Mbappé példája mutatja, hogy miért nincsenek „ingyen” igazolható játékosok

Sokáig úgy tűnt, hogy a 2022-es nyári átigazolási időszak egyik fő slágertémája Kylian Mbappé lesz, akinek a szerződése 2022. június végéig szólt. Végül a világ egyik legjobb, és legpiacképesebb játékosa nem lett szabadon igazolható, hiszen szerződését meghosszabbította a PSG-vel, mindez még így is felért egy új igazolással a párizsiak számára, akik a hírek szerint csak az aláírásáért 100 millió eurót fizettek, ami annyi, mint amennyit a Juventus kifizetett Cristiano Ronaldo játékjogáért. Ráadásul a francia klasszis fizetése is elképesztően magas lesz, 40 és 60 millió euró közötti összegről szólnak a hírek, ami természetesen a nettó összeg. Mbappé így is csak 2025-ig írt alá, ami azt jelenti, hogy három év múlva újfent szabadon igazolhatóvá válhat, és akár a mostani, akár a jövőbeni klubjától csillagászati összeget kérhet az aláírásáért.

Paul Pogba, Franck Kessié, Paulo Dybala, Ousmane Dembélé, Andreas Christensen, Antonio Rüdiger: csak néhány név, akik idén nyáron lettek vagy lesznek ingyen igazolható játékosok. Az „ingyen” szót persze kezeljük erős fenntartással, Mbappé példája mutatja, hogy szó sincs olcsón megszerezhető futballistákról. Aláírási díjak, ügynöki apanázsok, és magasabb bérigények jellemzik a szabadon igazolható játékosok körüli transzfereket, azaz amit a klub megspórol az átigazolási díjon, azt – némi túlzással – elveszíti a járulékos költségekkel.

Forrás: Eurosport

Leginkább a kosárlabdában jellemző, hogy egy-egy játékos viszonylag rövidebb időszakra ír alá szerződést, hogy annak lejárta után szabadon választhasson magának csapatot, és a legjobb feltételek mellett írhassa alá a szerződését. A magyar kosárlabda-bajnokságra egyértelműen ez a jellemző, de az NBA-ben is kifejezetten ritkának számítanak a hosszú négy-ötéves szerződések, és az átigazolási díjak. A foci egészen eddig más volt, egy tipikus szerződés úgy nézett ki, hogy a játékos aláírt öt évre, aztán a harmadik-negyedik szezonban vagy hosszabbítottak, vagy a klub eladta a szóban forgó labdarúgót, egy másik csapatnak.

Természetesen előfordult eddig is, hogy egy futballista tudatosan kivárta a szerződésének a lejártát, azonban erre többször és többen is ráfaragtak. 2009-ben például Claudio Lotito, a Lazio elnöke a hosszabbítani nem kívánó és tudatosan a szerződésük lejártára váró két ászt, Cristian Ledesmát és Goran Pandevet a lelátóra ültette, annak ellenére is, hogy a csapat majdnem kizúgott a Serie A-ból. Idén az Udinese csinálta meg ugyanezt a dán válogatott szélsővel, Jens Stryger Larsennel, aki miután eldöntötte, hogy nem hosszabbít, egyetlen mérkőzésen sem léphetett pályára.

Azonban a csapatoknak túl nagy mozgásterük nincs, vagy a szerződés lejárta előtti évben megpróbálják értékesíteni a játékost, vagy bosszúból kizárják őt a keretből (mellyel természetesen mindkét fél veszít), netán játszatják, és végig nézik azt, ahogy a szezon végén ingyen egy riválishoz igazol.

Miért éri meg ez egy játékosnak?

Természetesen a focisták is tudják, pláne az ügynökeik, hogy ha nincs átigazolási díj, akkor jóval magasabb aláírási pénzt, fizetést, no meg ügynöki díjakat tudnak maguknak kialkudni. Tegyük fel, hogy egy játékos vételára 50 millió euró lenne, az éves fizetési igénye pedig ötmillió, ami jellemzően bruttóban tízmillió. Egy ötéves szerződés esetén a klub az átigazolásra és fizetésre 100 millió eurót fizetne ki. Ebből 50 menne a játékos bérére, 50 az átigazolásra, azonban ha a játékos ingyen érkezik, a klub az 50 millió jelentős részét megspórolhatja, a játékos pedig nyugodtan kérhet magasabb fizetést: még egy nyolcmillió eurós nettó bér is csak 80 millió eurónyi költséggel jár, ha öt esztendőben gondolkozunk, így ez egy win-win szituáció, legalábbis a játékos és az új kenyéradója számára mindenképpen.

Forrás: Juvefc.com

Ráadásul, ha más labdarúgók is Mbappéhoz hasonlóan rövidebb szerződéseket kötnek, úgy a jövőben karrierjük során öt-hat alkalommal is szabadon igazolhatóvá válnak, és ennyiszer fognak tudni csemegézni az ajánlatok közül, és oda aláírni, ahol a legjobb feltételeket kínálják nekik. Ez az NBA-ben egyébként tökéletesen működik, ha pedig az európai labdarúgásban is meghonosul ez a módi, úgy a piac teljes átalakulása fog lezajlani a szemünk láttára. Ritkábban lesznek a mesés átigazolási összegek, cserébe jelentősen nőni fognak a fizetések és az aláírási pénzek.

Hozzá kell tenni, hogy főleg a szerényebb költségvetésű klubok gyakorlatilag csak lejáró szerződésű játékosokban tudnak gondolkodni, a mi régiónkban is jellemző, hogy a futballisták rövidebb szerződéseket kötnek, majd annak lejártával ingyen, pontosabban átigazolási díj nélkül távoznak.

Persze nagyobb kluboknál is előfordul olyan eset, hogy kifejezetten a lejáró szerződésű futballistákra specializálódnak, talán az ilyen igazolások legnagyobb mestere a „kobra”, azaz Giuseppe Marotta, aki mind a Juventusnál, mind az Internél előszeretettel szerez meg lejárt szerződésű játékosokat. Andrea Pirlo, Paul Pogba, Fernando Llorente, Kingsley Coman, Sami Khedira, Dani Alves, és Emre Can is ingyen, pontosabban fogalmazva átigazolási díj kifizetése nélkül csatlakozott a Juventushoz. A világ egyik legjobb szakembere ezt a szokását az Internél is folytatta, elég csak a városi riválistól elhappolt Hakan Calhanoglura, vagy épp Arturo Vidalra, Alexis Sánchezre, vagy idén vélhetően Paulo Dybalára gondolni.

Természetesen az új trend óriási kockázatot is jelent, hiszen a hosszútávú szerződés a játékost is védte. Legyen szó egy sérülésről, vagy egy formahanyatlásról, a klub nem tudta csak úgy „eldobni” őt, azonban a rövidebb időtávú szerződések esetén egy rosszkor bekövetkezett sérülés, vagy egy gyengébb forma a védőhálót húzhatja ki a labdarúgó alól. Tegyük fel, hogy Mbappé a szerződésének lejárta előtt szenvedett volna súlyos sérülést, olyat, ami akár fél vagy egy év kihagyással járna. Aligha tudott volna olyan szerződést kötni, mint amilyent most sikerült.

Vélhetően a fiatalabb, piacképesebb játékosok lesznek azok a jövőben, akik bátrabban fognak rövidebb időintervallumra aláírni, míg az idősebb játékosok törekedni fognak a hosszabb, biztosabb szerződések megkötésére. A kluboknak pedig fel kell készülniük arra, amennyiben legnagyobb sztárjaikat nem akarják elveszíteni, akkor gyakorlatilag újra és újra le kell majd igazolniuk a szerződésük lejártakor, olyan aláírási pénzeket megmozgatva, mintha valóban egy új játékost szerződtetnének.

Forrás: This is Anfiled

Idén gyakorlatilag egy világválogatottnyi játékosnak jár le a szerződése, róluk fentebb már volt szó, azonban jelen állás szerint 2023 nyarán Mohamed Salah, Raheem Sterling, Serge Gnabry, Milan Skriniar, Marcus Rashford, Gavi, Youri Tielemans, Fabián Ruiz, Jorginho, Jan Oblak, Robert Lewandowski, N’Golo Kanté, Carlos Soler vagy épp Lionel Messi szerződése fog lejárni. Többségük abszolút piacképes játékos, akikért a fél világ sorba fog állni. Jelenlegi csapataiknak fel kell rá készülniük, hogy ha ki szeretnék csikarni a szerződéshosszabbítást, és el szeretnék kerülni, hogy a legnagyobb ászaik ingyen távozzanak, akkor vagy még idén nyáron ki kell szállniuk a szerződésből, vagy olyan aláírási pénzt, és fizetést kell számukra kínálni, melyet senki más sem tud túllicitálni. Egyáltalán nem lepődnék meg, ha többségük tudatosan kivárna, hogy jövő nyáron szabadügynökként válogathasson az ajánlatok közül, aminek természetesen akár szerződéshosszabbítás is lehet a vége, ahogy történt ez Mbappé esetében. Azonban az szinte biztos, ha a Liverpool meg szeretné tartani Salah-t vagy a Barca nem szeretné elveszíteni Gavit, akkor a mostaninál is mélyebben kell majd a zsebükbe nyúlniuk.

Tavaly már 41 millió dollárt vihetett haza a világklasszis, azonban szerződését meghosszabbította, és a következő idényben már 44 millió dollárt fog keresni. A Lakers pontosan azért adott még nagyobb fizetést a játékosának, hogy még csak véletlenül se kössön ki egy riválisnál. Mbappéval kapcsolatban hasonlóan jártak el a párizsiak, akik gyakorlatilag annyi pénzt költöttek el a hosszabbítására, mintha egy új játékost vásároltak, mindazt azért, hogy még véletlenül se egy riválist erősítsen a klasszisuk.

Kiemelt kép: Eurosport