Lukács Dániel az NB I-ben is a DVTK egyik legkreatívabb játékosa
A Diósgyőri VTK 27 éves támadója, Lukács Dániel két kimagasló NB II-es szezon után a jelenlegi idényben már végre az élvonalban mutathatja meg, mire képes valójában.
Lukács Dániel 18 évesen került a REAC-tól a Budapest Honvédhoz 2014-ben. Kispesten hosszú éveken át mellőzték, kölcsönjátékosként szerepelt Újpesten és Tiszakécskén is, aztán 2021-ben Szabó Istvántól kapott egy új esélyt, amellyel élni tudott. Előbb Kecskeméten bizonyított 25 góllal és 8 gólpasszal, majd egy kissé balszerencsés átigazolást követően a DVTK mezében is berámolt 19 találatot, valamint kiosztott 17 asszisztot. Kétségtelenül úgy érkezett meg az élvonalba, hogy az előző két szezonban kimagaslóan a csapata legjobb teljesítményt nyújtó játékosa volt.
Ugyanakkor a 2023-2024-es szezonra némileg megváltozott a helyzet, mert a Diósgyőr a nyáron nagy bevásárlást tartott, és jó néhány minőségi játékost szerződtetett. Ráadásul a Lukácséhoz hasonló profilú labdarúgókat is igazolt a miskolci vezetőség, így pedig már jóval kevésbé emelkedik ki a 27 éves magyar támadó a piros-fehérek támadó szekciójából. A jelenlegi DVTK-ban már nem neki kell a pályán mindent végrehajtani, mivel olyan játszópartnereket kapott, akik szintén képesek gólhelyzeteket kialakítani (Rudi Pozeg Vancas), hatékonyan cselezni (Pernambuco, Elton Acolatse) vagy gólokat rúgni.

A kanadai pontokból például egyáltalán nem szerzett sokat, mindössze hármat, de roppant felületes lenne csak ebből kiindulva megítélni a teljesítményét. Tény, hogy kevesebb gólt ér el, de jóval kevesebbszer is kerül helyzetbe, ami annak köszönhető, hogy távolabb játszik az ellenfél kapujától. Sokszor a jobb oldalon kellett a szélességet tartania, az építkezéseknél akár egészen mélyen visszalépnie, így kevesebbszer ért az ellenfél kapujának közvetlen közelébe. Igaz, így is övé a bajnokságban a 7., a DVTK-ban pedig a legtöbb érintés a boxon belül (35), mégis meccsenként átlagosan eggyel kevesebb lövést átlagol, mint tavaly.
Az előkészítések tekintetében jelentősebb a visszaesés, pedig rendkívül sokszor próbálkozik helyzetek kialakításával.
Azonban az xG+xA modell szerint Vancas után így is ő a legtöbb várható gólt és gólpasszt generáló diósgyőri játékos.
Ha sem a gólokban sem a gólpasszokban nem jeleskedik, akkor miben hasznos?
Többek között a labda előre juttatásában. A diósgyőri build-up fázisban rendszeresen visszalép mélyen a vonal mellett, amely területet tudatosan kiürítik a számára. Ezekben a szituációkban Lukács képes nyomás alatt is megtartani a labdát, tovább játszani vagy csellel előrébb cipelni. A cselezési hatékonysága kereken 50%, ami egészen jó teljesítmény, pláne olyan magas kísérletezési számnál, amit ő produkál (46.). Csak Horváth Krisztofer mutat be nála is több cselt (71). Progresszív labdacipelésből viszont egy ember sem áll előtte, ugyanis az eddigi fordulók alatt 29-szer juttatta így előre a labdát.
Nem csak cselekkel, passzokkal is át tudja játszani az ellenfél vonalait. A progresszív passzhatékonysága 80,95%. Az úgynevezett „Deep Completion” tekintetében a 7. helyen áll 14 átadással, ami azt jelenti, hogy a gólvonaltól 20 méteres körívben 14 passzt osztott ki a beadásokon kívül. Ebben is a szlovén csapattársa áll az OTP Bank Ligában az első helyen 23 átadással. Lukács azonban az okos passzok vonatkozásában is előkelő helyen áll (8.), amelyek azt hivatottak mérni, hogy az adott passz áttörte-e az ellenfél valamely védelmi vonalát vagy sem.

Összességében kijelenthető, hogy Lukács Dánielnek egyelőre közel sincs olyan eredményes szezonja, mint az elmúlt két évadban, ám ez várható is volt az NB I és NB II között meghúzódó szintkülönbség miatt. És az is igaz, hogy a csapattársai a korábbiakban jelentősen túlteljesítettek a gólszerzés terén Lukács várható gólpasszaihoz képest. Természetesen ehhez képest is csalódás, hogy kilenc találkozót követően csak meccsenkénti 0,08-as xA-val áll, ráadásul ezt Vancas, Pernambuco és Acolatse is jelentősen túlszárnyalja. Lukács igazi nagy hiányossága idén, hogy nem készít elő kellő mennyiségű és minőségű lövést, ami az ő szerepkörében szignifikáns gondot jelent.
Ezt leszámítva Lukács játéka az egyik legélvezetesebb az NB I-ben. Köszönhetően a sok cselkísérletnek, az agilitásának, illetve annak a folyamatos törekvésnek, hogy aktívan részt vesz a labda előre juttatásában.
A képek forrása: dvtk.eu