Már közel 150 éves a játék és egyre csak népszerűbb: ez a fantasy sport
Milliók játszák az Egyesült Államokban és Kanadában a major sportok fantasy bajnokságát, amit a kezdetben fa pálcikákkal és érmékkel, később számítógéppel, ma már pedig sokan a mobiltelefonjukon keresztül játszanak és a piaci előrejelzések szerint népszerűsége még korántsem ért el a csúcsot.
null
Már az ókori görögök óta tudjuk, hogy a sport elválaszthatatlan része az emberiség mindennapjainak. Elég csak az ókori és az újkori olimpiákra gondolni, esetleg a lovagi tornákra a középkorból és az akarva-akaratlanul is hozzákapcsolódó fogadásokra. Bár ezek a fogadások az évszázadok alatt teljesen megváltoztak és annak ellenére, hogy kevés, sőt szinte semmilyen emlék nem maradt fent például arról, hogy két lovag egymás elleni viadalára fogadott-e bárki is, nehéz elképzelni ennek az ellenkezőjét. A modernkori sporttal együtt az elmúlt 100 évben gombamód szaporodtak a legális sportfogadási felületek és váltak olyan városok és országok a szerencsejátékok Mekkájává, mint Las Vegas vagy éppen Makaó. A sportfogadásból származó könnyű nyereményeknek és hatalmas bukásoknak különleges a bukéja, ám e mellett is léteznek olyan egyéb alternatívák, ahol a veszteség szinte minimalizálható, ugyanakkor még izgalmasabbá tudja tenni egy-egy sportesemény, bajnokság követését: ez pedig a fantasy.

Az első baseball-játékok
A mai, modern értelemben vett fantasy sportokat nem játsszák olyan régóta, mint azt elsőre gondolhatnánk. Az ötvenes évek közepén kezdték el játszani a tehetősebb amerikaiak a PGA Golf Tour fantasy verzióját, amelyben a játékosok minden héten „draftolták” a profi golfosokat, majd a versenyek végeztével összeadták a pontjaikat és aki a legtöbbet gyűjtötte, nyert. Hasonló módon játszották az évtized végén ennek a baseballra igazított megfelelőjét, ami a ma is játszott fantasy játékok elődjének tekinthető, bár abban az időben a maihoz képest viszonylag kevés statisztikával számolták a pontokat a játékhoz és a „draft” is szerényebb volt.
A fantasy baseball ősének a Sebring Parlor Base Ball nevű, fából készült társasjátékot tekintik. A játékról a New York Clipper nevű újság adott hírt először az 1866. december 22-ei számában – vagyis kicsivel több, mint egy évvel az amerikai polgárháború befejezését követően – amiben arról írtak, hogy Brooklyn Recreation Club 14 tagja, azaz csapatonként hét-hét ember egy teljes, 9 inninges baseball meccset szimulált saját statisztikákkal. Mindez azt is mutatja, hogy az emberek már ekkor is erősen érdeklődtek az olyan játékok iránt, ahol akár sportolóként, akár edzőként, menedzserként tudnak részt venni egy-egy eseményen.

A társasjáték eléggé kezdetleges volt, és egyébként nem csak a sportági fantasy játékoknak, hanem bizonyos értelemben a modern flippernek az elődje is volt egyben, miután a játékosoknak egy érmét kellett elütniük. Érdekesség, hogy az újságcikkben eltitkolták azt, hogy kik játszottak, arra csak később derült fény, hogy mindkét csapatot nők irányították – akik abban az időben nem űzhették ezt a sportot közönség előtt. Nem véletlen tehát, hogy a játék hamar nagy népszerűségnek örvendett, mivel olyanok is „baseballozhattak” akiknek erre soha nem lett volna esélye.
Az 1900-as évekre egyre több, a brooklynihoz hasonló játék került a piacra, velük egy időben pedig elkezdték hódító útjaikat a sportkártyák is, amelyek népszerűségük bár sokat kopott a 21. század elejére, továbbra is a sportszeretők egyik kedvenc időtöltése, és manapság ismét reneszánszát éli a kedvencek gyűjtögetése. És ez nem is véletlen, mert bár minden csak a szerencsén múlik, sokszor kis befektetéssel lehet milliókat kaszálni egy-egy kártyával. Jelenleg a rekordot Mickey Mantle 1952-es kártyája tartja, ami 2022 augusztusában 12,6 millió dollárért kelt el egy aukción, ez volt a legdrágább ilyen jellegű tárgyi emlék. De nem csak a régmúlt ereklyéi mennek jól, Luka Doncic 2018-as, dedikált kártyájáért is közel 5 millió dollárt fizettek a köezlmúltban. Érdekesség, hogy a Pittsburgh Pirates egykori baseball-legendája, Honus Wagner 1909-es kártyájáért „csak” közel 7 millió dollárt fizettek. Wagner kártyájából a hírek szerint egyébként maximum 200 darabot gyártottak 100 éve, aminek a nagy része valószínűleg már megsemmisült, sőt az is elképzelhető, hogy már csak ez az egy darab maradt fent az utókornak.

Berobbant a futball és az NFL
Annak ellenére, hogy az Egyesült Államokban szinte mindennek van pontos feljegyzése, a fantasy football megszületésénél ez elmaradt, de nincs is miért csodálkozni ezen. A meglévő források szerint 1962-ben Halloween környékén történhetett mindez, épp a hidegháború egyik „legmelegebb” időszakában, amikor a világ másodpercekre volt az első atomháborútól: a kubai rakétaválságot követően New Yorkban született meg a fantasy football ötlete. Egy bizonyos Wilfred „Bill” Winkenbach nevéhez fűződik a szurkolókat később teljesen megbabonázó játék ötlete, aki nemcsak játszotta a fantasy football ősének számító, korábban említett golf-, illetve baseball-játékot, hanem aktívan részt vett a szabályok lefektetésében is – nem mellesleg pedig az akkor Oakland Raiders néven futó egyik tulajdonosa is volt. Amikor a Raiders amerikaifutball-csapata, amely akkor éppen 1-13-mal állt az AFL-ben) a keleti parton játszott, Winkelbach a 8. sugárút 700. szám alatt álló Manhattan Hotelben találkozott az Oakland Tribune két riporterével, Scotty Stirlinggel és George Ross-szal. A két újságíró visszaemlékezései szerint egész éjjel dolgoztak a szabályokon, amiknek alapjait a golf és a baseball adta, de Winkenbach dicsőségét nem vették el.
„Bár én is részt vettem benne, Winkenbachot illeti az érdem oroszlánrésze a játék kidolgozásáért. Mi is beszálltunk a szabályok kialakításába, de az inspiráció csíráját a korábbi játékok adták”
– mesélte egy korábbi interjújában Stirling.
Ebben az évben az AFL-ben szereplő Raiders volt az egyetlen profi franchise Oaklandben, így óriási támogatottsága volt a csapatnak az öbölben, ami évtizedeken át a munkásosztály otthonaként a gazdagabb, szomszédos San Francisco árnyékában élt. A szurkolók, a város és a környéken lakók is rendkívül büszkék voltak a fantasy football megszületésére. A három alapító a hazatérése után megalapította a Greater Oakland Professional Pigskin Rognosticators League-et (GOPPPL) és 8 csapattal útjára indult az első bajnokság – mivel ebben az időben még nagy „harcokat” vívott egymással az AFL és az NFL, csak az előbbi bajnokság futballistái szerepeltek benne.
Az pedig már a sors pikantériája, hogy Blanda 1975-ben éppen az Oakland Raiders irányítójaként vonult vissza a profi futballtól.
Az információkhoz nehezebb volt hozzájutni abban az időben, mint manapság, így a GOPPPL-nek jelentős összeget kellett elköltenie a Street & Smith által biztosított – természetesen a maiakhoz képest igencsak kezdetleges – szoftvercsomagra, aminek köszönhetően a játékosok naprakészek tudtak maradni az eredményeket és csapatuk statisztikáját illetően. A játéknak nagy lökést adott az AFL és az NFL későbbi egyesülése és szerte az Egyesült Államokban több ezer embert kezdett el érdekelni a fantasy football.
Az NFL-rajongók már hosszú évek óta szórakoztatták magukat a saját fantasy bajnokságukkal, amikor 1980-ban – Daniel Okrentnek köszönhetően – Rotisserie League néven az első hasonló baseballos liga is elindult. Ez volt az első olyan fantasy bajnokság, ahol aktív MLB-játékosok közül lehetett draftolni, és a pályán elért eredményeik, illetve statisztikáik egyaránt beleszámítottak a versengésbe.

Mint Kolumbusz Kristóf, úgy hódították meg az online teret
A ma is ismert fantasy bajnokságok közül az NFL volt az első, amely 1985-ben bekerült az online térbe és kezdte el amerikai, majd később világhódító útját. 1987-ben aztán megjelent az Egyesült Államokban a Fantasy Football Index nevű magazin, ami az első, kifejezetten a fantasy footballra fókuszáló kiadvány volt. Népszerűségének köszönhetően 1998-ban megalapították a fantasy sportok érdekvédelmi tömörülését Fantasy Sports Trade Association (FSTA) néven, ami a népszerűsítés mellett jogalkotási és egyéb más iparági témák megvitatására szolgált. Az első online bajnokság óta eltelt 40 évben gombamód szaporodtak a fantasy sportokra dedikált kiadványok, weboldalak és bajnokságok. A CBS 1997-ben indította el a saját ligáját, amit a Yahoo követett az ESPN-nel együtt, 2010-ben pedig csatlakozott hozzájuk az NFL a saját platformjával, miközben az NFL mellett más egyéb major ligák is csatlakoztak az online fantasy-k világához.
Az FSTA (2019 óta FSGA) kutatásai alapján a sportfogadási piacon jelenleg is az egyik legdinamikusabban növekvő rész a fantasy bajnokságoké, különösen az NFL ligáié. Nem véletlen, hogy egyre több platform próbálja különféle nyereményekkel, akár pénzdíjakkal is magánál tartani a játékosait és egyéb, a fantasy-tól különböző tippjátékokkal tartják fenn az érdeklődést. Az FSGA felmérései szerint míg 1988-ban 500 000 játékos vett részt különböző fantasy bajnokságokban, addig 2003-ban már 15 millióan, 2010-ben 32, 2022-ben pedig 62,5 millióan játszottak ilyesmit, a becslések szerint 2030-ig pedig akár 70-75 millió aktív játékos is lehet majd – csak az Egyesült Államokban és Kanadában.
(A játékosszámok alakulása az első online szezon óta / adatok forrása: thefsga.org)
A játék korábban és ma is sokszor téma a sportsajtóban, mégpedig abból a szempontból nézve, hogy milyen hatással lehet ez a játékosok mentális állapotára, akik egy-egy rosszabb meccset követően az edzői visszajelzések és a szurkolók sokszor kegyetlen gúnyolódása mellett hogyan képesek feldolgozni a „nullapontos” teljesítményüket. Emellett sokan feszegetik azt a témát is, hogy vajon mennyire befolyásolhatja egy-egy valódi meccs kimenetelét a fantasy – bár közvetlen bizonyíték még sosem fordult elő, azért nem lenne ördögtől való dolog azt gondolni, hogy adott esetben egy irányító például azért hanyagolja el egy-egy meccsen a csapattársát, mert így a fantasy játékra is hatással tud lenni. Bár nyilvánvaló, ha létezik is, minden ilyesmi titokban marad a nagyközönség előtt. Persze azért néha kibújik a szög a zsákból – más értelemben. Emlékezhetünk például tavalyról Tommy Pham és Joc Pederson pofozkodására, ami (mint később kiderült) a fantasy football miatt csattant el a Cincinnati Reds és a San Francisco Giants meccse előtt. A Reds akkori játékosa azzal vádolta meg Pedersont, hogy csalt a közös fantasy ligájukban és sajátos módját választotta a Giants-játékos „megbüntetésének”. Pham később úgy nyilatkozott az esetről, hogy „nem bántam meg semmit. Egyáltalán nem. Joc megérdemelte a pofont.” Pham az MLB döntése értelmében végül három meccset volt kénytelen pihenni.
A nagy sikernek örvendő, A Liga című sorozat az NFL- és a fantasy rajongók kedvence volt, még akkor is, ha a sitcomok között nem tartozott a műfaj legerősebb sorozatai közé, ennek ellenére hét évadot és 84 epizódot élt meg, köszönhetően a sokszor eltúlzott, de mégis szerethető karaktereknek és történeteknek, amiben az egyszeri szurkoló könnyen magára ismerhetett.
Az amerikai fantasy sportok, különösen az NFL elképesztő népszerűségnek örvend tehát, a technika fejlődésével és a töméntelen mennyiségű statisztikával pedig folyamatosan egyre jobb és több platform közül választhatnak a szurkolók. Az izgalmakon túl pedig edukációs szerepe is van az ilyen típusú játékoknak, hiszen könnyebben lehet megismerni az adott bajnokságok legjobbjait, mintha csak a televízión keresztül követnénk a bajnoki meccseket.
Persze a sportnak továbbra is ez utóbbi adja a savát, borsát, ám érdemes a fantasy féle fűszerrel is próbálkozni.
Kiemelt fotó: ESPN