Marokkó élesebb volt, a belgák továbbra is keresik játékukat
A Belgium–Marokkó mérkőzés előtt az észak-afrikaiak annak ellenére is nyugodtabbak lehettek, hogy nem kezdték győzelemmel a világbajnokságot. Belgium ugyanis hiába tudta megnyerni a Kanada elleni összecsapást, játéka korántsem volt meggyőző, ami a végső sikerre is esélyesnek tartott válogatott esetében komoly dilemmát okozott. Vajon a nyitány gyenge játéka De Bruyne és társai rossz formájának a jele, vagy csak egy apró – és szerencsés – kisiklásról volt szó? A második találkozó ebben a kérdésben hivatott dönteni.
Meccsritmus – Javultak, de nem eleget a belgák
Roberto Martínez, a belgák szövetségi kapitánya változtatott is csapata felállásán. A korábbi háromvédős felállást négyfősre módosította, ahol a már a Kanada elleni második félidőben már látott Thomas Meunier és Timothy Castagne párosa játszott a szélen – kissé aszimmetrikusan. Meunier valamivel magasabban játszott, Castagne előtt a szintén lehetőséget kapott Thorgan Hazard biztosította a szélességet a támadásoknál, míg középen Jan Verthongen és Toby Alderweireld őrizte meg helyét a kezdőben. Előttük Axel Witsel új társa Amadou Onana lett, Martínez tehát láthatóan a védekezést akarta rendbe rakni az összecsapásra. Kollégája, Walid Regragui vele szemben nem változtatott, ugyanazt a kezdőtizenegyet küldte pályára – igaz Yassine Bounou „Bono” rosszulléte miatt végül a kapuban változtatni kényszerült a himnusz után –, elégedett volt a horvátok elleni csapat produkciójával.
A találkozó mozgalmasan indult, ám tíz percet követően Belgium ragadta magához a kezdeményezést, ami labdatartásban és szabadrúgások és szögletek utáni beadásokban nyilvánult meg. A marokkóiak inkább ellentámadásokkal veszélyeztettek, a társak leginkább Hakim Ziyech-t keresték a labdáikkal. A játékrész közepére aztán enyhült az európaiak nyomása, kiegyenlítettebbé vált a játék, a kapuk azonban nem forogtak veszélyben. Az első félidő zárása viszont mozgalmasra sikerült. Ziyech oldalról belőtt szabadrúgását követően a labda a hálóba került, ám a lesre futó Romain Saiss mozgásával megzavarta Thibaut Courtois-t, így a mexikói játékvezető a VAR jelzésére jogosan érvénytelenítette a találatot.
A második félidőben aztán rákapcsoltak a csapatok. Előbb Eden Hazard lövését kellett védenie Munir Mohamedinek, majd Sofiane Boufal tekert nem sokkal a belga kapu mellé. A gyorsuló tempó szétszakította a középpályát, időnként szinte csak átszaladtak azon a játékosok, az utolsó passzokba és a lövésekbe azonban rendre hiba csúszott, a csereként pályára kerülő Dries Mertens azért megdolgoztatta Munirt.
A gólban itt is fontos szerepet játszott Saiss, aki most is zavarta mozgásával Courtois-t, ezúttal azonban nem lesről indulva tette. A gól feltüzelte az észak-afrikaiakat, hatalmas elánnal vetették bele magukat a küzdelembe, miközben a belgáktól a játék mellett már a töretlen hit is hiányzott. Martínez a még nem teljesen egészséges Romelu Lukakut is bevetette az egyenlítés érdekében, újabb találatot azonban a marokkóiak szereztek. Zakaria Aboukhlal Ziyech passzát vágta fel a rövid felsőbe, eldöntve így az összecsapást. Marokkó megérdemelten győzött.
Magasles – A lelkesedés a tudás fölé kerekedett
A találkozó elején Marokkó nem támadta le ellenfelét, és ez jót tett a belgák játékának, volt olyan időszak, amikor fölénybe is kerültek ellenfelükkel szemben, azonban ez a helyzetekben nem mutatkozott meg. Eden Hazard túl sokat cipelte a labdát, nem a megfelelő időben szabadult meg tőle, de Kevin De Bruyne sem tudott a válogatott húzóemberévé válni. Nem volt egyetlen egy olyan teljesítmény sem a belgáknál, akit maradéktalanul dicsérhettünk volna.
Ezzel szemben a marokkói együttesben szinte mindenki magas szinten teljesített. A horvátok elleni stabil belső védelem Nayef Aguerddel és Saisszal most is szinte hibátlan maradt, sőt a Besiktas játékosa a győzelem kivívásában is kulcs szereplő volt. Az első 45 perc végén Ziyech gólját még az ő leshelyzete miatt érvénytelenítették, de Sabiri góljánál kísértetiesen hasonló forgatókönyv mellett már szabályosan zavarta Courtois-t. Rajtuk kívül Sofyan Amrabat és Ziyech teljesítménye volt a többiekhez képest is kiemelkedő.
Ami jó volt – Marokkó
Regragui tanítványai minden lelkesedésüket beletették a mérkőzésbe. Főleg a második játékrészben lehetett ezt felfedezni, a szerzett találat pedig olyan erőt adott nekik, amivel már magabiztosan állták a nem túl veszélyes belga rohamokat, sőt a második gólt is megérdemelten szerezték meg a széteső ellenfelükkel szemben.
Ami nem volt jó – Martínez döntései
Bár még nincs reménytelen helyzetben Belgium, megállapíthatjuk, hogy Martínez az elmúlt években nem jól menedzselte a keretét, ami ahhoz vezetett, hogy kulcsemberei elöregedtek – Verthongen és Alderweireld is már jócskán túl van a fénykorán –, miközben a hasonló képességű utódaik a kevés lehetőség miatt nem tudtak úgy fejlődni, hogy átvegyék elődjeiktől a stafétát. Eden Hazard például bármennyire is sérülékeny és nem játszik a Real Madridban, még most is alapember, miközben a játéka egyáltalán nem igazolja ezt vissza. Szerepelhetne helyette a Premier League-ben remeklő Leandro Trossard, aki már a nagycsapatok figyelmét is felkeltette játékával, a belga válogatottban mégis csak alig kap lehetőséget. De hasonló helyzetben van Youri Tielemans, Hans Vanaken, Charles De Ketelaere vagy Leander Dendoncker is.
Kit kövessünk a továbbiakban?
Marokkó eddigi mindkét találkozóján bizonyította, hogy nagyon jól felkészült a világbajnokságra. A védekezése rendkívül szilárd, ezúttal viszont a támadásokat is be tudták fejezni játékosai, igaz kétszer szabadrúgást követően – ebből egy alkalommal szabályosan –, egyszer pedig a találkozó végén. A játékuk mellett most már az önbizalmuk is egyre inkább megvan, ami akár továbbjutást ígér Kanada ellen. Belgiumnak viszont egy izgalmas élet-halál harc következik Horvátország ellen, amibe nem a legjobb előjelekkel futnak bele. Vajon ez lesz Martínez utolsó meccse?
Kiemelt fotó: Action Network
Szerző
