A legenda szerint borral frissített féltávnál a modernkori olimpiák első maratonijának győztese
Egy hosszútávú futóversenyen kiemelt fontossága van annak, mit eszünk és iszunk a teljesítés közben. A frissítés gyakorlatilag egy külön „sportágnak” számít, amely megtervezésére már a hobbisportolók számára is rendelkezésre állnak a tudományos alapok. Egy ikonikus maratonin, az 1896-os olimpiai futamon a győztes versenyző viszont olyan itallal oltotta szomját, amelyet manapság már inkább a célba érés utáni ünnepléshez ajánlanának a szakemberek.
Szpiridon Luisz, a legendás futó az Athéntól északra fekvő Marúszi városában született, amely ma a görög főváros agglomerációjához tartozik. Egy földműves fiaként, szerény körülmények között nőtt fel. A hosszútávfutáshoz elengedhetetlenül szükséges remek állóképességet azzal szerezte meg, hogy vizet hordott lakóhelyéről a tehetős athéni lakosoknak, mivel a görög fővárosban abban az időben még nem volt központi vízellátás.
Egy francia nyelvész volt az ötletgazda
Adottságainak és kitartásának köszönhetően az első modern kori olimpián nemzeti hőssé vált. Az 1896-ban megrendezett eseményre a szervezők egy olyan versenyszámot kerestek, amely Görögország ókori dicsőségét idézi. A maratoni futóverseny gondolata egy francia nyelvésznek, Michel Bréalnak jutott az eszébe. Ötletéhez egy – sokszor megcáfolt – ókori görög legenda adta az alapot, amely szerint Krisztus előtt 490-ben a perzsák elleni győztes marathóni csata után egy katona, Pheidippidész egészen Athénig futott, hogy hírét vigye a diadalnak. Miután megérkezett, csak annyit tudott mondani, hogy „győztünk”, majd összeesett és meghalt.
Ezt a mítoszt alapul véve rendezték meg a futamot, amelyen a versenyzők Marathón városából 40 kilométeren át futottak Athénig. (A ma is érvényben levő 42,195 kilométeres távot az 1908-as londoni olimpia óta futják. Ugyanis pontosan ekkora volt a távolság a rajt helyszíne, a windsori kastély és a cél, az olimpiai stadion között.)
Nem kételkedett a győzelmében
A marathóni rajtot követően a táv első szakaszában az 1500 méteres síkfutás bronzérmese, a francia Albin Lermusiaux állt a mezőny élére. Ami pedig Luiszt illeti, a visszaemlékezések szerint nagyjából féltávnál, Pikermi városában megállt egy vendéglőnél, hogy némi borral oltsa a szomját. (Unokája szerint viszont nem bort vett magához. Ő úgy tudja, hogy a futó – miután megevett egy fél narancsot – egy pohár konyakot kapott leendő apósától.) A frissítés után megkérdezte, mennyivel jár előtte a többi versenyző, majd magabiztosan kijelentette, hogy ő fog az élen végezni.
Beigazolódtak a szavai, mindenkit megelőzött. Athénban pedig hamar híre ment, hogy egy görög vezeti a versenyt, így Luiszt sokezres nézősereg fogadta a fővárosban. A célba Görögország uralkodójával, György herceggel és a trónörökössel, Konstantinnal futott be. 2 óra 58 perc és 50 másodperc alatt teljesítette a modernkori olimpiák első maratoni versenyét.
Kiemelt fotó: European Athletics
Szerző
