A magyar válogatott, és ami mögötte van...

A magyar labdarúgó-válogatott utolsó két mérkőzésére készül a Nemzetek Ligája csoportkörében. Ennek beharangozásaként írtunk arról, milyen formában várják a magyar játékosok a szeptember 23-i Németország, illetve a szeptember 26-i, Olaszország elleni mérkőzéseket. És mint tudjuk, Marco Rossi csapata négy fordulót követően vezeti elitdivíziós csoportját.

Ugyan egyelőre nem készült hosszabb (itt jegyeznénk meg, hogy az MLSZ TV készített az Izland elleni Eb-kvalifikációjáról egy kétfelvonásból álló, rövidebb anyagot) dokumentumfilm arról, milyenek is az olasz szakember irányította válogatott mindennapjai, így ha már film és ajánló, ugorjunk vissza a 2016-os Európa-bajnoksághoz. Pontosabban, ahhoz, miként is jutott ki a magyar válogatott a franciaországi kontinenstornára.

Még 50 perc – mélységek, magasságok

Muhi András Pires 2016-ban bemutatott, a Magyar csapat – „…még 50 perc…” című dokumentumfilmje bepillantást enged az Egervári Sándor, a Dárdai Pál, és a Bernd Storck irányította csapat mindennapjaiba. (Pintér Attila nem engedélyezte, hogy időszaka alatt forgathassanak – a szerk.) A 250 órás nyersanyagból 72 percesre vágott film a 2012. októberi, Magyarország–Törökország (3-1) mérkőzéssel indul, s jut el egészen 2015 novemberéig, addig a meccsig, amin Magyarország hazai pályán 2-1-s győzelmet aratott, s jutott ki 1972 után újra Európa-bajnokságra.

Mivel a rendező megkapta az engedély a Magyar Labdarúgó Szövetségtől (MLSZ), hogy kamerájával mindenhová elkísérje a csapatot, így igyekezett bemutatni azt a világot, ahová kevesen látnak be. Azt a világot, aminek történéseiről csak városi legendák útján értesül a nagyközönség. Muhi elkísérte a csapat tagjait a pályákra, az öltözőkbe, a taktikai megbeszélésekre, az edzésekre, és, ami talán a legfontosabb, ott volt a meccsek előtt, s a szünetekben elhangzó beszédeknél is.

Kiderül, milyen karakter- és személyiségbeli különbségek vannak Egervári és Dárdai között. Ki, milyen futballfelfogást vall. Kik a válogatott vezéregyéniségei, ki, milyen személyiség. És láthatjuk, hogyan élik meg a játékosok a Románia elleni döntetlent vagy épp a Finnország ellen, idegenben elért sikert.

Növeli a dokumentumfilm értékét, hogy a MLSZ nem alkalmazott utólagos cenzúrát, így az alkotás a káromkodásokkal, a feszült pillanatokban elhangzó megjegyzésekkel együtt került a nézőközönség elé.

„Meg akartam dönteni ezzel a filmmel azokat a sztereotípiákat, amelyek a magyar társadalom egy részében élnek, hogy a magyar focisták léhűtő senkiháziak, és azt hiszem, ez sikerült. Az öltöző feszültsége annyira unikális, soha, senki által nem látott pillanatokat kelt, hogy azt szerettem volt bemutatni, milyen ebben a feszültségben létezni”

Így fogalmazott még 2016 júniusában, a bemutató után Muhi András az MLSZ TV-nek. Hozzátéve, hogy az volt célja, hogy a nézők a meztelen valóságot lássák a válogatottról.