De Gea, Alisson, José Sá: melyik kapus a Premier League 2021–22-es idényének eddigi legjobbja?

AZ ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI

Nem is olyan régen egy-egy kapus teljesítményének számszerűsítésénél javarészt azt vették figyelembe, hogy milyen effektivitással tudja hárítani a kapujára érkező kísérleteket, és hogy milyen arányban képes kapott gól nélkül lehozni a mérkőzéseiket. Mind a mai napig kulcsfontosságúnak minősül, hogy mennyire bírja dominálni a saját tizenhatosának területét, hogyan tudja semlegesíteni a beadásokat, illetve milyen módon kommunikál a társakkal. Manapság a tradicionális erények mellett azonban az olyan tulajdonságok is meglehetősen felértékelődtek, hogy az adott kapus miképpen olvassa a mezőnyjátékot, hogyan oldja meg a védelem mögé betett labdákból fakadó szituációkat, valamint, hogy mennyire támogatja a támadások építését, a labda járatását.

Az talán már egyre szélesebb körben elfogadott vélemény, hogy a védési hatékonyság mutató önmagában nem feltétlenül árulja el, hogy milyen jól véd egy kapus. Ennek legfőbb oka abban rejlik, hogy a jellemzően százalékos formában kifejezett adat egyszerűen nem veszi figyelembe a kapus előtt tevékenykedő védelem nívóját, vagyis a kapura érkező lövések átlagos minőségét. Ha kíváncsiak vagyunk egy kapus tényleges hozzáadott értékére, akkor a megelőzött gólok száma (Goals Prevented) mutatót érdemes szemügyre venni, amit úgy számolhatunk ki, hogy a kaput eltaláló lövések xG-értékéből (Post-Shot Expected Goals – PSxG) kivonjuk a kapott gólok számát.

https://www.youtube.com/watch?v=2mUPqVXMaOM

Miközben az xG-modell minden kapuralövési kísérletet figyelembe vesz, ezáltal a helyzetek kvalitására vonatkozóan ad információt, addig a PSxG csak a kaput ténylegesen eltaláló lövésekkel foglalkozik, vagyis a lövések minőségét próbálja kvantifikálni. Ha egy lövés elkerüli a kaput, akkor a PSxG-értéke kereken 0 lesz, a kapura érkező lövések esetén pedig minél közelebbről, és minél inkább a kapu egyik széle felé tart egy próbálkozás, annál magasabb értéket rendelünk hozzá. Ez a modell tehát pontosabb képet adhat nem csupán a kaput célba vevő játékos lövési képességeiről, hanem arról is, hogy a hálóőrök ténylegesen hogyan teljesítettek a kapujukat eltaláló kísérletek minőségét tekintve.

A PSxG-modell szerinti élmezőny

Rövid távon nehéz nem tudomást venni az úgynevezett szerencsefaktorról, ami akár nagy mértékben is torzíthatja a kapusok reális megítélését, az eddig eltelt 31 forduló azonban már olyan mintát eredményez, amelyből érdemes lehet levonni bizonyos következtetéseket. Most erre vállalkozunk, szóval következzenek is a számok és nézzünk alaposan az adatok mögé!

https://public.flourish.studio/visualisation/9278564/

A 2021–22-es kiírás egyik legnagyobb meglepetése az az Olympiakosztól tavaly nyáron nyolcmillió euró ellenében elhappolt José Sá, aki valami egészen elképesztő pluszt ad hozzá a Wolverhampton Wanderers figyelemre méltó szerepléséhez. A portugál konkrétan az egész mezőnyben a legtöbb góltól mentette meg csapatát, ugyanis az FBref adatai alapján 36,7-es PSxG-re mindössze 27 gól kapott.

Arról nem beszélve, hogy ligaszinten az átlagnál valamennyivel magasabb minőségű kísérletekkel (0,11 NPxG/lövés) kellett idáig szembenéznie, aminek tükrében a 82,8%-os védési hatékonysága – ebben a mutatóban nincs nála jobb – kimagasló teljesítmény.

Belegondolni is nehéz, hogy mennyire más lenne a kép a Wolves háza táján, ha José Sá nem védene ilyen remekül, mivel az ellenfeleknek engedett 45,1-es xGA szerint csak öt csapat védelme mondható szellősebbnek, ehhez képest a 27 kapott gól azt jelenti, hogy a Manchester City, a Liverpool és a Chelsea után Bruno Lage legénysége kapta a negyedik legkevesebb találatot.

Nyilván nem minden kategóriában képvisel klasszis szintet a portugál, hosszú átadásai például 33%-ban találnak csapattársat, aminél csak Robert Sánchez és Alex McCarthy pontatlanabb. Ugyanakkor sem a beadások okozta veszély kezelése (10,6%-os viszonyszáma a harmadik legjobb), sem a büntetőterületen kívüli söprögetés kivitelezése (34 ilyen védekezési akciót hajtott végre, ami szintén a dobogó alsó fokát jelenti) nem okoz neki gondot.

Ha a luzitánra igaz volt az az állítás, hogy nélküle bizonyára komoly bajban lenne a csapata, akkor ez David de Gea esetében legalább ennyire helytálló. A Manchester Unitedet 11 éve erősítő spanyol játékos +10,5-es PSxG-indexe az európai topbajnokságokat tekintve a második legjobb, vagyis éppenhogy elmarad ebben a tekintetben a Wolverhamptonban védő riválisától.

Hogy még tágabb intervallumot vegyünk alapul, egészen a 2017–18-as szezon kezdetéig mentünk vissza, ami óta szinte hihetetlen, de mégis valós: összesen 21,3 (!) találattól óvta meg a Vörös Ördögök kapuját.

Ha a lövések hatástalanításáról és a klasszikus kapus skillekről van szó, akkor aligha találni nála stabilabbat – 72,3%-os védési rátája bár saját magához képest nem kifejezetten elit, ez az arány egyáltalán nem mondható gyengének –, ugyanakkor nehezen lehet szemet hunyni néhány olyan tulajdonsága felett, amelyek manapság a poszt alapvető követelményei közé tartoznak. Lábbal való játéka, hogy finoman fogalmazzunk, nem tartozik az erősségei közé: mérkőzésenkénti 26,98 labdaérintése a topligák alsó egy százalékába tartozik, ami pontosan jelzi, a szurkolókat nem biztos, hogy nyugalommal tölti el, amikor a spanyolnál van a játékszer. Szintén jogos kritikaként lehet felhozni a kijövetelei során megfigyelhető bizonytalanságot, mivel a 16-oson belülre érkező beadások csupán három százalékával birkózott meg sikeresen, ami a Premier League utolsó helyére elég.

Az AS Romától 2018 júliusában 62,5 millió euróért igazolt Alisson Becker Liverpoolba szerződése óta eszméletlenül magasra tette azt a bizonyos lécet. A 2021–22-es idényben Edersonnal karöltve neki van a legtöbb kapott gól nélküli meccse (17), és mindössze 18-szor mattolták, akárcsak a Manchester Cityt erősítő riválisát. Ami a Vörösök kiválóságát az aktuális évadban mégis honfitársa fölé emeli, az a PSxG-mutató, amiben előbbi jelenleg +4,6-on, míg utóbbi -1,5-ön áll. Alisson a kapusok esetében hagyományosan elvárt képességek terén vitathatatlanul klasszisnak nevezhető.

A lövéseket 76%-kal hárítja, a beadásokat 9,5%-ban semlegesíti – mindkét ráta az ötödik legjobb a PL-ben. Ha a modern kapusok prototípusát szeretnénk meghatározni, és olyasvalakit keresünk, aki szinte minden kategóriában topszintet képvisel, akkor a Liverpool leghátsó mentsváránál aligha találunk tökéletesebb választást.

Lábbal egészen parádés, hosszú indításai (>40 yard) 51,8%-ban pontosak, aminél csak Ederson (56,1%) céloz precízebben. Passzainak körülbelül ötöde (21,3%) minősül hosszú átadásnak, ami a legkisebb arány, átadásai átlagos hossza pedig 29,8 yard, ami a második legrövidebb. Alisson a Klopp által megálmodott játékstílus követelményeinek tehát maradéktalanul megfelel: passzjátéka megbízható, páratlan érzékkel és ütemben jön ki a kapujából (összesen 41 büntetőterületen kívüli védekező akció áll a neve mellett, ez rekord a kapusoknál), de emellett az egy az egy elleni szituációkat is pompásan olvassa, valamint a tradicionális feladatkörökben (lövések hárítása, szögletek és beadások lehúzása, kapu előtti tér uralása) sem vall szégyent.

Akikre szintén nem érkezhet panasz

Ahogy az elemzésből is látszik, a kapusok teljesítményének értékelése egy fölöttébb komplex terület, és noha vannak olyan paraméterek, amelyek általánosságban véve nehezen megkerülhetők, nagyon sok függ attól, hogy az adott csapat játékfilozófiája milyen pilléreken alapszik, és ezáltal milyen kritériumoknak kell eleget tenniük a hálóőröknek.

A védési hatékonyság vonatkozásában Aaron Ramsdale (78,7%), Édouard Mendy (78,1%) és David Raya (76,3%) említhető egy lapon a fentebb bemutatott játékosokkal, a beadásokat tekintve pedig a McCarthy (12,6%), Sánchez (12,5%) duó viszi a prímet. A kapura érkező lövések minőségét figyelembe véve Martin Dúbravka és Álvaro Fernández is extrát nyújt (+3,1-es és +2,7-es PSxG-ráta).

Ha egy olyan kapusra van szükség, aki a passzaival kis túlzással rendre a lehető legtávolabbi társat keresi, akkor Nick Pope, Ben Foster és Jordan Pickford a legjobb opció, ugyanis ők operálnak átlagosan a leghosszabb átadással. Pope meccsenkénti 1,54 büntetőterületen kívüli védekező közbeavatkozása egyébként a legtöbb a Premier League-ben, de Foster is 1,05-öt átlagol 90 percre bontva, aminél csak négy kapus aktívabb ebben a tekintetben.

Összegzés

Az elemzésben bemutatott tényezők rávilágítottak arra, hogy az egyes kapusok a játék mely aspektusaiban nyújtanak akár átlagon felüli, akár egyenesen kiemelkedő teljesítményt. Az összevetés egyik fontos következtetése úgy foglalható össze, hogy egy-egy kapuvédő hasznosságának és hatékonyságának megállapítására talán úgy érdemes kísérletet tenni, hogy a minőséget jelző indikátorok minél szélesebb körben kerülnek megragadásra. Méghozzá azért, mert, ahogy a legtöbb sportág esetében, úgy a futballra is igaz az az állítás, hogy minden tény, mindet adat csak a hozzá tartozó kontextus függvényében szolgáltathat számunkra értékes többlet információt.

Képek forrása: Getty Images