A Juventus kevesebb, mint 24 óra alatt kiesett a Bajnokok Ligájából egy olyan csapat ellen, amely március közepe óta egy tétmeccset játszott, kirúgta Maurizio Sarrit, helyére pedig a zéró edzői tapasztalattal rendelkező Andrea Pirlót tette. 2020 eléggé egy „részeg” év, de ennyire?
Meg lesz a zsinórban 10. bajnoki cím is a Juventusnak? Regisztrálj és fogadj rá.
Maurizio Sarri kirúgása egyáltalán nem meglepő. A csapat nem játszott a képességeinek megfelelően, azonban leginkább az edző nem dolgozott képességeihez mérten. Ez a keret nyomaiban sem hasonlított Sarri Napolijára, így nem meglepő, hogy az edző alul teljesített.
A Napoliban Jorginho, volt a „regista”, ő diktálta a játékot a mélységi középpályás posztról, előtte átlósan Allan és Hamsík helyezkedtek, akik képesek voltak nagy területet bejátszani, és mind labdajáratásban, mind kulcspasszok kiosztásával, mind pedig a támadásbefejezésben is aktív szerepet tudtak vállalni, különösen a szlovák játékos.
Higuain, aki most Torinóban is játszott alatta, nápolyi közös munkájuk során futotta élete legjobb szezonját, eladására pedig Mertens „hamis kilences” posztra való átállításával reagált, miközben Insigne és Callejón a belga támadó visszalépése által a védelem mögött kialakult területre futottak be.
Azonban a Juventusnál nem alakították ki úgy a keretet, ahogyan azt Sarri játékstílusa megigényelte volna. Az olasz edző valószínűleg felismerte, hogy ez nem fog működni, ezt nyilatkozatai is alátámasztják. Minden bizonnyal úgy volt vele, hogy lehet, hogy soha nem lesz még egyszer ekkora esélye a legnagyobb trófeák elnyerésére, ezért, ha egy év után bajnokként távozik, akkor megérte elvállalni ezt a munkát.
Azonban ez a csapat évek óta alulteljesít, és idén is jó adag szerencsével, sok tizenegyessel és némi győztes mentalitással tudták csak megállítani az Intert és az Atalantát. Arról pedig ne is beszéljünk, hogy ha nem jön a koronavírus okozta megszakítás, és a Lazio kettős terhelés nélkül játszhatja végig a szezont heti egy meccsel, akkor a római sasok is másként nézhettek volna ki.
Amint az látszik, a Juventus Allegri harmadik szezonja (majdnem tripláztak) óta hanyatlik, és több szezonban is elbukhatta volna a bajnokságot, pl. idén, vagy Sarri egyes Napolijai ellen. Az Atalanta fejlődése döbbenetes, főleg a költségvetésük függvényében. (Understat)
Csapatépítés
Fabio Paratici sportigazgató a felelős az igazolásokért. Amikor Guiseppe Marotta távozott, sokan aggódtak, hogyan tudják pótolni a kiváló vezetőt, és úgy tűnik, Andrea Agnelli elnöknek nem volt kristálytiszta terve arra, hogyan próbálja az Inter jelenlegi igazgatóját pótolni, aki a korábbi Juve-mesterrel, Antonio Contéval próbál véget vetni a kilenc éve tartó torinói hegemóniának.
Conte visszahozta a győztes mentalitást a klubba, amely elhagyta azt a 2006-os bundabotrányt követően. Ezt a győztes mentalitást örökölte meg Massimiliano Allegri, aki továbbfejlesztette a csapatot, és két vesztes BL-döntőig kormányozta őket, miközben otthon egymás után négyszer dupláztak.
Azonban tavaly Allegri alatt is steril lett a csapat, amelyből Sarri sem tudta azt kizökkenteni. A klub fontos játékosokat veszített az évek során. A 2015-ös BL-döntős csapat alapját a Pirlo – Marchisio – Pogba – Vidal középpálya alkotta, azonban ezek a játékosok távoztak, és hiába kaptak jó pénzt Pogbáért, nem tudták azt megfelelő erősítésekre költeni.
Higuain (90 millió euró), Ronaldo (100 millió euró), De Ligt (85 millió euró) mind sztárigazolások, akik elvitték a büdzsé zömét, és felborították a fizetési keretet. Habár Cristiano Ronaldo leigazolása nem tűnik megkérdőjelezhetőnek első ránézésre, jelenleg milyen szakmai okok mutatnak arra, hogy érdemes volt? A tavalyi és az idei csapat is gyengébbek, mint Allegri vagy Conte irányítása alatt voltak, Ronaldo rengeteg pénzt keres, és nem fogják tudni később visszakapni azt az árat, amennyiért vették, hiszen 35 éves. Ez nem azt jelenti, hogy Ronaldo ne lenne még mindig klasszis (bár már egyáltalán nem az a játékos, aki Manchesterben vagy Madridban volt), azonban a sportban csapatot építünk, nem játékosokat gyűjtünk, mint egy matricaalbumban.
A rengeteg ingyen igazolt, óriási fizetésen lévő játékosok annyira felhizlalták a keretet, hogy alig van pályája csúcsán lévő, vagy feltörekvő játékosuk. Emre Ćan, Ramsey, Rabiot is ilyen igazolások voltak. x=játékosok kora a szezon elején; y=játszott percek. (Twitter, @Shaharyarsays)Olyan játékosok, mint Sami Khedira, vagy Emre Ćan a BL-re sem lettek nevezve (utóbbi télen Dortmundba igazolt). Bonucci nagyon visszaesett, és már csak árnyéka önmagának, Chiellini idős, és keresztszalag-szakadásból kell visszatérnie, Higuaín állandóan túlsúlyos, tehát egyfajta professzionalizmus hiányzik a csapatból.
Analitikai teljesítményüket, és a csapat korát tekintve óriási bajban lehetnek hamarosan, főleg, ha az Inter megtartja Contét, és tovább erősít. Akikre a Juventus jövőjét építeni kell, az De Ligt, Demiral, és Dybala. Az összes többi játékos nem elég jó és/vagy öreg, akiknek nincs nagy értékük az átigazolási piacon.
Andrea Pirlo az új edző
Andrea Pirlót nevezték ki a Juventus új vezetőedzőjének. Ez a mondat teljesen értelmetlennek tűnt volna pár héttel ezelőtt, és még most is nehéz felfogni. Hogyan kaphat egy teljesen újonc edző egy ekkora munkát a világ egyik legnagyobb klubjánál, miközben számtalan edző végzi el a különböző tanfolyamokat, évtizedeken át dolgozik, folyamatosan képezve magát, hogy egyszer a legnagyobb klubok egyikénél vállaljon munkát?
Arról nem is beszélve, hogy a színesbőrű edzők legnagyobb problémája az, hogy az ex-futballista fehér kollégáik meg sem dolgoznak azért edzőként, hogy idekerülhessenek.
Ez igaz Frank Lampardra is, hiába nem tetszik neki az, hogy Raheem Sterling rávilágított erre a problémára, de Ole Gunnar Solskjaer sem lenne a Manchester United edzője, ha korábban soha nem játszott volna a csapat színeiben. Azonban Pirlo még csak annyit sem ért el, mint a norvég, aki kiesett a Cardiff City-vel a Premier League-ből, és norvég bajnokságot nyert azzal a Moldéval, ahol szintén futballozott karrierje során. Az angol ex-középpályás pedig a Derby County élén bizonyított egy Championship Playoff döntővel.
Pirlo 12 hónappal ezelőtt kezdett a híres olasz edzőképzőn Covercianóban, majd július 30-án (10 nappal ezelőtt) egy sajtótájékoztató keretében kinevezték a Juventus U-23 edzőjének (Serie C-ben szerepelnek), majd 10 nap múlva már a felnőttek edzője lett!!! Ez komoly?
Két éves szerződést kapott, így valószínűleg nem lenne nehéz eltávolítani, ha Pep Guardiola nem hosszabbítaná meg 2021-ben lejáró manchesteri szerződését… Azonban a tény, hogy olyan edzőt hagytak a piacon, mint Mauricio Pochettino, az egy óriási baklövés, kivéve, ha az argentin maga utasította vissza a torinóiak közeledését.
Pochettino a világ egyik legjobb edzője, jelenlegi helyzete pedig erősen hasonlít Jürgen Kloppéra, miután a német távozott Dortmundból. Mindketten túlteljesítettek olyan klubokkal, amelyek pénzügyileg nem tudtak versenyezni a legjobbakkal, és csak egy olyanra volt szükségük, aki ezt lehetővé teszi a számukra (Klopp két német bajnoki címe, és német kupagyőzelme a legnagyobb különbség).
Pochettinót mindenki elfogadta volna a keretben, és a Tottenhamnél már átvészelt egy olyan kezdő évet, amely az idős játékosok csapatból való „kipucolásáról” szólt. Ezt a Juventus keretet is meg kell fiatalítani, ehhez viszont rengeteg pénz, és néhány évnyi türelmes építkezés szükséges.
Az is nagy kérdés, hogy Ronaldo hogyan reagál Pirlo érkezésére. Nincs már sok ideje hátra, és csak a Bajnokok Ligája érdekli, ahogyan Agnellit is, amint azt a tulajdonos Szuperliga kialakítására való törekvéseiből is látjuk. A Serie A megnyerése már évek óta kevés, ahogyan azt Allegri és Sarri is megtapasztalta.
Pirlo kinevezése egy gurítás a rulettasztalon, azonban az edzői kvalitásainak a hiánya akkora, hogy olyan, mintha a zöldre rakta volna Agnelli a pénzét, nem is a pirosra, vagy a feketére. Pep Guardiola egyik legnagyobb öröksége az, hogy rengeteg klub a saját Pep Guardioláját keresi (Manchester United, Chelsea, Arsenal, Juventus, Real Madrid).
Azonban Guardiola komoly tanulmányutakat tett meg visszavonulása után Olaszországban és Dél-Amerikában, ahol olyanokkal töltött el sok időt, mint Marcelo Bielsa, vagy Juanma Lillo, ezt követően pedig az elmúlt évtizedek egyik legjobb Barca B-jét juttatta fel a másodosztályba, és egy egyedi játékstílus övezte azt a klubot, amelyet gyerekkora óta ismert. Ahogyan azt Manchester United szurkolók szokták énekelni, „One David Beckham, there is only one David Beckham…” úgy Pep Guardiolából is csak egy van.
Az „Öreg Hölgy” ruhája megkopott, és amikor belép a buliba, mindenki csak a szemét forgatja.
„Mit keres ő itt? Még mindig ebben a ruhában jár? Mikor fogadja már el, hogy tovább kell lépnie?”