Betonvédelmet építve maradna NB I-es a Mezőkövesd

Azok után, hogy az előző idény végén (is) sikeresen abszolválta a klub a bennmaradást, természetesnek tűnt, hogy Supka Attilát és a stábját hagyják dolgozni a most futó szezonban is. A rajt azonban nem sikerült, hét meccs alatt mindössze egy győzelmet aratott a csapat, négy veresége során pedig a játék is kimondottan reménytelennek tűnt, így megköszönték a tapasztalt mester munkáját.

Egy rövid átmeneti időszakot követően kapóra jött a kövesdieknek, hogy az újonc Vasas és Kuttor Attila útjai elváltak egymástól, így nem volt akadálya, hogy visszahívják a csapathoz a 2017 és 2020 ősze között már sikerrel dolgozó trénert, aki annak idején például a Magyar Kupa döntőjéig is elvezette az együttest, igaz, ott a Honvéddal szemben alulmaradtak.

Kuttor Attila második korszakának egyik első és szembeötlő változása volt, hogy szakított a Supka Attila által megálmodott és használt három belső védős felállással. Jobbára 4-2-3-1-ben, labdabirtoklás nélkül 4-5-1-es, labdával sokszor 4-4-2-es felállásban játszó együttesből elég hamar kikerült az osztrák Philipp Schmiedl, aki hiába kétszeres osztrák felnőtt válogatott középhátvéd, semmit nem tudott megmutatni az NB I-ben az erényeiből. Sok hiba jellemezte rövid itt tartózkodását, mert bár a nyáron érkezett a csapathoz, a tél folyamán el is búcsúztak tőle.

Helyette a Bobál Gergely, Andrej Lukic páros kapott bizalmat az első meccsektől kezdve, a jobb oldalon az MLSZ premizálási rendszere miatt is fontos fiatal játékossal, Kállai Kevinnel, valamint a bal oldalon a rutinos csapatkapitány-helyettessel, Vajda Sándorral. Hiába adná magát, hogy három belső védő mellett a szélsők többször, nagyobb kockázatvállalással kapcsolódhatnak be a támadásokba, ez mégis csak az edzőváltás óta megfigyelhető, talán nem véletlen, hogy a két szélső védő összesen négy gólpassznál tart már (Kállai: 3, Vajda: 1). Bobál a téli távozásáig alapember maradt, majd némileg meglepő módon a másodosztályú MTK-hoz szerződött.

Kuttor Attila 2020 után, második korszakában irányít Mezőkövesden (Fotó: Mezőkövesd Zsóry FC Facebook)

A középpályán Kuttor a már jól ismert emberekre épít: Cseri Tamás már nem téma a magyar válogatottnál, mint 2020-ban, de a Mezőkövesdet még mindig nehéz elképzelni nélküle, pedig már 35 éves is elmúlt és ebben az idényben nincs kanadai pontja 20 bajnoki után sem. Ő egy kicsit szabadabban a csatársor mögött játszik, csakúgy, mint a horvát Dino Besirovic, aki a csapattal együtt szintén hullámvölgybe került, de újabban ismét önbizalommal telve, hasznosan futballozik, és ott van még a fehérorosz szűrő, Alekszandar Karnyickij, akit szintén nem kellett bemutatni Kuttornak, korábbi munkakapcsolatuk okán. A 34 éves futballista talán még sosem játszott ennyire jól, rendszeresen gátja az ellenfelek támadásainak, miközben mellette egyfajta box-to-box középpályásként robotol a Kispesten létszámfelettivé vált Nagy Gergő.

A támadások kulcsfigurája a nagyon technikás, ugyanakkor néha rendkívül gyermeteg megoldásokat választó Molnár Gábor, aki pályafutása során már harmadízben szolgálja a Mezőkövesdet. Ő valahogy nem tudott gyökeret verni sem Felcsúton, sem Diósgyőrben, ugyanakkor sárga-kékben ismét a legjobb napjait idézi. Neki huszonegy meccsen egy gólja és hat gólpassza van, ugyanakkor említést érdemel az a tény, hogy Kuttor érkezéséig mindössze egy árva gólpassza volt, tehát neki is megtalálta a helyét a tar mester.

De nem ő az egyetlen és legnagyobb nyertese a második Kuttor-érának, hanem a szerb csatár, Sztefan Drazsics, aki nyolc góljával magasan házi gólkirály, és az edzőváltás óta hétszer volt eredményes. Ő is hosszú ideje van Magyarországon, sokat látott, sokat megélt támadó, egy kínai és egy miskolci kitérőt iktatott be két mezőkövesdi etap közé, de sehol sem ment olyan jól neki a játék, mint sárga-kékben.

Sztefan Drazsics (9) nagy veszélyt jelent mostanában az ellenfelek kapujára (Forrás: m4sport.hu)

Bizonyos értelemben szerencsés volt a borsodi együttes sorsolása, hiszen Kuttor az első hat meccséből ötöt játszhatott odahaza, egy kispesti (2–2) kitérő után ráadásul sorozatban négyszer voltak pályaválasztók, ám az ellenfelek igencsak erősek voltak, hiszen vendégül látták a három dobogóst és a kiesés ellen harcoló Újpestet is. Az akkor még 11., vagyis kiesőhelyen álló Cseri Tamásék azonban előbb elkapták az Európa-ligában menetelő Ferencvárost (2–1), legyőzték az Újpestet (1–0) és a Kecskemétet (2–1), és döntetlent játszottak a Kisvárdával (1–1), így legalább a vonal fölött tölthették a téli szünetet.

A mozgás pedig meglehetősen nagy volt a keretben, bár igazi alapember nem távozott Bobált leszámítva, az érkezők pedig – már aki játszott eddig – meglehetősen jó benyomást tesznek. Vajda Sándor helyét elfoglalta a balhátvéd posztján Steliano Filip, aki korábban hétszer magára ölthette Románia válogatott mezét, és beépült mellé a védelembe és a csapatba is a georgiai belső védő, Ilia Berasvili, aki kilencszer képviselhette országát nemzetközi összecsapások alkalmával. Az ő játéka különösen érdemes a figyelelmre: úgy játszik Andrej Lukic párjaként a kövesdi védelemben, mintha mindig is csapattársak lettek volna. Az elöl lévő ötös nem változott, még a korábbi magyar válogatott Nagy Dominik sem tudott helyet követelni magának a tavaszi fordulókban, igaz, ő hosszabb sérülésből tért vissza nemrég, és a kezdőjátékosok formája egyelőre nem is ad okot a változtatásra. A sárga-kékek az utolsó öt mérkőzés formatabelláját nézve 11 pontnál járnak, ennél többet egy csapat sem szerzett, ugyanennyit is csak a tabellát utcahosszal vezető Ferencváros tudhat magáénak.

Ahogyan ezekből is látszik, a Mezőkövesd csapatvédekezése olyannyira összeállt, hogy cikkünk megírásáig öt bajnokin mindössze egyszer kapitulált. Ez persze nem csak a védősor, vagy a mezőnyjátékosok érdeme, a csapat „talált” egy ragyogó kapust is az olasz Riccardo Piscitelli személyében. A korábban az AC Milannál nevelkedő hálóőr már az előző idényt is a klubnál töltötte, de felváltva védett Tordai Árpáddal. A teljes igazsághoz hozzátartozik, hogy a kapusposzt hosszú ideje, Szappanos Péter 2021-es távozása óta lyukas volt az együttesnél, így pedig nem könnyű csapatot építeni. Ebben az idényben aztán már Supka Attila is elkötelezte magát Piscitelli mellett, de a saját árnyékát – több másik játékoshoz hasonlóan – ő is az edzőváltás óta tudta átlépni. A 29 éves játékos hónapok óta kiemelkedően teljesít, olykor ziccereket, máskor tizenegyeseket hárít, korábbi hibáit levetkőzve egy ideje már a kisugárzása is a legjobb kapusokat idézi. Elévülhetetlen szerepet vállalt a kövesdi feltámadásban, nem csoda, hogy szinte minden héten szerepel egy-egy védése az adott forduló legszebbjei között. Bravúrjai nélkül sokkal kevesebb pontja lenne a csapatnak, ha sikerül is időnként átjátszani az előtte szereplő védőfalat, akkor a legtöbb esetben hozzá tudja tenni azt a szükséges pluszt, amit a csapattól elvárnak. Ha tartósan hozni tudja ezt a szintet, nagyon nehéz lesz őt megtartania Tóth László sportigazgatónak és csapatának.

Riccardo Piscitelli (pirosban) a Mezőkövesd szurkolóinak nagy kedvence lett (Forrás: Mezőkövesd Zsóry FC Facebook)

Bár még egy teljes kör hátra van a bajnoki évadból, az eddig látottak alapján Kuttor Attila csapatát nehéz elképzelni a kiesők között: ehhez hatalmas teljesítményromlásra és a riválisok látványos javulására lenne szükség. Ahogy rosszabb, úgy jobb csapatokat is találunk az élvonal jelenlegi mezőnyében, ezért mondhatjuk, hogy a Mezőkövesd most nagyjából a helyén van a középmezőnyben. Európáról nem érdemes álmodozniuk, de a kiesés rémétől is egyre kevésbé kell tartaniuk. Nagy eredmény ez Kuttor Attilától, aki úgy fest, másodszor is emlékezeteset alakíthat a matyóföldiek kispadján.

Kiemelt kép: Czegéldi Zsolt / MTI