A spanyol tudásban és a milliárdos dohai akadémiában bízik Katar
A vb-rendező ország labdarúgó-válogatottjának legjobbjai a dohai Aspire-ben cseperedtek fel, és később belga, osztrák, illetve spanyol klubokban is megfordultak. A nemzeti csapat magját a szövetségi kapitány nevelte fel, akinél talán senki sem ismeri jobban a merítési lehetőségeket. A keret összértéke hervasztó, a reményt legfeljebb a két csatár képességei jelentik.
Katar úgy rendez világbajnokságot, hogy a fél világ haragszik rá a téli időpont miatt, amely megbolygatja a bajnoki menetrendet, és fittyet hány a hagyományokra. Erről azonban nem a katari labdarúgó-szövetség és válogatott tehet, hanem a királyi család, mely a fejébe vette, hogy világbajnokság lesz a sivatag szélén. A katari labdarúgás korszerűsítésén munkálkodók nem a vb-hez rajzolták meg a fejlődési ívet, jóval azelőtt munkához láttak, hogy az olajmonarchia megnyerte a rendezést.
A katari szövetség 1960-ban alakult, a válogatott pedig tíz évvel később játszotta első mérkőzését. A vb-re 1977-ben selejteztek először, az utánpótlásképzés pedig olyan jól sikerült, hogy 1981-ben a juniorok világbajnoki döntőt játszottak az NSZK-val. (A tornán olyan későbbi sztárok szerepeltek, mint Enzo Francescoli, Júlio César, Josimar, Michael Zorc, Sergio Goycochea vagy Jorge Burruchaga.)
1969 óta 43 szövetségi kapitány irányította a nemzeti csapatot, közülük három volt katari. Olyan szaktekintélyeknek sikerült elcsavari a fejét, mint az FC Portóval és a Red Bull Salzburggal bajnok Co Adriaanse, valamint az öt különböző válogatottal világbajnokságon járt Bora Milutinovics. Ám a mindenkori kapitánynak szinte leküzdhetetlen akadályt kellene átugrania. Katarban jelenleg mintegy 2,6 millióan élnek, azonban megközelítőleg 300 000 embernek van állampolgársága, közülük lehet válogatni. Ez akkora populáció, mintha összeadnánk Budapest 11., 12. és 13 kerületének lakosságát. Katarban összesen 7500 igazolt játékos futballozik.
Két kiutat láttak: a honosítást és a robusztus helyi fejlesztést. Párhuzamosan vágtak bele a két programba. A 2000-es évek elejétől azzal a céllal hívtak játékosokat a nemzeti bajnokságba (Qatar Stars League), hogy pár évvel később honosíthassák őket. Az uruguayi Sebastián Soria például így lett 123-szoros katari válogatott, de érkeztek brazilok is, például Fábio César Montezine vagy a középhátvéd Marcone.
Ezzel egyidejűleg az ország vezetése nagyszabású építkezésbe kezdett, al-Rajjanban 1,4 milliárd dollárból felépítették a katari sportolókat szolgáló Aspire Academyt. 2004-re készült el, tucatnyi nyitott füves és műfüves edzőpályája van, felhúztak egy fedett műfüves és műanyag borítású edzőcsarnokot, egy közepes méretű stadiont és uszodát is. A diákok a helyi bentlakásos suliban tanulnak.
A játékosmegfigyelők évente csaknem 5000 tizenévest csábítanak a központba, a legjobbak ösztöndíjat kapnak. Az akadémiáról készült kisfilm szerint 2007 és 2014 között 17 országból 3,5 millió kis futballista fordult meg itt. Az akadémia sportigazgatója a több mint 200 Premier League-mérkőzést játszott, 108-szoros ausztrál válogatott Tim Cahill.
Az Aspire Academy látképe (Forrás: aspire.qa)Európai terjeszkedés
A fejlesztésnek ez csupán az első lépcsőfoka, a katariak európai klubokat is vásároltak maguknak, hogy az akadémia kiemelkedő tehetségeinek kitörési lehetőséget teremtsenek. Az akadémiát tulajdonló, állami forrásból létrehozott alapítványé a belga elsőosztályú KAS Eupen, és a spanyol harmadosztályban szereplő Cultural Leonesa.
Az elmúlt tíz évben aratott katari futballsikerek egyik főszereplője Félix Sánchez. A jelenlegi szövetségi kapitány 21 éves korától tíz esztendőn át dolgozott az FC Barcelona akadémiáján, majd 2006-ban Katarba hívták, a két évvel korábban megnyitott Aspire akadémiára. Akkor még nem tudta, de „nyersen” megkapta az aranygenerációt – ha hívhatjuk ennek ezt a játékosállományt. Az Akram Afif és Almoez Ali repítette U19-es csapat megnyerte a 2014-es Ázsia-bajnokságot. Sánchez vitte tovább a csapatot az U20-as, U23-as korosztályban, végül 2017-től a felnőtteknél. A játékosok egy részével így csaknem 15 éve foglalkozik, ő tanította meg nekik játékfilozófiája alapjait, ez nemzetközi szinten is egyedi kapcsolatot jelent. Az utóbbi évtizedekből esetleg az uruguayi labdarúgás doyenjével, Óscar Tabárezzel lehet párhuzamot vonni.
Egy középhátvéd árából megvan a csapat
Az idén használt keretből 13-an katari születésűek, tízen külföldről érkeztek. A csapatnak két megkérdőjelezhetetlen sztárja van: a tanzániai és jemeni felmenőkkel bíró Akram Afif és a szudáni születésű Almoez Ali. Mindketten az olajozott focibiznisz kegyeltjei, játszottak a katari pénzből működő KAS Eupenben. Akram vitte a legtöbbre eddig az Aspire-növendékek közül, a Sevilla FC és a Villarreal CF akadémián töltött időszak után kapott kilenc mérkőzést a Sporting Gijónban. A 2019-ben Ázsia legjobb futballistájának választották, értékét jelenleg 5,5 millió euróra taksálják. Almoez az Eupen mellett a Cultural Leonesában és az osztrák LASK-ban is pályára lépett, a katari nemzeti csapatban pedig hat év alatt 82 mérkőzést játszott, 39 gólt lőtt. Remek befejezőcsatár, ezt a 2019-es Ázsia-kupán is megmutatta, jobb és bal lábbal is erősen, pontosan lő, fejjel is kifejezetten eredményes. Hét meccsen szerzett kilenc találatával a torna gólkirálya és legjobb játékosa volt, a döntőben ollózva lőtt gólt Japán ellen.
Az idei esztendőben pályára lépett játékosok közül még a balhátvéd Abdelkarim Hassan jutott el a belga Eupenig, ám rajtuk kívül nincs olyan játékos a keretben, aki komolyabb klubtapasztalattal rendelkezne nemzetközi téren – leszámítva a mérsékelt színvonalú ázsiai Bajnokok Ligája-szereplést. Az 5,5 milló eurós Afifról már volt szó, de akad 50 000 eurós futballista is a keretben. A csapat összeértéke 22,8 millió euró. Ennyit most Piero Hincapié ér a Transfermarkt szerint, aki a csoportellenfél Ecuador középhátvédje. A csapat átlagéletkora 26-27 év között mozog: a legfiatalabb a 21 éves csatár, Naif al-Hadhrami, a legidősebbek 32 évesek, összesen öten vannak.
„Árnyék vb-selejtezők”
A katari válogatott legnagyobb sikere a 2019-es Ázsia-kupa-győzelem (7/7-es győzelmi mutató, 19-1-es gólkülönbség), előtte a hetedik hely volt a legjobb eredménye a kontinensbajnokságon. Barátságos találkozókon voltak korábban kiugró eredményeik – mint az oroszok és a szerbek elleni 1-0-s és 3-0-s győzelmek 2016-ból –, de a vb-re 2017 óta készülnek tudatosan Félix Sánchezzel. Az Ázsia-kupa-győzelem után részt vehettek a Copa Américán, ahol sovány vereségeket szenvedtek Kolumbiától és Argentínától, Paraguayjal pedig döntetlent játszottak.
2021-ben „árnyék vb-selejtezőket” játszhattak: bár rendezőként résztvevői a tornának, lehetőséget kaptak arra, amire a franciák a 2016-os hazai Eb előtt, éles tesztmeccseket vívhattak az európai A csoportban a portugálok, az azeriek, a szerbek, az írek és luxemburgiak ellen. A nem hivatalos selejtezőkön meglepetésre kilenc pontot szereztek (volna, ha kapnak pontot), ahogy a csoportban Írország és Azerbajdzsán is. Az oda-visszavágós meccseken kétszer kikaptak Portugáliától és Szerbiától, Luxemburgot és Azerbajdzsánt viszont megverték egyszer és három döntetlent játszottak (Írország, Luxemburg, Azerbajdzsán). A „hazai” találkozóik ellenfeleik utazását megkönnyítendő a debreceni Nagyerdei Stadionban voltak.
Eközben az ázsiai vb-selejtezőket sem hagyták ki, győztek a harmatgyenge India, Omán és Banglades ellen. Sánchez padlógázzal dolgoztatta csapatát, az Arany-kupára is beneveztek, ahol Panamát leszámítva könnyedén gyalogoltak át a kisebb közép-amerikai csapatokon, majd az elődöntőben az Egyesült Államok állta útjukat. Tavaly így 25 mérkőzése volt Katarnak, ami bődületes szám.
Idén 13 barátságos összecsapásnál tartanak, a mérleg négy győzelem, hét döntetlen, két vereség. Az ellenfelek viszont egészen vegyesek voltak, vagy gyengébb csapatok vagy felkészülési időszakban járó erősebb klubcsapatok. Legutóbb kikaptak Kanadától (2-0), előtte a horvát U23-as csapattól (3-0), a nyári felhozó találkozókon pedig döntetlent játszottak a Fiorentinával és a Lazióval is, az Udinesét pedig legyőzték.
A Barca-vonal mentén haladva
Félix Sánchez erőteljesen támadószellemben játszatja a válogatottat, azt a filozófiát folytatva, amit honfitársa, a Barca-legenda Xavi 2019-től a katari kirakatcsapnál, al-Saddnál alkalmazott. Mondhatjuk, hogy barcelonai présbe került a katari foci, a tavalyi és idei bajnok al-Sadd 13 játékost ad a válogatottba, és az edzői stáb Xavi távozása után is csaknem kizárólag spanyol szakemberekből áll.
A válogatott többnyire 3-5-2-es felállásban játszik, időnként 3-4-1-2-re váltva támadásban. A tavalyi Arany-kupán megmutatták, mire számíthatnak tőlük az ellenfelek, a modern spanyol focira, keverve némi öbölmenti kreativitással. Sánchez nagy stratéga, ha kell, Luxemburg ellen csupán 40 százalékban birtokolta a labdát csapata, míg a jóval erősebb Írország ellen nem adta át a területet (55 százalékos labdabirtoklás). Magasan, akár az ellenfél tizenhatosánál letámadnak játékosai, és ha nem sikerül hamar visszaszerezni a labdát, visszaállnak 5-3-2-es alakzatba.
A játékosok adottságaiknak megfelelően gyors labdaszerzések után a rövid lefolyású támadásokat kedvelik. A labdát a középre vagy a szélre visszalépő Afifhoz kell eljuttatni, ő pedig Alit keresi szinte mindig. A középpályások közül Hassan al-Haydos és Ali Assadala képes még kreatív futballra, rajtuk keresztül, gyors, lapos passzokkal kísérlik megjátszani a két támadót, akik közül Ali folyamatosan a leshatáron ólálkodik kiugratásra várva, és ha terület nyílik előtte, nehéz utolérni őt, ahogy Afifot is. A válogatott gyenge pontja a védekezés: az ötös láncból a közepes erejű ellenfelek is könnyen kicsalják a középső védőket, és könnyedén a védelem mögé kerülnek a két szélről indulva.
A vb-újonc katari válogatott a 48. helyen található a világranglistán, Szaúd-Arábiát (53.) és Ghánát (60.) előzik meg a vb-résztvevők közül, a keretértéket tekintve az utolsó helyen állnak. Nehéz pontos képet alkotni a csapat reális erejéről, hiszen komolyabb ellenféllel szemben utoljára tavaly (Egyesült Államok), előtte 2019-ben (Koreai Köztársaság, Japán) játszottak tétmeccsen. Az A csoportban Ecuador, a friss Afrika-kupa-győztes Szenegál és Hollandia lesz az ellenfelük, a nyitómeccsen a dél-amerikaiakkal találkoznak a 60 000 férőhelyes al-Bayt Stadiumban.
„Őszintén szólva bármelyik csoport bármelyik csapata nagyon erős lenne számunkra. Meg lehet nézni a FIFA-ranglistát és a válogatottak történelmét. Ismerjük az ellenfeleinket, készülünk, hogy a legjobbunkat nyújtsuk, és a lehető legversenyképesebbek legyünk ellenük” – nyilatkozta Félix Sánchez az áprilisi sorsoláskor.
Kiemelt kép: qfa.qa