A walesi asztalos, aki nem akar leállni

A B csoportban Anglia és az Egyesült Államok mögé sorolják Irán és Wales válogatottját, amelyek ugyan nem esélyesek a továbbjutásra, de mégis bennük van a meglepetés ereje. Korábban csak egyetlenegy tornán (1958-ban) szerepelt a walesi csapat, amely most javarészt a veteránjaira épít, de a pályafutásuk csúcsán túljutott, ismert nevek mellett akadnak páran, akik megfelelő stabilitást jelentenek, hogy a sztárok még egy utolsó nagy szereplést produkáljanak.

Connor Richard Jones Roberts 1995. szeptember 23-án Neath városában született, s a közeli Dulais-völgyben található Crynant nevű faluban nőtt fel. Fiatalkorában Ben Davies (Tottenham Hotspur) volt az egyik legközelebbi barátja, akivel nagyon sok időt töltöttek együtt, s eleinte inkább rögbit játszottak. Roberts kilencévesen csatlakozott a Swansea City akadémiájához. Minden korosztályban nagyon jó véleménnyel voltak róla az edzők, az elhivatottságát és a munkamorálját sokat dicsérték, s utolsó utánpótlásban töltött évében alapembere volt a Professional Development U21 League másodosztályát megnyerő csapatnak. A jelenlegi válogatottból akkor is mellette szerepelt már Joe Rodon és Daniel James is.

Felnőttkarrierje 2015-ben kezdődött, amikor kölcsönbe került a negyedik vonalbeli Yeovil Town FC-hez, ahol egy kivételével minden bajnokin pályára lépett. A következő idényben a harmadosztályú Bristol Roversnél nem tudott helyet kiharcolni magának, így fél év után visszatért a Swansea-hoz, majd ugyanez történt a 2017–18-as szezon során is, mikor a The Championshipben szereplő Middlesbrough FC vette kölcsön. A hazatérés ekkor viszont négy PL-meccset eredményezett, a már csaknem biztos kieső csapatban, amely végül nem is tudott bennmaradni. A következő három idény során alapembere volt a Swansea Citynek, a másodosztály egyik legjobbja volt posztján. 2021 őszén, az átigazolási időszak utolsó napjaiban aztán lecsapott rá a Burnley FC, amelynél a sérülését kiheverve a Premier League-szezon második felében alapember volt, s idén a nagy átalakulás ellenére az ő helye nem volt kérdéses Vincent Kompany irányítása alatt sem.

„Elképesztő, amikor néhány meccs után a játékosok azt mondják, heteket kell pihenniük, hogy regenerálódjanak. Ha szerencsés vagy, akkor másfél évtizeden át teheted meg, hogy profiként szerepelj a futballban, szóval gyűjts össze annyi percet, annyi gólt, annyi gólpasszt és annyi jó teljesítményt, amennyit csak tudsz, és mindent beleadtál, akkor nyugodtan nézhetsz vissza, mert nem lesz miért bánkódni. A fiúk közül néhányan elképedve mondják, hogy hihetetlen, hogy minden meccsen játszom, és a 90. percben is még képes vagyok úgy sprintelni, mint az elsőben, aztán hazamész, és három órát még kalapálsz a műhelyedben. Szerintem nincs ebben semmi különös, én így nőttem fel, ezt élvezem.”

Az a bizonyos műhely, egy asztalosműhely, ahol talán kissé több időt tölt el Roberts, mint amennyit kellene, de ha valaki olyan szenvedéllyel van a famunkák iránt, mint ő, akkor ez valahol érthető. Sokan nem tudják a sportolók közül, hogy mit akarnak kezdeni az életükkel a visszavonulás után, nos nála ez nem is kérdéses.

„Szeretnék egy saját vállalkozást, ha a futballkarrierem véget ér. Talán néhány srác dolgozna nekem, és a környéken ezzel is visszaadhatnék valamit az embereknek. De addig még a pályán van sok dolgom, így ez egyelőre háttérbe szorul, de néha jól esik gondolkodni rajta. Amikor idegenbeli meccsekre utazunk, és a többiek filmeket néznek, én a YouTube-on asztalosvideókat keresek. Új technikákat próbálok ellesni, mások hogyan csinálnak bizonyos dolgokat, mert én nem vagyok profi, mindig van mit tanulni.”

Ez a hozzáállás a futballkarrierjében is jellemzi, mert sosem tartozott a legtechnikásabbak vagy a legügyesebbek közé, de a benne lévő szív és akaraterő minden akadályt le tudott győzni. A sebessége igencsak jó, de a robbanékonysága talán még inkább, s ezt kiemelkedő állóképességével ötvözve az edzők kedvencévé vált, akire bátran lehet számítani, hogy elvégzi, amit kérnek tőle.

Sokszor ér fel a támadással, kiváló beadásokkal tud veszélyt teremteni az ellenfél kapuja előtt, sőt idén a tizenhatoson belülre juttatott passzok terén is jókora javulást mutat. Védekezésnél inkább a sebességére és a fizikális erejére épít, de az elmúlt évekhez képest idén ilyen tekintetben is érezhető a fejlődése, mert több védőpárharcot nyer meg, valamint szerelések és labdaszerzések terén is javultak a számai.

Wales nincs könnyű helyzetben, de az mindenképp kedvezhet számukra, hogy miközben Robert Page csapata egy mélyen védekező és kontrákra építő elképzelést szeretne majd megvalósítani, a két erősebb ellenfél egyértelműen támadószellemű, így a komfortzónájukban várhatják ezen összecsapásokat. Roberts a jobb szárnyon hatalmas területeket futhat be, miközben megpróbálja majd segíteni a sztárokat, hogy sikerrel vegyék a világbajnokság csoportkörét.

Kiemelt kép: James Williamson - AMA/Getty Images