Interjúk
Portrék
Elemzések
Kultúra
Átigazolások
VB 2022
VB 2022
Portrek
Portrék
Interjuk
Interjúk
Elemzesek
Elemzések
Kultúra
Kultúra
auto_alt
Labdarúgás
2022. 11. 20.

A brazil csillag, Lucas Paquetá útja egy kis szigetről a jóval nagyobbig

Author avatar

Tite brazil válogatottjában Freddel és Bruno Guimaraessel kell megküzdenie a kezdőcsapatbeli státuszért, az előny alighanem nála. És ha Rivaldót fel is bosszantotta, amiért a selecaóban (egyszer) magára öltötte a tízes mezt, a játéka méltó a nagy elődökéhez. Hogy mennyire, azt Katarban bizonyíthatja.


Ha valaki lemaradt volna bő egy évvel ezelőtti cikkünkről, és furdalná a kíváncsiság, hogy a brazil válogatott egyik leendő vb-csillagát, Lucas Tolentino Coelho de Limát miért is hívják Paquetának, hát tessék: a Rio de Janeiró-i öböl, a Guanabara Bay egy piciny kis szigetét nevezik Ilha de Paquetának, s mert ez az a hely, ahol a selecao, no meg a West Ham United üdvöskéje megszületett, világrajövetele után néhány évvel felvette a nevet.


Ahhoz persze, hogy az egész golyóbis megismerje, szükség volt a nagyapja futballrajongásából fakadó lelkesedésére, amellyel Lucast és bátyját rendre a helyi kompig kísérte, hogy annak segítségével eljusson a Flamengo akadémiájára. Paquetá hálája jeléül később az alkarjára tetováltatta elhunyt nagypapája keresztnevének kezdőbetűjét (M, mint Mirao), pedig hát önnön magán is múlt, hogy egy kis szigetről 25 éves korára egy annál jóval nagyobbra keveredhetett. Kellett hozzá, hogy gyerekként naphosszat futballozzon; minthogy autók azóta sem járhatnak a guanabarai szigeten, kedvére rúghatta a labdát barátaival az utcákon (no meg a tengerparton), legfeljebb egy-egy biciklistára kellett figyelniük. Paquetá pedig különleges finomsággal ért a labdához, ami a Flamengóban ugyancsak feltűnt edzőinek, és az is, hogy mennyire univerzális:



„Azt láttuk, lehet belőle akár hatos, hetes, nyolcas, tízes is – mondta róla később az egyik ifiedzője. – Mindig tudta, hogyan helyezkedjen, félelmet nem ismerve futballozott.”



Későn érő típus volt azonban, 15 éves korában az őt fizikailag elhagyó társai játszottak a csapatban, Paquetá nem. Sírt, felrémlett benne, hogy marad idegenvezető a szigetén, amely munkát némi zsebpénzért olykor elvállalta, az anyja azonban nem hagyta annyiban a dolgot. Elbeszélgetett az akadémiai edzőkkel, kérlelve őket, ne hagyják magára ezt a szupertehetséget, ők pedig belátták, kár volna lemondani róla: extra munkára fogták, ráhajtottak az erőnléti felkészítésre, és mert valahára meg is nőtt, az U17-ben ismét az a ragyogó tehetség futballozott, aki kiskamaszként. Az első csapat érdeklődését is felkeltette a játékával, 18 évesen be is mutatkozhatott a felnőtt együttesben. Miután a góljai is hamar megérkeztek, a Flamengo-drukkerek egyik kedvencévé vált.





De nem csak nekik. A klub korábbi játékosa, az akkor az AC Milan sportigazgatói posztját betöltő Leonardo szintén a jövő nagy klasszisát látta benne, és mert néhány brazil leigazolásával (Thiago Silva mások mellett) korábban rendre jó lóra tett, Paquetát is örömmel fogadták a San Siróban – a busás, 35 millió eurós vételár dacára is. De éppen egy brazil, Alexandre Pato, még inkább pedig Kaká milánói karrierje nehezedett súlyos teherként a 21 éves reménység vállára. Ráadásul, amíg Kaká a BL-győztes, sztárfutballistákkal teletűzdelt Milanba érkezett meg 2003-ban, Paquetá egy középszerű csapatba, amelyet neki kellett volna felemelnie és minimum BL-résztvevővé varázsolnia. Hovatovább a korábbi, jelentős számú brazil kontingenssel szemben – hej, amikor még Dida, Serginho, Cafú, Pato és Kaká szerepelt együtt a rossoneriben!... – egyetlen honfitársba sem kapaszkodhatott. Edzők váltogatták egymást, akik sokkal hatékonyabb, és kevésbé flancos futballt vártak el tőle – azt viszont csak később, a Lyonban játszva szállította.



„Túl nagy nyomást helyeztem magamra a Milanban – vallotta meg már Franciaországban. – A Lyonban egyszerűen csak a legjobbamat akartam nyújtani. De sokat tanultam a milánói időszakomból, erősebbé váltam.”





Sokkal felszabadultabban futballozott a Lyonban, a honfitársak, Bruno Guimaraes és b legalább olyan jó hatással voltak rá, mint a vezetőedző Rudi Garcia. Peter Bosz már kevésbé, de a klubbeli formahanyatlás ellenére (bár a Ligue 1-ban így is ő passzolta be a második legtöbb labdát a 16-oson belülre) Titénél biztos kezdővé vált. Ha egy argentinok elleni felkészülési mérkőzés apropóján Rivaldo ki is kérte magának, amiért Paquetá kapta meg a 10-es mezt, a kapitányi választott méltó rá. Még ha Katarban értelemszerűen Neymar futballozik is abban.


Éppen a párizsi klasszis keze alá igyekszik játszani a középpályáról Paquetá (Casemiróval egyetemben), és ha a támadószekciót vesszük – Neymar előtt Raphinha (vagy Antony), Richarlison (vagy Gabriel Jesus), Vinícius Júnior (vagy Rodrygo, esetleg Martinelli) – egészen félelmetes csapatrészbe botlunk.


Paquetá nem akar elhasalni, a West Hamben sem. Bár a 60 millió eurós árcédula súlyos, megtanulta már, kár magára terhet rakni, jön az úgyis a külvilágtól. Londonban egyelőre abban bíznak, azt a Paquetát tapsolhatják, aki a széles skálán mozgó passzjátékát kihasználva számos módon képes támadásba dobni csapattársait. Elsősorban Gianluca Scamaccát.



„Ha középcsatár lennék, biztosan Paquetával szeretnék egy csapatban játszani mondta David Moyes azt követően, hogy a brazil októberben három napon belül két gólpasszal szolgálta ki az olaszt. – Az a futballista, aki olyan helyzetben is megjátssza a társat, amikor az ellenfél egyáltalán nem gondolja, hogy meg lehet. A teljesítménye azért még ingadozik, a kiválót követi egy gyengébb, de a képességei fantasztikusak.”





Azokból pedig jócskán profitálhatnak a kalapácsosok: az előző szezonban a West Ham hat gólt szerzett gyors ellentámadás végén (az Arsenallal egyetemben a legtöbbet), márpedig Paquetá a labdaszerzésben is remek, abban pedig pláne, hogy azután sebtiben támadásba dobja az övéit. Vagy hogy maga megindulva veszélyeztessen.


Az elmúlt szezonban a Lyonban a csapaton belüli legtöbb, 452 labdavezetéssel jelentkezett, az idei 33 progresszív passza a PL-ben ugyancsak dicséretes. 67 bajnokin szerzett 18 góllal hagyta el a Lyont, a találataira Londonban is számítanának. Ahol azért Katarba utazásáig az akklimatizálódás nehézségeit nyögte, bár mindent megtett, hogy az mielőbb befejeződjön: angol órákat vett (és vesz majd a visszatérése után is), hogy képes legyen flottul kommunikálni az edzőivel és a játékostársaival; elszántan dolgozik azért, hogy a csapat hasznára legyen; bejátssza az egész pályát, hogy kiváltsa a szurkolók elismerését.



„Nem gondoltuk a nyáron, hogy Paquetá megszerezhető, úgy véltük, a topklubok egyikébe igazol – mondta Moyes. – Aztán mégis esély nyílt becserkészni, mi pedig éltünk vele, és ennek nagyon örülök. Nem csak a passzjátéka és a trükkjei lenyűgözőek, energikussága és munkamorálja szintén példaértékű.”



Alighanem ezt szereti benne Tite is.


Kiemelt kép: Getty Images

A cikkben említett csapatok:

-->

Ha tetszett a cikk, oszd meg ismerőseiddel is.

Szerző
Author avatar
Galambos Dániel
Az angol futball megszállottja, a Büntető.com angol fociért és interjúkért felelős szerzője, a Képes Sport korábbi szerkesztője, valamint a Spíler TV szakértője.
Ez a weboldal is sütiket használ!X

A kényelmes böngészés érdekében sütiket használunk a tartalom és a közösségi funkciók biztosításához, a weboldal forgalmunk elemzéséhez és reklámozás céljából. A weboldalon megtekintheted az Adatkezelési tájékoztatónkat és a sütik használatának részletes leírását. A sütikkel kapcsolatos beállításaidat a későbbiekben bármikor módosíthatod a láblécben található Süti kezelési beállítások feliratra kattintva.