MatchUp Figyelő - NFL Week 14

Jalen Hurts ( QB, Philadelphia Eagles)

Nehéz lenne elmenni a hét legnagyobb történése mellett szó nélkül, kedden jött a hír, hogy az Eagles megelégelte Carson Wentz borzalmas játékát és a múlt heti lecserélését követően ezen a héten már nem is ő, hanem az Oklahoma egyetemről érkező Jalen Hurts lesz a csapat kezdő irányítója.

Hurts nagyon sokáig első körös prospectnek nézett ki,

azonban Tua freshmanként (egyetemi elsőéves) kiszorította a kezdőből a Georgia elleni nagydöntőt követően, ezután pedig már csak pár snap jutott neki meccsenként, az is többnyire akkor, amikor az Alabama már megnyertnek vélte a meccset és Tuát inkább leültették a padra. Ezért eligazolt az Oklahomára, ahol végül a tavalyi jó szereplés valamilyen szinten megmentette a karrierjét. Ugyan minden hír Burrowról szólt, de, ha nincs az LSU sztárja, akkor egész biztosan reális esélye lett volna a Heisman-trófea megnyerésére. Draft előtt elég vegyes volt a megítélése (nem véletlen), nehéz volt belőni a pontos értékét, végül az Eagles húzta ki a második körben.

A mini portré után pedig térjünk is át a kicsit szakmaibb részre.

Mivel sok anyag az NFL-ben nincs róla, ezért első sorban az egyetemi pályafutásáról kialakult képet lehet csak alkotni.

Az viszont sokszor megtévesztő tud lenni, de Hurts esetében azért voltak olyan problémák a college-ban is, amik nem adnak túl jó induló alapot a profik között.

JÁTÉKOS-ELEMZÉS

Itt a megszokottól eltérően nem bontjuk le erősségekre és gyengeségekre, hanem egy gondolatmenetre felfűzve szeretnénk bemutatni a játékost, hogy egy egészet láthassanak az olvasók.

Sok irányítóhoz hasonlóan ő is hajlamos pánikolni és túl korán elhagyni a zsebet.

Ez ugyan valamennyire védhető, hiszen egy mobilis, lábon jó irányítóról van szó, illetve, amivel még ezt a zsebben történő szükségtelen menekülések súlyát tudja csökkenteni az az, hogy mozgás közben is jól passzol. Azonban sosem jó, ha egy QB kapcsán ez felmerül problémának – hiszen az egész playt felborítja. Emellett rendszeresen bajt szül az is, ha az első olvasása nem ül.

Az átlagosnál jóval több időre van szüksége ahhoz, hogy újra tervezzen és megtalálja a legjobb célpontot.

Ebből következik, hogy hajlamos olyan helyekre is beerőltetni a labdát, ahova nem kéne. Ezek általában a hosszabb passzoknál jönnek elő, ugyanis amikor gyorsan meg tud szabadulni a labdától, akkor nagyon szűk ablakba is be tudja dobni a játékszert, hiszen alapvetően egy pontos irányítóról beszélünk. 

A hosszú route-oknál nehézséget okoz az Hurts karereje, ami ugyan nem mondható rossznak, de valamennyire lekorlátozza a play hívási lehetőségeket. Fumble problémái is vannak a korábbi egyetemi bajnok irányítónak mind a zsebben, mind futás közben. Utóbbi a nagyobb baj, hiszen az mindig jó – különösen egy könnyen pánikoló irányítónál –, ha B-tervnek mindig szóba jöhet a futás, ez egyfajta biztonságot nyújt addig, amíg ki nem ismerik a játékos szokásait adott helyzetekben.

AZ EAGLES DÖNTÉSE

Érdekes időzítés, ugyanis jelen pillanatban az egyik, hanem a legjobb formában lévő védelem, mint a Saintsé. Finoman szólva sem az az ellenfél, aki ellen első ránézésre bárki rá merné mondani, hogy milyen jó döntést hoztak. Akkor mégis miért tartja mindenki ezt a megfelelő lépésnek? – merülhet fel a kérdés az NFL szerelmeseiben. A válasz szerintünk egyszerűbb, mint amilyen az egész szituáció Philadelphiában: Nem nagyon volt más választásuk.

Az idei szezont már nem lehet megmenteni, és mivel vélhetően top 10-es pickük lesz, ezért meg kell nézniük, hogy Hurtsben van-e franchise QB potenciál.

A Wentz-projekt érzéseink szerint elbukott, túl sok a seb mind a két félen ahhoz, hogy a 2016-os második választott QB itt komoly karriert futhasson be. Ezzel nem Wentz pályafutását írnánk le, csupán sokkal inkább látunk szükségszerűnek egy légkör változást az esetében