Interjúk
Átigazolások
Elemzések
Kultúra
Portrek
Portrék
Interjuk
Interjúk
Elemzesek
Elemzések
Kultúra
Kultúra

Tartalom

auto_alt
Labdarúgás
12 perc
2022. 05. 23.

„Cseri Tamás a jó példa, aki 29 éves korára vált NB I-es játékossá” – interjú a 41 gólos Kokenszky Norberttel

Author avatar

Ha valaki 41 gólt vág, még ha a harmadosztályban is, az arról árulkodik, kinőtte az adott ligát. A BVSC-Zugló játékosa, Kokenszky Norbert is így lehet az NB III-mal, de hogy lesz-e esélye feljebb jutni, hogy ezzel a gólérzékenységgel miért nem játszik eleve magasabb osztályban, s hogy mi kellett volna ahhoz, hogy a Fradi ifi után kinyíljon előtte az első csapat öltözőjének ajtaja, erről beszélgettünk a múlt héten.


(X) Regisztrálj a Büntetőn keresztül az Unibetre, és befizetési bónuszod mellé 10 ezer Ft ingyenes fogadást is kapsz ajándékba!




– 41 találattal vezeted az NB III Nyugati csoportjának góllövőlistáját, az első három osztály másik 91 csapatából senki sem szerzett ennyit. Büszkeséggel tölt el?

– Persze, bár tisztában vagyok vele, az első, illetve a másodosztályban sokkal nehezebb a csatárok dolga. De büszke vagyok rá, ki ne lenne az!? 41 gólt rúgni a megye II-ben is jó teljesítménynek számít.


– A bőséges termés azt is üzenheti, a harmadosztálynál magasabb szinten kellene futballoznod.

– Ezt nem nekem kell megítélni, de az őszinte válaszom az, hogy tudnék magasabb osztályban is játszani. Már csak ezért is várom a nyarat, remélem, lesz lehetőségem eggyel vagy kettővel feljebb bizonyítani.


– Érdeklődők akadnak?

– Konkrétumról nem tudok. Elkezdtem Filipovics Vladannal dolgozni, remélem, kisül valami jó az együttműködésünkből.


– Ettől még adódik a kérdés, ezzel a gólérzékenységgel miért nem játszol legalább eggyel jobb ligában?

– Nem tudom megmondani. Ha azt veszem, hogy a III. Kerület futballistájaként szerepelek kölcsönben az NB III-ban, akkor akár játszhatnék az NB II-ben is, Óbudán nem kaptam azonban meg a lehetőséget a bizonyításra. Örültem volna, ha a tavalyi feljutást követően legalább fél évre megtartanak, hogy kiderüljön, képes vagyok-e élni az eséllyel, nem számoltak azonban velem. Biztos van ennek oka, de nem tudom, mi.


– Kemenes Szabolcs vagy a szakmai stáb valamely tagja nem közölte veled, miért nem számítanak rád?

– Érdemben nem kaptam magyarázatot. Annyit mondtak mindössze, más típusú labdarúgót képzelnek el a posztomra, amit tudomásul vettem.


– Te milyen típus vagy?

– Semmiféleképpen sem az a birkózós csatár, aki előszeretettel verekszik meg a védőkkel, amire egyébként a másodosztályban kétségtelenül szükség van. Én inkább a kis játékokat kedvelem, a rövid passzokat, a kombinatív játékot, az NB II-re jellemző brusztolós fociban ez valóban nehezebben megvalósítható. Ugyanakkor erényemnek gondolom, hogy viszonylag jó százalékban váltom gólra a helyzeteimet.


– Az elmondottak ellenére is hiszed, hogy lesz esélyed odakerülni valamelyik másodosztályú klubba?

– Remélem, hogy igen. Azt gondolom, képes lennék megállni a helyem, de a saját teljesítményem mellett nagyon bízom Vladanban, hogy a segítségével találunk nekem való klubot.


– A 41 gólos ajánlólevél éppenséggel nem rossz…

– Talán így gondolják a klubvezetők is, a jó szezonom mellett az is mellettem szólhat, hogy épp a legjobb korban vagyok. A 27 évemmel nem vagyok se túl fiatal, se idős, még jó ideig a legjobb formámat mutathatom.


– De éppen a korod, pláne a pazar produkciód mondathatja veled, most vagy soha. 

– Én viszont úgy vélem, soha nem késő feljebb lépni, fejlődni, bízni abban, hogy előrébb juthatsz. Cseri Tamás a jó példa erre, aki 29 éves korára vált NB I-es játékossá, de említhetném Sigér Dávidot is. Van úgy, hogy valaki elég későn jut el az élvonalba, bár ez a ritkább. Ha ebből indulok ki, vagyis, hogy ők azért kivételek, akkor meglehet, valóban az utolsó esélyem magasabb szinten is megmutatni magam.


– Felnőttszinten 30 gólig sem jutottál soha, nemhogy 40-ig, mit gondolsz, miért éppen most jött ki a lépés? Ha mesteredet, Buzsáky Ákost kérdeznénk, a maga humorával biztosan azt felelné, mert jó az edződ…

– Pedig valóban sok múlik az edzésmunkán, szóval sok segítséget kaptam tőle, nem mellesleg a játékmódunk ugyancsak a javamra vált. Mi azért a meccseink 85 százalékán dominálunk, az ellenfél térfelén tartózkodunk, a szezon első felében ráadásul nem álltak még annyira vissza a riválisaink, maradtak így területeink. Akkor be is rugdostam a helyzeteimet, a második félévben kevésbé. Tarthatnék úgy hattal többnél.


auto_altcamera_altBuzsáky Ákos személye is hozzájárult a kiugró szezonhoz. (Forrás bvsc.hu)



– Úgy viszont az 50-et ostromolnád!

– A 40 sem volt cél, kisebb lépésekben gondolkodtam. Amikor elértem a tízet, 15-öt akartam, aztán 20-at, immár pedig azon vagyok, hogy a 45 összejöjjön. Ehhez az igazán remek játszótársakra is nagy szükségem volt, szóval mindenki kivette a részét a jó teljesítményből.


– Az igazán nagy siker, a feljutás ellenben nem lesz meg. Csalódás?

– Hatalmas. Az áprilisi, kaposvári fellépésünkig vezettük a bajnokságot, akkor a 90. percben szöglet után kaptunk egy gólt, azzal egyenlítettek, elveszett két pont, és azzal valami megfordult. Két fordulóval később a Vidi második csapata elleni vereség még inkább megfogta a társaságot, eközben pedig a Mosonmagyaróvár nem akart hibázni.


– A BVSC tavaly 16 ponttal maradt le a dobogó felső fokáról, idén hat pont csak a hátrány. A fejlődés aligha vitatható.

– Egyértelmű: 88 pontunk van, az idényt akár 94-gyel is befejezhetjük, nincs tehát miért szégyenkeznünk. Pláne, ha hozzáteszem, hogy a Kerülettel tavaly ugyanezt, azaz a Nyugati csoportot 88 ponttal nyertük meg.


– Ami a saját pályafutásod ívét illeti, mikor volt a csúcson? Vagy most tart ott?

– Igen. Kirívóan jó szezonom az idei, pedig nem fogott el az idény elején olyan érzés, hogy ez most különlegesen szuper lehet, csak tettem a dolgom. Decemberben, miután 25 góllal fejeztem be az őszt tudatosult bennem először, ez egy olyan idény lehet, ami az életben egyszer jön össze.


– Leendő csapatod azért azt reméli, nem csak egyszer.

– Igyekszem tartani a formám, bár 40-ig eljutni nem lesz könnyű…


– A Ferencvárosban töltötted ifi éveidet, az U18-ban akadt 25 gólos évadod. Mire gondoltál akkor a jövődet illetően? Hogy sínen vagyok, irány a Fradi első csapata?

– Szerintem mindenki ezt gondolná abban a helyzetben, valóban jól teljesítettem, párhuzamosan az U19-ben is szerepeltem. Ha a Fradi akkor nem is tartott még azon a szinten, mint most, a felnőttegyüttest remek futballisták alkották, egy tizenéves játékosnak a keretbe is borzasztóan nehéz volt bekerülni. Ahhoz azért nagyon-nagyon jó futballistának kell lenni, hogy odaférj, és nem csak a 25 gólon múlik.


– Hanem?

– Nehéz erre felelni, bár egyfelől könnyű: nem voltam annyira jó, hogy a felnőtt Fradiban folytassam. 


– Óriási csalódásként élted meg, hogy nem tudsz odaférni?

– Nem, mert volt a klubnak egy partnercsapata, a Diósd, amelyet a Fradi korábbi játékosa, Csurka Zoltán edzett, az NB III-ban szerepeltem, azt gondoltam, fiatalként ez jó kiindulópont. Azt persze akkor is tudtam, magasabb szinten akarok majd futballozni.


– A labdarúgásban az átmenet az utánpótlásból a felnőtt futballba a legnehezebb? Az a legkegyetlenebb időszak?

– Igen. Az utánpótláshoz képest egészen más a felnőttek között futballozni, már nem csak veled egykorúakkal játszol, hanem tapasztalt, sokat megélt spílerekkel, merőben új helyzet. Nehezebb érvényesülni, elérni, hogy elfogadjanak a rutinosabb társak, akik nem bánnak azért kesztyűs kézzel az újoncokkal, megy a zrika, beszólogatnak a nagyok, neked kell cipelni a labdákat, a hierarchia aljára kerülsz, amit el kell tudni viselni.


– Neked sikerült?

– Nem volt vele bajom, felfogtam, hogy ez az élet rendje. Ha lelkes vagy, ha odaadóan teszed a dolgod, nincs gond.





– No, de még mindig nem fejtettük meg, mi kell ahhoz, hogy valaki meg tudja ugrani ezt a lépcsőfokot.

– Tehetség feltétlenül, óriási akarat és jó adag szerencse. Hogy például olyan edzőt kapj, aki bízik benned, aki látja benned a lehetőséget. Ha dolgoztál már vele, az pláne előny, de fontos, hogy téged képzeljen el a csapatában. Meg kell persze dolgozni a szerencséért, de biztos, hogy szükség van rá.


– Belőled mi hiányzott a leginkább?

– Összetett kérdés. Ma már tudom, lehettem volna alázatosabb, talán a lobbanékonyságom sem kedvezett az előmenetelemnek. De benőtt a fejem lágya, tudom, miben hibáztam, persze azt is, az idő kerekét nem tudom visszaforgatni.


– Fejben kell nagyon erősnek lenni ahhoz, hogy leküzdhesd az akadályokat? Roppant tudatosan készülni, mindent feláldozni?

– Igen, ezek egyaránt nagyon fontos szempontok, ma már belátom, nem mindig voltam elég tudatos, immár két éve megváltozott azonban a hozzáállásom, ma már mindent alárendelek a futballnak, azzal az eltökélt céllal, hogy egy nap élvonalbeli játékossá váljak.


– De korábban nem mindent rendeltél alá.

– Az utánpótlásból kiöregedve nem mindig. Akkor előfordult, hogy az edzéseken csak 90 százalékban tettem oda magam a 100 helyett, de éppen ezek a nüanszok döntenek, amibe fiatal játékosként nem gondolsz bele. Ma már más a helyzet.


– A 41 gólod alighanem igazolja, de akad-e kedvenc meccsed? Két mesternégyessel is jelentkeztél, a Nagykanizsa, illetve a Komárom ellen. Az a kettő volna az?

– A komáromi feltétlenül, a szünetben álltam be ugyanis, 0-1-nél, a négy gólommal fordítottunk. Nem tudnék ezen kívül másik mérkőzést kiemelni, mert minden meccsemet nagyon szerettem.


– Mennyire színes a gólok palettája?

– Hú, most magamat kéne dicsérnem? A Komárom ellen az akciógólok mellett szabadrúgással is jelentkeztem, a négy mesterhármasom közt pedig akad olyan, amelyiknél egy gólt jobbal, egyet ballal, egyet pedig fejjel szereztem. A fejjátékom azért elég jónak nevezhető.


– A nyártól, ha nélküled is, újra nekifut a BVSC a feljutás kiharcolásának?

– Biztos vagyok benne. Nagyon ambiciózus a vezetőség, nagyon szeretnék a másodosztályt.


– Azt nyilván te is szeretnéd, és ha visszamész a Kerületbe, a bennmaradás kiharcolása esetén akár játszhatnál is az NB II-ben.

– Vissza kell térnem a csapathoz, de hogy mit hoz a jövő, nem tudni. Vannak azért bennem sérelmek, mégiscsak két héttel a bajnokság kezdete előtt szóltak Óbudán, hogy nem számítanak rám, ha őszinte vagyok, nem gondolom, hogy a Kerületben kellene folytatnom a pályafutásomat. Nem is ebben gondolkodom, de egy jó NB II-es csapat ajánlatának nagyon tudnék örülni.



Melyik nemzet lesz 2022 világbajnoka?


5,50 – Brazília

7,00 – Franciaország

9,00 – Anglia

10,00 – Spanyolország


Ezt a fogadási lehetőséget a Sportfogadás/Labdarúgás/Világbajnokság 2022/Végső fogadások útvonalon keresztül találhatod meg.


Kattints ide és fogadj a nemzetközi focira az Unibeten! Ha ezen a linken keresztül regisztrálsz, most 100%-os befizetési bónuszt és 10 ezer Ft ingyenes fogadást is kapsz!


Kiemelt kép: bvsc.hu

Hogy tetszett a cikk?

Ajánlás
Kultúra
Ez a weboldal is sütiket használ!X

A kényelmes böngészés érdekében sütiket használunk a tartalom és a közösségi funkciók biztosításához, a weboldal forgalmunk elemzéséhez és reklámozás céljából. A weboldalon megtekintheted az Adatkezelési tájékoztatónkat és a sütik használatának részletes leírását. A sütikkel kapcsolatos beállításaidat a későbbiekben bármikor módosíthatod a láblécben található Süti kezelési beállítások feliratra kattintva.