Az argentin csodafegyver, aki három büntetőt rontott el 90 perc alatt

Míg az argentinok a világbajnokságokon a tizenegyesek mestereinek számítanak, a Copa Américán évtizedeken át a rontásaikról híresültek el. Martín Palermónak 1999-ben három büntetőt sikerült elhibáznia 90 perc alatt; később 40 méterről fejelt góllal feledtette e sötét napot.

Kezdjük a tanulsággal: ha kihagysz egy tizenegyest, engedd, hogy más hagyja ki a következőt!

1999 júliusában az angol lapok legalábbis ezt a következtetést vonták le a Copa América és az argentin futballválogatott történetének egyik legemlékezetesebb meccse után, amelyen Martín Palermo három büntetőt hibázott el a 90 perc alatt. Hasonló mennyiségű elrontott tizenegyesre találtak korábbi példákat Angliában, de akkor más és más állt legalább a labda mögé, így vonhatták le a fenti tanulságot.

A Kolumbia elleni csoportmeccs forgatókönyvét és a rontások okát érdemes külön-külön tanulmányozni. Az akkor huszonöt esztendős Palermo az első büntetőjével megszerezhette volna a vezetést, a másodikkal kiegyenlíthetett volna, a harmadik pedig szépítésre adhatott volna alkalmat 0–3-nál. A pályafutása során az „El Loco” vagyis „Az őrült” nevet kiérdemlő támadó úgy érezhette, csak nem hibázza el még egyszer, de ebben is újra meg újra tévedett. A második utáni nadrágtépéséről készült fotó bejárta a világot, de legalább ilyen érdekes, mikor milyen megoldást választott a lövésnél.

Az elsőnél esélye sem lett volna Miguel Calero kapusnak, Palermo helyesen választotta meg az oldalt is, de a kelleténél jobban alányúlt a labdának, így a keresztlécre vágta. Ilyen hiba benne van, oké.

A másodiknál már kezdjük érteni a becenevet, hiszen az előző hibából furcsa következtetést levonva még jobban alányúlt, a labda ekkor már éppen csak súrolta a keresztlécet, szinte egyenes vonalban repült a lelátó felé. El kell ismerni viszont, a kapust megint becsapta, az oldalválasztás ismét helyesnek bizonyult, a kivitelezés kevésbé érthető.

És akkor jött a harmadik. Palermo már meg is nyugodhatott volna, hogy úgyis mindegy. Ha úgy vesszük, El Loco vissza is tért a normál üzemmódba, hiszen a kapu eltalálásának legbiztosabb módját választotta, bal lábbal a bal sarok felé küldte a labdát. Nem vitte túlzásba a helyezését, félmagasan lőtte a kapu felé – ez valójában a leginkább kiismerhető tizenegyes, amivel már akkoriban is tisztában voltak a kapusedzők. Annál meglepőbb, hogy huszonhárom évvel később az argentin–lengyel világbajnoki csoportmeccsen ezzel a megoldással próbálkozott Lionel Messi, a lélektani párbajt is vívó Wojciech Szczesny nem véletlenül hárított. Éppen úgy, mint 1999-ben a Palermóval farkasszemet néző Calero.

Messi esetében tegyük hozzá, hogy a vb folytatásában alaposan felülvizsgálta a lengyelek elleni hibát, a tizenegyeseknél vagy becsapta a kapust, vagy védhetetlen erővel és pontossággal bevágta a labdát. Még ötször kellett a labda mögé állnia egyre fontosabb pillanatokban és nem hibázott többé.

Az 1999-es Copa-csoportmeccshez tartozik még, hogy összesen öt büntetőt lőhettek a csapatok, Kolumbiának kettő jutott, egyet sikerült értékesítenie. Az edzőgéniusz Marcelo Bielsa első nagy tornáján a vereség miatt az argentinok csoportmásodikként így Brazília ellen negyeddöntőztek, és 2–1-re kikaptak – egyébként Rivaldo és Ronaldo szerezte a gólokat.

A dél-amerikai kontinenstorna legeredményesebb nemzetének számító Argentína ettől kezdve még huszonkét esztendőn át várt arra, hogy újra magasba emelhesse a Copát. Közben három döntőt is tizenegyes-párbajban veszített el.

Palermo viszont hihetetlen pályafutással feledtette a három kihagyott büntetőt, az örök optimista őrült történetét korábban honlapunkon részletesen bemutattuk. A fejelés történetének talán legnagyobb találata is a nevéhez fűződik, valódi csodacsatárként 40 méterről tudta bevenni a kaput.