A Spurs svéd motorja – Dejan Kulusevski

„Imádok szenvedni. Gyerekkorom óta szeretem, ha gyötrelmesek az edzések. Szeretek keményen dolgozni, azt pedig hamar megtapasztaltam, mennyire kíméletlenek Antonio Conte tréningjei. Elképesztő munka folyik a Spursben. Hogy mást ne mondjak, a Brighton elleni bemutatkozásomat követő nap is őrült edzést vezényeltek nekünk.”

Akkor, az FA-kupa-győzelmet követően még egész rózsásnak tűnt az észak-londoni helyzet, ezt énekelte meg az átigazolásától érezhetően feldobott hangulatban lévő Dejan Kulusevski is, akit a téli transzferidőszak utolsó napján szerződtetett a Tottenham Hotspur. Aztán jött két bajnoki vereség, mindkettő hazai gyepen, és mindjárt odalett az optimizmus, de maradva a svédnél, őt az első londoni hetében (még) lenyűgözték az új impulzusok.

„Mások a tréningek, mint Olaszországban. Mindenki gyorsabban fut, intenzívebben, de pont erre van szükségem: hogy a bőrömön érezzem a terhelést. A nagyobb intenzitás által a gondolkodásom is gyorsabbá válik. Tudom, mennyit javulhat még a fizikumom, de éppen ezt akarom, ezért is adok bele mindent.”

https://twitter.com/TheSpursExpress/status/1489603019654275076

Pedig a futómennyiségével sosem akadt gondja, a Juventusban, valamint Roberto D'Aversa irányítása alatt a parmai kölcsön során is az élen járt a megtett kilométerek számában. A másik erénye a cselezőkészsége: szeret és tud is driblizni, úgy trükközik, hogy aztán a rettegett bal lábával ellőhesse vagy a társ elé csippenthesse a labdát. Antonio Conte hamar felfigyelt rá Olaszországban, s ami nem sikerült neki az Inter edzőjeként, megadatott neki a Spursöt irányítva: megszerezni Kulusevskit.

„Elsősorban Contén múlt, hogy a Tottenhambe szerződtem. Fantasztikus klub a Spurs, de jól érzékelhető, mennyire másként működik vele a csapat, hogy mennyivel többet fut. Nagyszerű stábbal dolgozik, remek taktikus, ha valamit nem értesz, azt újra és újra elmagyarázza. Megtisztelő ehhez a klubhoz tartozni és Antonio Contéval dolgozni.”

Pedig úgy járta, Kulusevski azért hessegette el a milánói érdeklődést, mert nem érezte a helyét a Conte féle 3–5–2-es játékrendszerben, noha kifejezetten szeret a tízes poszton játszani. Ezért aztán a Juve mellett döntött, az akkor még torinói igazgató Fabio Paratici legnagyobb örömére. S hogy milyen a sors: az egykor érte versengő két olasszal, Paraticivel és Contéval dolgozhat együtt az angol fővárosban.

Conte nagy híve a videós elemzéseknek, kevéssel észak-londoni székfoglalója után mindjárt be is parancsolta újdonsült tanítványait a vetítőterembe, egy csekély 75 perces „szessönre”, de az effajta mozizás Kulusevskitől sem áll távol. Úgy véli, miként a saját, mások játékának tanulmányozásából is rengeteget tanulhat – egykor Eden Hazard mozdulatait leste előszeretettel. Amikor 2020 őszén elkezdett a Juvéban futballozni, a korábbi megemlített nyári terve, hogy visszanézi Maurizio Sarri Chelsea-jének meccseit, már dugába dőlt, mert az Öreg Hölgyet Sarri helyett Andrea Pirlo gardírozta, de aligha bánta, hogy még több futballtudást táplált a kobakjába. Ami azt illeti, azok után is bekérte a mérkőzésről készült felvételt, hogy bemutatkozott a svéd U21-es válogatottban, majd a másnapi edzésen megjegyezte:

„Tudom, miben hibáztam, többé nem fordul elő.”

Az persze, hogy ilyen fiatalon három egymást követő évben immár a negyedik edzővel dolgozhat, nem feltétlenül válik a javára. A kiegyensúlyozott, magas teljesítménynek nem biztos, hogy kedvez – és ugye az ifjak esetében mindig az a legnagyobb kérdés, képesek-e az időnkénti klasszis teljesítményt folyamatosan szállítani –, más megközelítésben viszont, ha ezeknek a kihívásoknak is megfelel, ha rendre képes alkalmazkodni az egymástól eltérő edzői szemléletekhez, nagy meglepetés karrierje hátralévő részében már nem érheti.

Az elmúlt két évben Roberto D’Aversa, Andrea Pirlo, Massimiliano Allegri és Antonio Conte edzésmetodikáját, futballról alkotott felfogását kellett elsajátítania, illetve megfelelni a vele szemben támasztott igényeknek.

Ez azért a 21 éves svédnél tapasztaltabb futballistáknak is a javukra válna. Nem is mindig sikerült megfelelni a kívánalmaknak: Allegri nem ájult el a játékától, ötször kezdett mindössze nála a Serie A-ban, Pirlónál 19-szer (igaz, egy teljes szezon alatt). Hosszú út vezetett persze Torinóig.

https://twitter.com/NordiskFootball/status/1213131738244890624

A félig macedón Kulusevski Stockholmban született, hatévesen már a Brommapojkarna utánpótlásában futballozott. A bevándorlók gyermekeként felcseperedő Zlatan Ibrahimovic mint megannyi sortársának, Kulusevskinek is első számú idoljává lett, nem mintha személyiségükben bármi hasonlóság is felfedezhető volna. A Spurs üdvöskéje annál sokkal szerényebb alkat. Kölcsönösen elismerik azonban a másikat, Ibra ugyancsak hangot adott már néhányszor annak, mennyire nagyra tartja honfitársát.

Alig töltötte be a tizenhatot, amikor az Atalanta akadémiájára csábította. Harmadik bergamói szezonjában úgy segítette Primavera bajnoki címhez a fekete-kékeket, hogy meccsenkénti 1,28-as gól-, illetve gólpasszmutatóval jelentkezett. Abba az Atalantába – mármint a felnőttek közé – bitang nehéz volt persze betörni, kölcsön is adták inkább a Parmának. A 2019–2020-as szezon őszén Kulusevski 17 bajnokin szerzett négy góllal és hét assziszttal tűnt ki, a Juve meg is vásárolta játékjogát. A tudatosan felépített pályaív pont olyan irányt vett, amilyet Kulusevski eltervezett. Szándékai szerint előbb ugyanis bemutatkozott volna az Atalanta első csapatában (stimmt), aztán úgy képzelte, a több játéklehetőségért elszerződik valahova kölcsönbe (ez is meglett), ami után tehetségét igazolva az egyik európai topklubban folytatja (hát nem épp így esett?).

A Parma is okos döntésnek bizonyult, s bizony jól kellett dönteni, opciókban ugyanis nem volt hiány. Az RB Leipzig mellett a Manchester City is bejelentkezett, az angolok kölcsönvették volna. A pármai idényt tíz góllal és kilenc assziszttal fejezte be, bezsebelte az Év fiatal játékosa címet, a szélen és a center mögött is megfelelt, előfordult, hogy 14 kilométert futott egy meccsen.

https://twitter.com/ParmaCalcio_en/status/1290582926116167681

A Juventusban nem vált azonban kulcsemberré, Allegri kételkedett abban, elég játékintelligens-e a tízes poszthoz. Kulusevski pechje mindenesetre, hogy egy átalakulóban lévő Juventusba csöppent, amelyik a hosszú évek magabiztos uralkodása után épp keresi a játékát, egykori domináns státuszát, emiatt ugye minden újonnan érkezőnek hatványozottan nehéz a dolga, mert mindenki azt várja tőlük, hogy szuper játékukkal visszasegítik az Öreg Hölgyet a trónra. Az edzőváltáson túl ezzel a teherrel is meg kellett birkóznia, nem igazán sikerült neki.

A Spursben sem különb persze a helyzet. Habár Londonban nem a trón, csak a BL-szereplés, esetleg még egy icipici trófea volna a cél, a három évvel ezelőtti BL-döntő miatt a White Hart Lane környékén is magasra került a léc. A sokszor dadogó támadójátékba kellene színt vinnie a ballábas svédnek, aki épp azzal a ballal szélesítheti a Spurs repertoárját: az egyetlen ballábas támadó a csapatban (Sergio Reguilón és Ryan Sessegnon szárnyvédőként szerepel Conte kisokosában). Ő maga elmondta korábban, tízesként szeret a legjobban futballozni, bár a Parma játékstílusában a szélső posztja volt számára az ideális. Azt is hozzátette, többet kellene azért kapura lőnie, több gólt kellene szereznie, ezért is tanulmányozza kollégái játékát.

A Manchester United játékosaként Svédországban egy felkészülési mérkőzésen fellépő Adnan Januzaj fesztelen, merész, félelmet nem ismerő játékával mindjárt megbabonázta, később ezért is választotta maga is a 44-es mezszámot. A belga támadó aztán nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, nem úgy Kulusevski egy másik példaképe, Kevin de Bruyne.

„Olyan akarok lenni, mint ő” – mondta egykor, immár legalább ugyanabban a bajnokságban kezdhet el felzárkózni mellé.

Másfél éves kölcsönszerződéssel láncolta magához a Spurs, ami bizonyos feltételek esetén, minthogy például bejut-e a csapat a Bajnokok Ligájába, véglegessé válik. 40 millió eurót kóstál majd a csomag, amely jócskán megtérül, ha Kulusevski BL-induláshoz segíti a Tottenhamet. Csapatszinten ez a feladata, a saját személyét tekintve az, hogy mielőbb akklimatizálódjon Angliában, megszokja a Premier League tempóját, a könyörtelen hajszát, amit a PL-futball jelent, alkalmasint olyan nívón produkáljon, amellyel újra Juventus-szintű klubba kerülhet. Vagy, netalántán, a Tottenhamet juttassa el a Juve szintjére. No nem a jelenlegire…

Kiemelt fotó: irvinetimes.com