„A jövőben minden játékosnak saját pszichológusa lesz”

A Real Madrid jelenlegi vezetőedzője, Carlo Ancelotti felfogásában mindig is fontos szerepet játszott a pszichológia. Könyveiben (Csendes vezetés, Az én focim) kiemelten foglalkozik az emberrel, a lélekkel, játékosai személyiségeivel, illetve a velük való kommunikációval. Ezen a területen sokat kapott egykori csapatától, az AC Milantól. Az olasz klub ugyanis úttörő szerepet játszott a játékosok pszichológiai támogatásának alkalmazásában. Amikor 1987 és 1992 között Ancelotti a klubnál futballozott, már működött a „Mind Room” névre keresztelt, az olasz labdarúgás első pszichológiai laboratóriumaként 1986-ban megalapított tudományos részleg. A stresszoldó terápiát a kognitív tréninggel és az idegtudományokkal kombináló labor nagyban hozzájárult az AC Milan 1980-as évek végén és a 1990-es években elért sikereihez.

A „Mind Room” nemcsak „Don Carlóra”, hanem fiára, Davide Ancelottira is nagy hatással volt, aki korán felhagyott a pályafutásával és a sporttudományokat, az edzői pályát helyezte előtérbe. (A játékosok motorikus képességeiről írt egyetemi szakdolgozatáért dicséretet kapott.) Ahová pedig az „öreg” Carlo ment, oda ment a fia is. A még mindig csak 33 éves, UEFA-A licenccel rendelkező férfi már dolgozott – az édesapja mellett – a Bayern Münchennél, a Napolinál, az Evertonnál, jelenleg pedig a Real Madrid asszisztens edzője. Egy olyan generáció tagja, amely számára fontos az idegtudomány, a pszichológia, és úgy véli, e területek futballba integrálásával még jobbá tehetők a labdarúgók, s ezáltal a csapatok. Azt vallja, hogy

„a jövőben minden játékosnak saját pszichológusa lesz.”

Davide és Carlo az elmúlt évtizedekben időről-időre alkalmaztak pszichológiai, illetve a játékosok jólétét célzó módszereket (például Carlo Ancelotti 2014-ben a Real Madridnál alvásszakértő segítségét is igénybe vette), de ezek a projektek túlnyomórészt az edzői stáb támogatására irányultak.

„A múltban megpróbáltunk olyasvalakit bevonni, akiről a játékosok nem tudták, hogy pszichológus, csak azért, hogy megfigyeljen és jelentéseket készítsen. Ez a lépés inkább a stábnak szólt, mert úgy gondolom, az edzőknek is érteniük kell a pszichológiához. Tudnunk kell, hogyan közelítsük meg a játékosokat, hogyan kommunikáljunk velük, alkalmas-e az adott pillanat a beszélgetésre vagy sem. Most a Madridnál vannak olyan játékosok, akiknek saját pszichológusuk van. Manapság a társadalomban sokkal több szó esik a mentális egészségről és a pszichológiáról, így a fiatal labdarúgók jobban értik ezt. Nem hiszem, hogy csak egy pszichológus kellene az egész csapatnak” – fogalmazott Davide a BBC-nek.

Davide és Carlo Ancelotti (Fotó: Chris Brunskill/Fantasista/Getty Images)

A konzervativizmus kultúrája

Ugyan a pszichológia, a játékosok kognitív-mentális folyamatainak értelmezése, vizsgálata egyre nagyobb teret nyer a labdarúgásban, de még mindig jellemző a sportágra a konzervatív megközelítés, kultúra. A ragaszkodás a már megszokott, de tudományosan nem igazolt módszerekhez. Antony Branco-Lopes neuropszichológus és a Spectre Biotech társalapítója (a cég legutóbb az RC Lens-szel dolgozott együtt) úgy látja, a futballklubok általában kockázatkerülők a kognitív technológia tekintetében, különösen más sportágakhoz, például a motorsporthoz képest.

„Ismerik a mentális egészséggel és a teljesítmény fokozásával kapcsolatos problémákat, és sokat beszélnek róla, de amikor tenni is kéne valamit, akkor egy kicsit félnek. Az e-sportban és a motorsportban nincsenek ilyen problémák, látják az értéket, abban, amit csinálunk, és mindent mérnek, de a labdarúgásban nem ez a helyzet” – mondja Branco-Lopes.

Hasonlóan vélekedik a Norvég Sporttudományi Iskola professzora, Geir Jordet. A pszichológia-professzor több mint 15 évet töltött vezető európai kluboknál tanácsadóként, egyben társalapítója a Hoffenheim és a Német labdarúgó-szövetség által használt „Be Your Best” virtuális valóság edzésplatformnak. Ő is sűrűn találkozik a sportágon belüli pszichológiai tréningekkel kapcsolatos szkepticizmussal.

„Futballpályafutásom során még soha nem láttam tapasztalt edzőket annyira belefeledkezni a kutatásba és a módszertanba, mint amikor a virtuális valóságon alapuló tréningről beszélgettek. De soha nem tennének fel hasonló típusú kérdéseket azokról a gyakorlatokról, amelyeket minden nap végeznek az edzéseken –, és amelyeknek semmilyen empirikus dokumentációjuk nincs –, mert ezeket már olyan sok éve használják. És egyszerűen a futball részei. Azonban, ha egy új technológiával találkoznak, akkor hirtelen a régimódi futballedzők akadémikusokká válnak. Számomra a futballnak megvan a hagyományos konzervativizmus kultúrája, az új módszerekkel és újításokkal szembeni szkeptikus hozzáállás más sportágakhoz képest sokkal erőteljesebb” – mondja Jordet.

Geir Jordet előadást tart a Német Labdarúgó Szövetség előtt (Forrás: BDFL)

Ugyanakkor Geir Jordet bizakodó, úgy véli, a játékosok egyre inkább felelősséget vállalnak saját fejlődésükért, ha pszichológiáról és edzésről van szó. Míg Davide Ancelotti szerint a sportágnak nincs más választása, mint a változás, hiszen a futball legfontosabb szereplői, a játékosok részéről egyre nagyobb az igény a pszichológiai jellegű segítségre.

„Amikor én játszottam, gyakran nem úgy képzelték el a terapeutát, mint aki segíthet a jobb teljesítményben vagy az emberek jobb menedzselésében. A futballvilág egyes részein még ma sem annyira nyitottak erre a megközelítésre. Azt hiszem, ez a sportág kultúrájáról szól. Úgy láttam, Angliában nyitottabbak a terapeutákkal való beszélgetésre. Az Evertonnál voltak olyan játékosaink, akik szorongással küzdöttek, és ők maguk gondoskodtak a mentális egészségükről. Spanyolországban vagy épp Olaszországban más a helyzet, ezekben az országokban több a tabu. De javítanunk kell azon, ahogyan az embereket kezeljük, és javítanunk kell a játékosaink döntéshozatali folyamatain, mert a most érkező fiataloknak már más a mentalitásuk. A társadalom változik, nekünk pedig alkalmazkodnunk kell” – véli Davide Ancelotti.

A futball sokkal inkább a pszichológiáról szól, mint a taktikáról

És ha már változás, előrelépés. A Chelsea-nél négy évig dolgozó sporttudós, Malcolm Harkness az édesapjával, Timmel egy újfajta elemzési területet emelt be a mindennapokba. A londoni klubnál a 2018 és 2020 közötti mérkőzések alkalmával azt pontozták, ha a játékosok „magabiztosságot, motivációt vagy összpontosítást” mutattak. Harkness a The Football Psychology Show-ban elmagyarázta, hogy ha például a tizenhatoson kívülről egy játékos kaput talált a lövésével, akkor az „magabiztosnak” minősült, és pont járt érte. Egy sikeres keresztlabdáért a passzoló játékos kapott pontot a koncentráció miatt, míg egy hátvéd által végrehajtott, üres területbe történő befutást a motiváció megnyilvánulásának tekintették és szintén „jutalmazták”.

Malcolm Harkness immár a Trabzonspornál kamatoztatja tudását (Forrás: Malcolm Harkness LindkedIn)

„Az elmúlt évtizedekben rengeteg statisztika került elénk a labdabirtoklásról, a passzok és a lövések számáról, de nem hiszem, hogy bárki is sokat foglalkozott volna a pszichológiai akciók számával. Amikor már elemeztél legalább 10 mérkőzést, akkor kezded el látni a mintázatokat, és igazán érdekes betekintést kapsz a játékosok teljesítményének ebbe a szegmensébe” – mondta.

Ezzel együtt a jelenleg a Trabzonspornál dolgozó Harkness elismeri, a rendszer szubjektív kritériumokra támaszkodik, és akad benne átfedés, de édesapjával – aki 25 éve dolgozik pszichológusként – szigorúan elemezték a különböző kategóriákba sorolható akciókat. De nem ez volt az egyetlen nehézség.

„Nem akarsz úgy tenni, mintha neked lennének a legfontosabb információid, mert még mindig ott van egy egész elemzőcsapat, a GPS-adatok és az orvosi részleg, amire gondolnod kell, de ez is része annak a kihívásnak, hogy egy nagy klubnál dolgozol. A játékosok érdeklődnek a GPS-adatok iránt, ehhez hasonlóan a jövőben nagy haszna lehet annak, ha egy játékos rátekint a pszichológiai kódolás után kapott adataira, és esetleg megnézi, melyik területen teljesített jobban vagy rosszabbul, mint az ugyanabban a szerepkörben játszó társa” – fogalmazott.

Ha Harknessnek igaza lesz, akkor a jövőben a játékosok edzés utáni rutinjai közé tartozhat egy gyors pillantás az agyukról készült képre is.

Az írás a BBC-n megjelent összefoglaló cikk értelmezett és kiegészített változata.