A láthatatlan ember és a Real Madrid brazil különítménye

A helyszín egy bulvárlap szerkesztősége, az újságíró feladata pedig egy olyan cikket írni, amiben a következő kulcsszavak szerepelnek: Bajnokok Ligája-döntő, Real Madrid, Neymar. Rövidke keresgélést, felszínes böngészést követően már jöhetne is az anyag, az alábbi, kétségtelenül szenzációhajhász címmel: „Ha nincs Neymar, nem játszik 2021. május 28-án BL-döntőt a Real Madrid”. Nos, ahogy egy elrontott pörkölt nyomokban tartalmaz pirospaprikát, úgy a fenti cím nyomokban tartalmaz igazságot.

A spanyol klub elnöke, Florentino Pérez mindent megtett azért, hogy megszerezze a brazil fiatalt: három hétre Spanyolországban látta vendégül a játékost és édesapját. Természetesen minden költséget a klub állt. Neymar együtt edzett a Real Madrid korosztályos csapatával, találkozott Ronaldóval, Zinedine Zidane-nal, együtt vacsorázott Robinhóval, sőt már a család háza is megvolt. Tényleg csak az aláírás hiányzott. Neymar azonban az utolsó utáni pillanatban úgy döntött, marad Brazíliában. (A brazil támadó egyébként 2009-ben és 2013-ban is kicsúszott a Real kezei közül.)

„13 évesen jöttem először Európába. Akkoriban nem éreztem jól magam. Nem voltam boldog, és nem voltam képes arra, hogy olyan fiatalon távol legyek Brazíliától”

– nyilatkozta később a döntéséről Neymar.

Ugorjunk tizenkét évet: 2017-et írunk. A Real Madrid bőven túl van már a Galaktikus-korszakon, és már látszódik az, ami mára egyértelműen kirajzolódott, megváltozott a labdarúgás piacának működése. A spanyol csapat már nem tudja (és nem is feltétlenül akarja) felvenni a költekezési versenyt az olyan klubokkal, mint a Manchester City vagy a Paris Saint-Germain.

„Hogy Florentino megváltozott-e? Nem. A piac változott meg. Most már hihetetlenül nehéz a klubnak kivárnia azt, hogy egy tehetségből Aranylabdás legyen, majd megvegye őt arra hivatkozva, hogy a Real Madrid akarja”

– mutatott rá a változásra 2017-ben Jorge Valdano, a klub korábbi általános igazgatója.

Tudja, merre mennek, kik mennek az úton

Még egyszer 2017-et írunk. Ebben az évben a Paris Saint-Germain 222 millió euróért kivásárolta a szerződéséből a Barcelona játékosát, Neymart. És ebben az évben Florentino Pérez azzal a feladattal bízta meg a királyi gárda vezető játékos-megfigyelőjét, Juni Calafatot, hogy találja meg a Real számára a következő világsztárt. Egy olyan játékost, aki fiatal korától kezdve Madridban építheti fel a karrierjét, és minimális befektetéssel a lehető legnagyobb hasznot hozza.

Ekkor már a Neymar-ügy tanulságai, következményei, a futballpiac változásai, az új stadion építésének költségei, a klub adósságának csökkentése mind okai annak, hogy a Real Madrid vezetősége a rövidtávú szemléletéről középtávú felfogásra vált.

Az újságíróból, elemzőből játékos-megfigyelővé előlépő, a dél-amerikai piacot jól ismerő Juni Calafat személye pedig ebben a projektben kiemelt jelentőségű. Azonban amennyire fontos, annyira misztikus személyről van, nyilvános profilja a láthatatlan emberéhez hasonlít – a klub honlapján mindössze egy cikkben említik meg a nevét.

„Minden topklubnak van képviselője Brazíliában, de Juni jelenti a különbséget”

- mondta az Athleticnek Nick Arcuri, Rodrygo ügynöke.

Ez a különbség több tényezőben megnyilvánul: Calafat a spanyolon kívül tökéletesen beszél portugálul, mivel gyerekkorában sok időt töltött Sao Paulóban; érti a helyi kultúrát, azt, amiben és ahogyan a családok élnek. Tudja, hogy a pénz nem minden, s hogy egy 17-18 éves fiatal számára az Európába költözés nagy változást jelent. A szülők pedig biztosítékot akarnak a játékidőt, a lehetőségeket tekintve. Calafat épp ezért a Real Madridot a világ legjobb sportprojektként tálalja, és ez – a pénz mellett – az egyik legfontosabb érv a szülő és a fiatal számára.

„Minden piacon fontos, hogy jó kapcsolatot alakítsunk ki az ügynökökkel és a szülőkkel. Ez különösen igaz Brazíliára, ahol a játékosok talán 90 százaléka szegény, munkásosztálybeli háttérből származik. Szóval az életük átalakításáról van szó” – magyarázta az Athleticnek Jeff Vetere, a Real Madrid korábbi játékos-megfigyelője.

Calafat kitartó munkája úgy tűnik, egyre inkább kezd beérni. Neki köszönhetően az utóbbi években az alábbi játékosok érkeztek a klubhoz:

Tanulás, tapasztalat

És ha már sportprojekt. A Real számára fontos, hogy a 18 és 21 év között játékosok legfontosabb éveiket a klub szakmai felügyelete mellett töltsék. Ahol minden adott ahhoz, hogy – technikai, taktikai és fizikai értelemben egyaránt – felkészüljenek az európai topfutballra. (Persze Vinícius Júnior, Rodrygo Goes számára az sem hátrány, hogy Carlo Ancelotti, Luka Modric vagy épp Karim Benzema segít elsajátítani nekik a topfutballt.)

A középtávú felfogás része a tanulás, a tapasztalatszerzés a Real Madrid második csapatánál, esetleg egy másik spanyol vagy külföldi együttesnél eltöltött idő. Az ok egyszerű: ugyan mindhárom támadó (Vinícius Júnior, Rodrygo Goes és Reinier) rendelkezik azokkal a fizikai, mentális és technikai tulajdonságokkal, amelyek az európai futball legmagasabb szintjéhez kellenek, de időre és türelemre van szükségük, hogy Real Madridnál számára „termékké” formálódjanak. Ezt az időt és türelmet megkapják.

Egyet hátra, kettőt előre

Az előrelépés Vínicius Junior és Rodrygo Goes esetében is megkérdőjelezhetetlen a 2021-2022-es szezont nézve. Elég, ha csak azt nézzük, hogy:

Míg Rodrygo esetében az előző szezonban 47 mérkőzésen elért 3 gól és 9 gólpasszt a mérleg, addig az aktuális idényben már 10 gól és 6 assziszt áll a neve mellett.

Mindkettejük esetében látható az is, hogy jóval többet passzolnak (az egyensúly felé tolódott az egyéni és a csapatjáték közötti mérleg) és hatékonyabban vesznek részt a csapatjátékban.

„Szerintem Vinícius egy igazán tehetséges játékos. Nagyon-nagyon fiatalon érkezett Madridba, és persze időbe telt, hogy eljusson a csúcsra. Mert a futballban a tehetség már nem elég, fejleszteni kell a taktikai tudást és a fizikai állapotot is. Szerintem Vinícius éppen ezért teljesített nagyon jól ebben a szezonban. Meg tudta mutatni a tehetségét, mert a taktikai tudása és a jobb fizikai állapota lehetőséget adott erre. Rodrygo szintén nagyon jól futballozott ebben a szezonban. Más játékos, mint Vinícius, talán kevésbé tehetséges. De nagyon intelligens a labda nélküli mozgásokat tekintve, és jó abban, hogy a megfelelő pillanatban a megfelelő helyen legyen. Nem hiszem, hogy elérte a csúcsát. Fejlődni fog még, intelligens és nagyon jó srác”

– fogalmazott Carlo Ancelotti a SiriusXM FC rádióműsorában.

De, ha nagyon le akarjuk egyszerűsíteni a két játékos közötti különbséget, akkor azt mondhatnánk: Rodrygo hatékonyabb a pálya utolsó harmadában, míg Vinícius hatékonyabb abban, hogy a pálya utolsó harmadába jusson. Hogy a két brazil fejlődése mikor és hogyan éri el csúcspontját, az a jövő kérdése.

Az azonban biztos, a Real Madrid – Juni Calafat vezetésével – egy olyan felfogást választott, amely a jövőbe, s nem a jelenbe fektet. Egy olyan felfogást, amely immár nem feltétlenül a pénzről, sokkal inkább az észről szól...