A legsikeresebb beruházások tudásba, nem betonba történnek

Baksay Gergely, a Magyar Nemzeti Bank közgazdasági elemzésekért és versenyképességért felelős ügyvezető igazgatója, Csath Magdolna egyetemi tanár, a Nemzeti Versenyképességi Tanács tagja, Szapáry György, a Corvinus Egyetem professzora, az MNB elnöki tanácsadója, Bartus Gábor környezetgazdász, a Nemzeti Fenntarthatósági Tanács titkára és Lentner Csaba közgazdász, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára beszélgettek arról, hogy a gazdaság milyen változásokon ment keresztül az elmúlt évtizedekben, és milyen folyamatok, döntések szükségesek ahhoz, hogy ezekhez a változásokhoz, új trendekhez alkalmazkodjon egy ország gazdasága. Az új trendek pedig a futballban is fényévnyi távolságra kerültek a támogatások tengerében elkényelmesedett magyar labdarúgástól, mely távolság hátterére a panelbeszélgetésben elhangzottak alapján kereshetünk választ.

A szellemi beruházásoké a jövő

Az elmúlt évtizedben minden közvetlen és közvetett segítséget megkapó sportrendszer nem volt képes egyedül, segítség nélkül is boldogulni. A kiemelt támogatást élvező látványsportok képviselőinek többségénél a részleges átállást sem sikerült elérni, valós piaci alapokon a költségek elenyésző részét sem tudják önállóan kitermelni a sportháztartások. A hatalmas infláció, az egekbe szökő forintárfolyam, a közelünkben zajló háború okán megugró energiaárak pedig az élet minden területén óriási kihívások elé állítják a szereplőket. Ez alól az eddig támogatások garmadájában fürdő sport sem kivétel. Balassagyarmat után Makón is lakat került a sportpálya kapujára, ez pedig csak a kezdet.

Eltűnhetnek az esti mérkőzések, kihasználhatatlanná válhat a korszerű pályafűtés, hidegben tusolhatnak hevült testek, feszesebb lehet a pályák időbeosztása, utánpótláscsapatok, gyerekek sorsa pecsételődhet meg az elkövetkező hetekben.

Előadást tartott az olimpiai bajnok tornász, Berki Krisztián (jobbra) is, aki jelenleg a a Magyar Torna Szövetség sportszakmai igazgatója (Fotó: Közgazdász-vándorgyűlés/Facebook)

A szereplők kistafírozásán túl hatalmas összegeket fordított az állam ingatlanfejlesztésre is, egyre-másra emelkedtek a nagy üzemeltetési költséggel, hasznosítási tervvel ritkábban rendelkező létesítmények. Az eddig ismert adatok alapján a szórakoztató, kulturális, vallási tevékenységek és szolgáltatások főcsoport tervezett 1,1 ezer milliárdja helyett 1,7 ezer milliárdot költött az állam 2020-ban. Az elmúlt években ezen a területen már sikerült Európa-bajnoki címet szereznünk, hiszen volt olyan év, amikor a teljes állami költségvetés 2,5 százalékát költötte a magyar állam a sportra, pedig a dobogóra már egy százalékos teljesítménnyel is fel lehetett kerülni. Az Európai Unió átlaga 0,7 százalék, de a legnagyobb problémát nem is az elköltött összeg nagysága, hanem felhasználásának módja jelentette, hiszen Magyarország ennek releváns részét betonba fektette.

„A legsikeresebb országok nem betonba és falba ruháznak be, hanem tudásba”

– emelte ki a beszélgetésben Csath Magdolna, aki szerint több energiát kellene fektetni a nem megfogható beruházásokba, például a szellemi beruházásokba. A magyar futballban a 2022–2023-as szezon hozta el azt a figyelemfelkeltő állapotot, amikor már több külföldi szakembert alkalmaztak az első osztályú klubok, pedig futballpiacunk nagyságához képest a legtöbb pro licences edzővel rendelkezünk Európában. Sajnos klubvezetők, sportszakemberek terén sem rózsás a helyzet, melyet mi sem bizonyít jobban, mint az OTP Bank Ligában szereplő 144 külföldi munkavállaló, az összlétszám 43,4 százaléka, mellyel toronymagasan elsők vagyunk a régióban.

2010 és 2021 között 36 stadion épült, közel 370 milliárd forintot költött a kormány betonra, a tudás, a szakmailag is megkérdőjelezhetetlen sportvezetés azonban nem tudta tartani a lépést az elköltött forintokkal. A sok közvetett és közvetlen támogatásnak köszönhetően motiváció nélküli, tudásdeficites lett az ágazat, vagy fogalmazhatunk úgy is, hogy megragadt korábbi szintjén. Miért tanuljunk, képezzük magunkat, járjunk külföldre tapasztalatért, ha a rendszer így is biztosítja a működéshez szükséges milliárdokat?

A rendszer nem a tanulásra, a nemzetközi szinthez közelítő tudás megszerzésére ösztönözte a szereplőket, az olló pedig a pályán és a pályán kívül is egyre inkább kinyílt. A szurkolók rezignált arccal kezdenek megbarátkozni a gondolattal, hogy a sok külföldi játékosnak köszönhetően, érdeklődés hiányában pár év múlva megszűnik az öregfiúk-bajnokság, hogy magyar edző nemhogy külföldre nem ment évtizedek óta, de lassan már Magyarországon is csak a másodosztályban állhat sorba munkáért, és az évek óta eredménytelen utánpótlásnevelésnek pedig görbe tükröt tart a válogatott sok honosított játékosa, külföldön labdarúgóvá érő tehetsége és a számtalan idegenlégiós.

„A közgazdaságtannak multidiszciplinárisnak, több tudományágra építőnek kell lennie”

– folytatta Baksay, aki szerint is paradigmaváltásra van szükség a közgazdaságtanban, ezért az MNB hat pontból álló kritériumrendszert alkotott a fejlődéshez.

A nemzetközi futball talán ezen a területen lépett el leginkább a magyartól. A legtöbb jól működő szakmai struktúra már úgy épül fel, mint egy nagyvállalatnál: a vezetőedző ül a vezérigazgatói székben, összegyűjti a különböző tudományágak legjelesebb képviselőitől a szükséges információkat, neki számolnak be az edzők, orvosok, dietetikusok, pszichológusok, elemzők, a teljesítményért és a regenerációért felelős szakemberek, és az adatokat összegezve állítja össze a csapatot, majd meccsel a hétvégén. A magyar klubok többsége fényévekre van lemaradva a tudományok integrálása, alkalmazása terén, a legtöbb helyen az edző, sportigazgató egyszemélyben tud mindent.

Az új közgazdaságtan hálózatokat vizsgál, nem pedig egyéneket

Játékosokat vásárolunk, honosítunk, próbálunk kicsi, apró mozaikokból építkezve fejlődni, előrébb lépni. Rövid távú sikereket szeretnénk, ritkán gondolkozunk stratégiában, koncepcióban, közép és hosszú távú tervekben. Számos példa mutatja gondolkodásunk elavultságát, nem is kell messzire utazni, csupán 550 kilométert Mozartstadtig, azaz Salzburgig a görbe tükörért, vagy akik a lehetőséget látják benne, az elérhető tudásért, sikerreceptért.

A Red Bull család legismertebb nevelőegyesületénél nehéz lenne megnevezni bárkit, sportigazgatók, edzők, szakemberek jöttek, mentek az elmúlt években, de a végeredmény sohasem változott. Minden évben új csapatépítés, kiváló eredmények, befolyó eurómilliók az értékesítésekből, az ajtóban tolongó tehetségek garmadája, akik alig várják, hogy bizonyítási lehetőséget kapjanak. Egy rendszer, egy hálózat, mely jövőbe mutató, önműködő, a modern futball leginnovatív elképzeléseit alkalmazza. Ha kicsit távolabbra is kitekintünk, láthatjuk a topkluboknál is, hogy eltűntek a Puskások, a Ronaldok és Messik, de nem is keresik már őket.

A topedzők topcsapatai már nem egyénekről szólnak, hanem rendszerekről, alkalmazott stratégiákról, egy jól működő gépezetről, csapatról. Ilyen a Liverpool FC, a Manchester City vagy akár az AC Milan és a Bayern München is.

A tudásra és a tehetségre a pályán és azon kívül is szükség van, nagy a versenyfutás a legjobb szakemberekért és a fiatal játékosokért. Ahhoz, hogy Erling Haalandok, Sadio Manék, Naby Keiták (sorolhatnánk hosszasan) és az európai topfutball meghatározó egyéniségei Salzburgban kössenek ki, egy hiba nélkül működő rendszer, többéves fegyelmezett munka, tapasztalat és edukáció, valamint a legkorszerűbb technológiákat ismerő és alkalmazó stáb kellett. Az oldalvonalon kívüli tudás az alapja a pályán látható tudásnak és a kettő szimbiózisából megvalósuló tökéletes klubmodellnek, eurómilliárdoknak.

Elképzelhetetlen már az élet bármely területe adatok és azok elemzése nélkül. Különösen igaz ez a sport világára, ahol a teljesítmény, az egyén és a csapat minden mozdulata mérhető, ellenőrizhető, és fejleszthető. Az egyetlen gátja a fejlődésnek csak a nyitottság és a lustaság lehet. A korszerű technológia, a teljesítménynövelésért felelős szakemberek, elemzők, játékosmegfigyelők és orvosi stáb hiányából rossz döntések, hibás edzéstervek, felesleges igazolások és elkerülhető sérülések következnek.

Az oktatási rendszer fejlődése és a pályafutás utáni karrierépítés alapkövetelmény

„A közgazdaság feladata, hogy a jövőbeni kihívásokat ismerje fel” – vette át a szót Szapáry György, aki szerint az egyetemi oktatás nagyon fontos a versenyképesség megőrzése szempontjából, de az egyetemek kapuja a közoktatás, ami borzasztó állapotban van. A jövőbeni feladatok felismeréséhez és azok kezeléséhez pedig elengedhetetlen a tudás, ehhez pedig a közoktatás fejlesztése, amihez azonnali lépések szükségesek.

Lentner Csaba annyival egészítette ki az elhangzottakat, hogy nemzetközi összehasonlításban kevés a kis- és középvállalati szektorban a diplomások aránya, így nehéz versenyképessé válni. Nehéz tartani a lépést az előttünk járókkal a sportban is, ha továbbra sem integrálunk tudást a területre és továbbra sem kezdjük már el idejében, jóval a pályafutásuk előtt edukálni azokat a sportolókat, akik eredményeket értek el és külföldi tapasztalataikat Magyarországon kamatoztathatnák. Az, hogy nem biztosítunk egy pályamodellt, nem mutatunk egy lehetőséget, egy szakmát, egy ajtót a tudáshoz idősödő sportolóink számára az ugyanakkora bűn, mint alkalmazni őket pályafutásuk után azon az alapon, hogy jó játékosok voltak. Pár hónapos szakmai képzések, a vizsgákon (át)segítő kéz és a képzettség hiánya senkit sem predesztinál arra, hogy minőségi építőmunkát végezzen.

Gyenge alapra, ingatag ház épül, ezért sincsenek évek óta a futószalagról legördülő kész játékosaink, tehetségeink, nemzetközileg is elismert szakembereink.

Hibás döntés az öltözői illatot még messziről sem szagolt fiatal, de annál lelkesebb generáció tudatos gáncsolása, háttérbe szorítása is. Nehéz tartani a lépést felkészültségükkel, nyitottságukkal, tudásukkal és ez sokszor ijesztő lehet, pedig leginkább motiváló kellene, hogy legyen. Velük, általuk jobbá válni.

Tanulni, fejlődni, lépést tudni tartani azzal a sok változással, feladattal, mellyel a jelen kor állít szembe minket. Védekezni, elrontani mások játékát már megtanultunk, részsikerek már adnak mosolygásra okot. A hosszútávú minőségi játékhoz, eredményekhez, sorsunk saját magunk általi irányításához azonban tudás kell, a tudáshoz való jutás lehetőségének biztosítása.

A szakmai előadásokat itt megtekinthetitek:

Kiemelt fotó: Chevrolet