„Az első néhány hónapom azzal telt, hogy behozzam a lemaradást”

A bevezetőben idézett interjú ide kattintva tekinthető meg!

Beszélnünk kell, de ezúttal nem Kevinről, mint az ismert filmben (Beszélnünk kell Kevinről, 2011), hanem Dominikról. A magyar válogatott jobbátlövője ugyanis az utóbbi hónapokban szinte folyamatosan reflektorfényben van. Bővebben érintjük majd a közelmúltbeli súlyos sérülését és a válogatott Európa-bajnoki szereplését is, azonban érdemes az előzményekkel kezdeni.

Máthé Dominik ugyanis az a magyar kézilabdázó volt, akinek a karrierje könnyen vakvágányra kerülhetett volna. A most 22 éves sportoló a budapesti Elektromosból Balatonfüredre került 2014-ben, ahol 2020-ig játszott. És bár kezdetben látványos volt a fejlődés, Máthét rögtön az egyik legtehetségesebb magyar átlövőnek kiáltották ki, az utolsó hazai hónapokra mintha megrekedt volna az előrelépés, és többen hozzáállásbeli problémákat is emlegettek nála.

Ekkor azonban a fiatal jobbátlövő húzott egy váratlant, és Norvégiába, az Elverum csapatába igazolt. Bár különböző véleményformálók rendre elmondják, hogy mennyire jót tenne a magyar kézilabdának, ha több játékos játszana külföldön, a légiósok száma még mindig igen csekély, Dominik döntése épp ezért volt üdvözlendő.

Meg persze azért, mert ez egy nagyon tudatos lépés volt, egy olyan igazolás, ami kihívást is jelent, de nem megugorhatatlan akadály. Pont az az európai középcsapat, amelyben egy magyar válogatott játékosnak helye lehet.

Az élet pedig igazolta is Máthé döntését, az első BL-szezonjában 59, a másodikban 55 gólt szerzett, a csapattársak, a klub alkalmazottai pedig hihetetlenül pozitívan nyilatkoztak a fiatal magyar kézilabdázóról. Az előrelépés pedig már hónapok után is látható volt, de talán a 2021-es vb-n mindenki számára nyilvánvalóvá vált. Dominik ekkor nemcsak a legstabilabb átlövője volt a magyar csapatnak, hanem védekezésben is képes volt megoldani a kettes posztot (még ha tény, ezen a téren volt és van is még hová fejlődnie), úgy, hogy itthon szinte menekítették őt a pályáról, ha védekezésre került a sor.

„Életem egyik legjobb döntése volt, hogy Norvégiába igazoltam, ez látszik is a teljesítményemen, elsősorban a védekezésemen. Hogy úgy mondjam, kész férfi lettem Norvégiában, és érettebb játékos is. Új barátokra is leltem, akikkel vélhetően akkor is megmarad a jó kapcsolat, ha eljövök Elverumból. Nagyon megérte, hogy kint vagyok, csak a kézilabdára tudok koncentrálni”

– így összegzett maga a játékos. A „kész férfi” kifejezésre pedig érdemes még röviden kitérni, hiszen ezalatt két dolgot is érthetünk. Egyrészt fizikálisan egészen elképesztő fejlődésen ment át a fiatal jobbátlövő, másrészt mentálisan is nagyon megerősödött a kint töltött évek során. Rengeteget tehet hozzá ugyanis egy személyiséghez, ha ki kell lépnie a komfortzónájából, és egyedül kell helytállnia.

Ezzel együtt a mostani interjú Magyarországgal kapcsolatos részei döbbenetesek. Elhangzik a címben is emlegetett mondat, mely szerint Dominik számára a Norvégiában töltött első pár hónap másról sem szólt, mint hogy a magyar képzésből hozott lemaradását behozza. És amikor Ágai Kis András rákérdez, hogy pontosan miben kellett fejlődnie, akkor az a válasz érkezik, hogy gyakorlatilag mindenben. Egy magyar válogatott játékos, aki itthon is a mezőny első felébe tartozó csapatnál játszott, azt érzi Norvégiába igazolva, hogy minden téren hátrányban van. Ennél komolyabb kritika aligha szükséges a magyar képzéssel kapcsolatban.

Máthé Dominiket gyakran vádolják nagyképűséggel, és valóban, a pályán néha tényleg túlzónak tűnnek a reakciói (gondoljunk csak a januári, hazai rendezésű Eb-re), ám azt is fontos látni, hogy mi itthon sokszor az egészséges önbizalmat is elbizakodottságnak tituláljuk. A 22 éves átlövő arról is beszélt korábban, hogy Norvégiában megtanították őt hibázni. Megtanulta, hogy egy-egy rossz lövés, eladott labda után is fel lehet vállalni a következő szituációt.

A február 17-én, a THW Kiel elleni BL-meccsen elszenvedett súlyos térdsérülés (a bal térdében elszakadt az elülső keresztszalag és az oldalsó szalag) a legrosszabbkor jött, hiszen Máthé a nyáron költözik Párizsba, a PSG kézilabdázója lesz.

„Gyerekkori álmom volt, hogy ebben a klubban játszhassak. Csodálatos volt, amikor például Thierry Omeyert vagy Daniel Narcisse-t láttam itt játszani. Hihetetlen ez az egész, alig várom, hogy pályára lépjek”

– nyilatkozta annak idején, a tavaly nyári bejelentéskor Máthé. Az átalakuló Paris Saint-Germain tárt karokkal várta a magyar játékost (a francia válogatott Nedim Remili például távozik Máthé posztjáról), viszont most nagyjából egy évig nem léphet majd pályára, ami azt jelenti, hogy a legóvatosabb becslés szerint is csak jövő tavasszal lendülhet újra csúcsformába.

És bár Máthé Dominik elmondta, hogy az Elverum és a PSG orvosaitól is minden segítséget megkap, ez most biztosan egy nehéz időszak lesz, hiszen karrierje eddigi legnagyobb ugrásánál sérülten kell lendületet vennie.

Ne feledjük, Nagy László óta nem játszott magyar kézilabdázó európai topcsapatban, így most mindenki egy emberként szurkol annak, hogy ez a szintlépés sikerüljön neki. Előbb azonban meg kell teljesen gyógyulnia.