Meddig vezet a megkezdett út Nürnbergben?

A kétezres évek középen előbb Hans Meyer, majd néhány évvel később – egy másodosztályú kirándulást is beiktatva – Dieter Hecking vezérletével kétszer is a Bundesliga hatodik helyén tudott zárni az 1. FC Nürnberg. Előbbit nemzetközi kupaszereplés követte, de a piros-fehérek nem hagytak maguk után komoly nyomot Európában, utóbbit követően pedig megkezdődött a hanyatlás.

A csapat a 2014-es kiesést követően még egy átmeneti szezonban, a 2018–2019-es kiírásban visszatért az élvonalba, de ahogy onnét kizúgott, a következő idényben majdnem a másodosztályban is vonal alá csúszott.

Miközben a koronavírus igencsak nehéz gazdasági helyzetet teremtett a Nürnbergnél, a pocsék szereplés is komoly nyomást helyezett a klubvezetésre, amelynek a megújulást kellett volna előmozdítani. Az elnöki szerepkört 2014 óta betöltő dr. Thomas Grethlein igyekezett olyan megoldást találni, amellyel a szerény financiális lehetőségek mellett is esély nyílik egy eredményesebb jövőre, amelyben akár egy sikeresebb Bundesliga-szereplés is összejöhet majd.

Az elnök úr a meccsek alatt sem veti meg magától az apró örömöket (Forrás: Bayerischer Rundfunk)

A városhoz ezer szállal kötődő üzletember jó kapcsolati rendszere megteremtette az esélyt egy neves szakember szerződtetésére. Az általa kinevezett kereskedelmi igazgató, Niels Rossow ajánlotta az egyesület korábbi vezetőedzőjének, Dieter Heckingnek ezt a lehetőséget, mondván az edzősködés után most valami új és nagyobb feladatot vállalhatna Nürnbergben. A potenciális jelöltből hamar sportigazgató lett, hiszen olyan jövőképet tudott felvázolni, ami meggyőző volt a vezetőség számára.

„Örülünk, hogy egy olyan neves és nagy tekintélyű futballszakértőt nyertünk meg klubnak, mint Dieter Hecking. Az elmúlt napokban számos megbeszélést folytattunk a potenciális jelöltekkel, s végül meg vagyunk győződve arról, hogy a lehető legjobb döntést hoztuk.

Dieter Hecking neve Nürnbergben is jól cseng, akárcsak az egész német labdarúgásban, aki ráadásul első kézből tudja milyen hatalmas hozzáadott értéket kaphat a közönségtől, ha sikeresen végezzük a munkánkat”

– vélekedett az elnök.

2020 júliusában, három nappal Hecking kinevezése után már azt is bejelentették, hogy az osztályozós mérkőzések során irányító Michael Wiesinger visszatér az akadémiai vezető posztjára, s az első csapat kispadját Robert Klauss veszi át. A felnőttcsapatoknál nullkilométeres szakember a Red Bull-iskola lipcsei részlegét járta végig, hogy 2018-tól előbb Ralf Rangnick, majd Julian Nagelsmann mellett szívhassa magába a tudást. Ez az ajánlólevél, párosítva az utánpótlásszinten elért remek eredményekkel azt mondatták Heckinggel, hogy az akkor 35 éves szakember lesz a megoldás a nürnbergiek számára.

„Robert merész gondolkodású edző, friss és innovatív módszerekkel. Ez kihat az általa preferált játékstílusra is. Az RB Leipzignél több vezetőedző mellett is bizonyított, sőt hozzájárult ötleteivel a csapat fejlődéséhez. Nürnbergbe szerződése nagy esélyt és lehetőséget kínál mindkét fél számára, hogy magasabb szintre lépjen a jelenleginél” – magyarázta döntését Hecking.

Hecking és Klauss párosa remekül muzsikál együtt Nürnbergben (Forrás: Transfermarkt)

„Nem hittem volna, hogy ilyen fiatalon egy ilyen nagy klubhoz szerződhetek, mint az 1. FC Nürnberg. Ez a lehetőség hihetetlen elismerés. Úgy érzem, hogy mindent meg kell tennem a klubért. Már alig várom, hogy Dieter Heckinggel dolgozhassak, aki a döntésem egyik fő oka volt” – mondta Klauss a kinevezésekor.

A 2020–2021-es idény az összeszokásról szólt, s mindemellett Hecking „takarítói” munkájáról, hogy a magas fizetésű, illetve a gyengén teljesítő játékosoktól valahogy megszabaduljon. Ez egész tűrhetően sikerült is a sportigazgatónak, azonban az érkezők terén nem igazán tudott megfelelni az általa kinevezett edző kéréseinek, mert az igazolások, illetve a kölcsönbe érkezők többsége nem volt hajlandó azt a mennyiségű munkát vállalni, amit Klauss megkövetelt. A kisebb belső balhék vége több büntetés kiosztása lett, ami remek példastatuálás volt a jövőre nézve.

Az ifjú vezetőedző első szezonja végén a 11. helyen zárt a csapat, ami ugyan még közel sem volt olyan jó eredmény, mint amit szeretett volna látni, de a fejlődés jelei egyértelműen látszódtak. Hecking nagyon elismerően konstatálta a Nürnberg teljesítményét, és azt az ígéretet tette az edző felé, hogy még inkább az ő elképzeléseibe illő labdarúgókat próbál majd szerződtetni a következő átigazolási időszakban.

A remek idényt futó Robin Hack elvesztése mellett sikerült a bértömeg komoly csökkentését elérnie a sportigazgatónak, miközben megannyi feleslegesnek bélyegzett játékos távozott, akiknek a helyét többnyire fiatalok és akadémisták vették át. Klauss számára nem volt újdonság ifjoncokkal dolgozni, a nagyszerű szónoki képességeiről híresült edző könnyen meg tudta értetni mindenkivel, hogy mit és hogyan szeretne látni a pályán, s ha ezt megteszik a játékosai, akkor jönnek a jobb eredmények.

Ez pedig pontosan így is történt, hiszen a nürnbergiek javítottak a játék minden összetevőjében. A csapat 11 fordulót követően még veretlenül állt, majd a sérülések és a rutintalanság kicsit visszavetette, de a szezon végi leeresztés ellenére – az utolsó öt forduló alatt csak két pontot gyűjtött – a nyolcadik helyen végzett. Az előrelépés látványosra sikeredett, ám közben megmutatott néhány olyan rést a pajzson, amit Heckingnek idén nyáron javítani kellett.

Az új szerzemények már együtt végezték a felkészülést a csapattal (Forrás: fcn.de)

Ha egy csapatban a házi gólkirály hét találatig jut, akkor az egy figyelmeztető jel.

Erre a szerepkörre érkezett Christoph Daferner, aki a legutóbbi öt idényében négyszer is eljutott tíz találatig, miközben megjárta a negyed-, a harmad- és tavaly a másodosztályt is. A Dynamo Dresden 33 góljának több mint harmadát ő szerezte, méghozzá úgy, hogy az újonc hét győzelméből öt során is be tudta venni az ellenfél kapuját, illetve öt 1-1-re végződő találkozón is eredményes volt. Szintén nagy fogás lehet Kwadwo Duah, akit az FC St. Gallentől tudtak megszerezni. A svájci utánpótlás-válogatott támadó 15 gólig jutott a Swiss Super League előző kiírásában, valamint a kupában is háromszor eredményes tudott lenni. Manuel Wintzheimer egy gyengébb szezon után elhagyta a Hamburger SV-t, ahol a gólgyártásban sosem jeleskedett, de az előkészítés terén remek mutatókkal bírt, mikor volt mellette egy befejezésekben kiemelkedő csatár.

Klauss többször is hangoztatta, hogy csapata nem tud a vonal mellett kellően hatékony lenni, aminek okát a szélsővédők támadásbeli hiányosságaiban, illetve a szélsők gyenge produktumában találta meg. Ennek a problémának az orvoslására érkezett is mindkét szélre egy-egy friss szerzemény. A bal oldalra Erik Wekesser, aki az előző két idénye során 11 asszisztot jegyzett a Jahn Regensburgban. Noha alapvetően szélsővédőt játszott előző állományhelyén, egy sorral előrébb is kiválóan megállja a helyét, már csak az alapján is, hogy nem is oly régen a negyedik vonalban még csatár volt, s 16 találatot jegyzett. A jobb oldalra a Hecking által jól ismert és kedvelt Jan Gyamerah érkezett a HSV-től, akinek az előző szezon során nem sok játékidő jutott, de itt neki kell kiváltania az élvonalba távozó Kilian Fischert, aki az idény második felére kiszorította a veterán Enrico Valentinit a kezdőből.

A védelem közepe kapott egy jókora fiatalítást, ami igazából csak egyfajta biztonsági lépés, hiszen a Christopher Schindler–Asger Sörensen páros csak akkor bomlik meg, ha egyikük nem bevethető, de melléjük érkezett a harmadik vonalból kiesett Würzburger Kickerstől a 18 éves Louis Breunig, valamint kétéves kölcsönszerződés keretein belül a 19 éves Sadik Fofana a Bayer Leverkusentől.

A jól sikerült erősítések alapján minden adottnak tűnik ahhoz, hogy a fiatal vezetőedző újabb lépést tegyen előrefelé csapatával. Hogy ez mire lesz elég, az egy nehéz kérdés, mert bár nincs már az FC Schalke 04 és Werder Bremen a mezőnyben, de a kiegyenlített erőviszonyok talán még inkább megnehezíthetik mindenki dolgát, így akár egy újabb meglepetéscsapat is odaérhet a dobogóra, mint ahogy történt az a korábbi idényekben.

Kiemelt kép: Zink, Imago