első 16 helyezettje automatikus résztvevő, ellenfeleik a 128 fős, négy fordulós selejtezőből kerülnek ki – a szerk.), ezzel minden idők legfiatalabb világbajnoki résztvevője lett – Hendry 1986-os rekordját múlta felül. A főtáblán viszont sima, 10-5-ös vereséget szenvedett a skót Stephen Maguire-től, de így is az év újonca lett.

A következő évek nem hozták el számára a remélt berobbanást, mint oly sok más ígéretesnek tűnő fiatal, szép csendben beleszürkült a mezőnybe. Az első nagy (pontszerző) döntője a 2016-os German Mastersen jött össze neki, ahol 9-5-re kapott ki Martin Gouldtól, akinek mindmáig az volt élete egyetlen fontos tornagyőzelme. 2017-ben, a China Championship fináléjában 2005 világbajnokát, Shaun Murphyt múlta felül, így öt profi év után végre sikerült nagy versenyt nyernie, egyúttal életében először bekerült a világranglista első 16 helyezettje közé. De utána újabb négy szűk esztendő következett.

Éledező potenciál – hektikus játékforma

Aztán 2021. november 23. és december 12. között teljesen váratlanul addigi karrierje legerősebb három hete jött: először a döntőig menetelt a UK Championshipen, ami a vb és a The Masters mellett a sportág legfontosabb tornája (ezek az ún. Triple Crown versenyek), a finálét ugyan 10-5-re elbukta az élete formájában versenyző, első nagy sikerét ekkor arató kínai Zhao Xintong ellenében, a következő héten azonban már nem talált legyőzőre a Scottish Openen. A szezon második, fontosabb felére azonban nem sikerült átmentenie ezt a csúcsformát, mindössze egy elődöntőre futotta tőle.

A most zárult 2022–2023-as idény első pontszerző versenyét, a Championship League-et rögtön behúzta, továbbá a World Grand Prix-n is döntőbe jutott, de ott kikapott Mark Selbytől. Ezeken kívül viszont semmi komolyabb eredménye nem volt, és noha vitán felül egy kiváló képességekkel megáldott játékos, egyszerűen fel sem merülhetett, hogy neki lehet esélye Sheffieldben.

11 eddigi profi szezonjából tulajdonképpen egyetlenegy sem értékelhető sikeresként. Nyilván az előző azért kiemelkedik, de tornát már nagyon sokan képesek nyerni, a legrangosabb fajtából is, nagyon sűrű a mezőny és rengeteget nőtt a színvonal az elmúlt 10-15 évben. Míg korábban 15-20 játékos dominálta a sportágat, most legalább kétszer annyi az igazán potens induló. Brecel teljesítményindexe tartósan alacsony volt, elképesztő számú első, második, harmadik körös kiesése volt, pontszerző versenyeken a fentieken túl öt negyed- és négy elődöntőbe jutása volt 12 év alatt. A Mastersen (nem pontszerző verseny, a legjobb 16 indulhat rajta) csupán háromszor vehetett részt, két első körös zakó és egy negyeddöntő a mérlege. Ami a világbajnokságot illeti, eddigi öt részvétele során mindannyiszor azonnal kiesett. A kérdés vele kapcsolatban az volt, megtöri-e az átkot, és képes lesz életében először mérkőzést nyerni a Crucible Színházban? Hát megtörte.

A semmiből jött világbajnoki cím filmbe illő története

Luca Brecel egészen speciális módon „készült” az év fő versenyére.

„Nem gyakoroltam a vb előtt, mert mentálisan frissen akartam érkezni, elvárások nélkül”

– szólt a döbbenetes indoklás.

Az első fordulóban az átok rögtön megtört, a rutinos Ricky Walden ellen 10-9-re győzött a belga, és bár Walden egyszer sem vezetett, a végén 9-6-ról egyenlített – egy ilyen hosszú mérkőzésen a döntő frém olyan, akár a pénzfeldobás – simán ki is eshetett volna, ahogy szokott. De Walden hibája után egy 84-es brékkel le tudta zárni a találkozót.

„Borzalmasan éreztem magam 9-9-nél, előjöttek a Marco elleni vereség (a 2017-es vb első fordulójában 7-1-es vezetése után kapott ki 10-9-re a hongkongi Marco Futól – a szerk.) képei. Semmiképp sem akartam kikapni, túlságosan fájdalmas lett volna. Muszáj volt megszereznem a győzelmet, mert különben lehet, hogy soha nem tudok meccset nyerni a Crucible-ben”

– mondta az első lépcsőfok megtétele után.

A második fordulóban a nála 20 évvel idősebb Mark Williams volt az ellenfele, aki a sportág történetének egyik legjobb játékosa, és korábban öt mérkőzésből ötször legyőzte a belgát. Ezúttal viszont egy elég szoros meccsen Brecel kerekedett felül 13-11-re, és ezzel már a legjobb nyolc között járt. Ahol egyenesen a címvédő és világelső Ronnie O’Sullivan várta, aki minden idők legjobb játékosa – a létező összes rekord az ő nevéhez fűződik. Őt addig ötből egyszer tudta legyőzni, de ez csak egy volt a számos ellene szóló érv közül. A fő problémát az jelentette, hogy O’Sullivan elég jól játszott, ő meg kevésbé, így az első szakasz után 6-2-re, a második etapot követően 10-6-ra is az angol vezetett. Aztán jött a záró harmad, ahol az esélyes teljesen összeomlott, Brecel pedig élete legjobb játékát nyújtva hét játékot nyert zsinórban és 13-10-re fordítani tudott.

„Megnyertem sorozatban hét frémet Ronnie ellen, alighanem ez volt életem legjobb teljesítménye. Az egész meccsen nagyon összeszedett és nyugodt voltam, a végén is. Óriási, hogy éppen a Crucible-ben tudtam ezt végrehajtani. Álomszerű volt az egész: rengeteg néző, Stephen Hendry a kommentátorállásban, és Ronnie ellen nyújtottam életem legjobb játékát. Ennél jobb semmi sem lehet! Hihetetlen volt az érdeklődés Belgiumban, amikor legyőztem Williamst. Rengeteg szurkoló nézte a meccsemet. Nem hiszem, hogy sokan gondolták, hogy le tudom őt győzni, de sikerült. Most nagyon fáradt vagyok, és össze kell szednem magam holnapra az elődöntő kezdésére. Ha minden rendben lesz, akkor a következő meccsemet is hasonlóan támadó szellemben fogom lejátszani”

– mondta pályafutása addigi legjobb alakítása után.

„Luca zseniális volt, elképesztően jól játszott. Soha korábban nem láttam ennyire tehetséges játékost, senki más nem tud így sznúkerezni. Őrült magabiztos volt. Azt hiszem, ő nem is érzi, hogy mennyire tehetséges, ezt nem lehet jól megítélni belülről, csak mások láthatják pontosan. Fantasztikusan jó az attitűdje a sznúker felé. Csak játszik, szereti a sznúkert, élvezi az életét. Ha nem nyeri meg a vb-t, akkor is nagyszerű nézni az ő játékát, így érdemes ezt csinálni”

– fogalmazott a 47 éves sznúkerkirály, élete egyik legdrámaibb veresége után.

Még el sem kezdődött az elődöntő, máris újabb rekordok íródtak. Brecel volt az első a kontinentális Európából, aki ilyen messzire jutott a vb-n, ellenfele pedig a torna legalacsonyabban rangsorolt játékosa, a 20 éves, világranglista 80. helyezett kínai Si Jiahui (28 év után az első újonc, aki négy közé jutott, illetve O’Sullivan 1996-os elődöntőbe jutása óta az első, akinek ez ilyen fiatalon sikerült). Si Jiahui rövid pályafutása első szárnybontogatása volt idei sheffieldi teljesítménye, három győztes meccs a selejtezőben, majd egy szédítően izgalmas siker Murphy ellen (10-9), aztán egy könnyed 13-7 Robert Milkensszel szemben, és végül egy éjszakába nyúló párbajban aratott győzelem a skót Anthony McGill ellenében (13-12). A torna két meglepetésembere találkozott, és úgy nézett ki, hogy a kínai simán átgyalogol a belgán. A 17 nyert frémig tartó mérkőzésen már 14-5-re is vezetett, aztán beindult a Brecel-expressz, 11 játékot nyert meg válasz nélkül a Belgian Bullet, a világbajnokságok történetének legnagyobb fordítását bemutatva. Egyet még nyert Si, de utána Brecel lezárta a mérkőzést (17-15).

„Hihetetlen meccs volt. 5-14-es állásnál úgy tűnt, nem is lesz negyedik etap, olyan simán kikapok. Nagyon fontos volt, hogy meg tudtam nyerni az ötödik szakasz utolsó öt frémét, főleg az utolsót, ahol Si kihagyta azt a zöldet, amivel 15-9 lehetett volna az állás. Az egy jel volt számomra, hogy továbbra is higgyek a sikerben. Si nem hibázott az első két etapban, aztán viszont én tudtam a legjobb játékomat nyújtani, és egy kis szerencsém is volt. 16-15-nél éreztem a nyomást, de jól játszottam az utolsó frémben. Hihetetlen utazás nekem ez a világbajnokság. Most először óriási figyelem irányul rám Belgiumban. Olyan, mintha az egész ország üzeneteket küldene nekem. Tele vannak velem az újságok, sosem láttam ehhez foghatót. Élvezni fogom a döntőt, mert meglepetés, hogy bejutottam. Ez egy bónusz számomra, és nyomás nélkül játszhatok, hacsak nem lesz szoros a vége. A saját játékomat fogom játszani, támadni fogok. Csodálatos lesz”

– nyilatkozta Brecel újabb szürreális előadása után.

Si Jiahui, aki immár a 36. a ranglistán, ekképpen fogalmazott:

„Csalódott vagyok, de az ellenfelem közel tökéletesen játszott az utolsó két szakaszban, és a biztonsági játékom nem volt elég jó. Rájöttem, hogy vannak a játékomnak hiányosságai, amelyeken javítanom kell. Magabiztosan vágok majd neki a következő szezonnak, és hiszek abban, hogy bárkit képes vagyok legyőzni.”

A fináléban Mark Selby várt Brecelre, aki a mezőny legnagyobb küzdője, öt vb-döntőjéből négyet megnyert, és a szezon messze legjobb játékosát, Mark Allent búcsúztatta (17-15) a másik ágon – és 11/8 volt a Brecel elleni mérlege. A döntő első szakaszában a belga dominált (6-2), a második felvonás azonban Selbyé volt, aki a felzárkózás során gurított egy 147-et (maximum brék) is, méghozzá a vb-döntők valaha volt legelső maximumát. Brecel 9-8-as vezetésével zárult az első nap, a folytatásban ismét a belga dominált, 16-10-re ment, amikor Selby előrántotta a csúcsformát és öt egymást követő frém megnyerésével közel került az egyenlítéshez. A magára találó Brecel azonban egy 51-es brékkel megtudta nyerni a következő frémet, majd egy 112-essel (az ötödik százasa volt a döntőben) beállította a 18-15-ös végeredményt, és világbajnok lett.

„Ez egy valóra vált álom, életem legszebb pillanata. Nem számítottam a győzelemre, aztán az utolsó frémben addig takarítottam az asztalt, mígnem világbajnok lettem. Egyetlen dolog járt a fejemben, az, hogy ezt a pillanatot meg akarom osztani a családommal. Néhány hétbe beletelik majd, míg minden leülepszik. Belgiumban a sznúker népszerűsége óriásit nőtt az elmúlt napokban, szóval nem tudom, mi történik majd, de nagyon kíváncsi vagyok rá. Többé nincs rá ok, hogy bármilyen nyomást érezzek, mivel valóra váltottam a legnagyobb álmom, amitől megváltozik az életem. A legszebb pillanat az életemben, főleg úgy, hogy legyőztem Ronnie-t, Mark Williamst, majd a döntőben Selbyt, utóbbi volt a legkeményebb feladat. Könnyen kikaphattam volna az első körben, de egy jó brékkel nyertem. Innentől a legjobbamat nyújtottam. Valószerűtlennek tűnik ez az egész azok után, hogy korábban egy meccset sem nyertem itt”

– fogalmazott a győzelem hevében az új világbajnok.

„Harcoltam és mindent beleadtam, minden elismerésem Lucának, megérdemli. Gratulálok neki, nagyszerű tehetség és nagyszerű srác, szép családdal. A legjobbakat kívánom neki. Nagyszerű volt 147-et lökni a Crucible-ben, soha nem gondoltam volna, hogy pont a döntőben csinálom meg. Csodálatos teljesítmény volt, amire egész életemben emlékezni fogok, de a mai nap nem rólam, hanem Lucáról szól, aki fantasztikusan játszott a két nap alatt”

– mondta Selby.

Luca Brecel világbajnoki címe a sporttörténelem lehetetlen küldetéseinek egyik legerősebb példája, minden ellene szólt, a múltja, a sorsolása, a piknikus alkata – és mindezek ellenére tudott nyerni. Az elődöntő kivételével az összes meccsén az ellenfele volt a favorit, de a Belgian Bullet fejben megtörhetetlennek és ellenállhatatlannak bizonyult, és minden idők egyik legbátrabb, legtámadóbb és legtöbb rizikót vállaló játékával felejthetetlen pillanatokat okozott a sportág rajongóinak. Győzelmének köszönhetően a tizedikről a második helyre liftezett a világranglistán és félmillió angol fontot keresett. Az, hogy innentől kezdve tartósan klasszis formát tud-e mutatni, esetleg újra visszaesik a teljesítménye, egyelőre megjósolhatatlan, az azonban bizonyos, hogy a sznúker történetének nagykönyvébe kitörölhetetlenül bevéste a nevét.

Kiemelt kép: Sky Sports