Interjúk
Portrék
Elemzések
Kultúra
Kézilabda
auto_alt
Kézilabda
2023. 02. 25.

Gidsel és Pytlick: a jelen és a jövő ideális átlövői a nagy elődöknél is sokoldalúbbak

Author avatarAuthor avatar

Kétezerhuszonkettő sajátos módon a labdarúgásban és a kézilabdában is megmutatta, hogy az átlövések kezdenek kikopni a játékból, leegyszerűsítve azon közgazdasági számítás alapján, hogy ha a kapu közeléből leadott lövések jóval nagyobb százaléka eredményes, akkor – bár bonyolultabb feladat – mégis megéri a kapu közelébe vinni a labdát.

A katari labdarúgó-vb szinte kiéheztette az embert a távoli bombagólokra, Lionel Messi akkor lőtt távolról, amikor az argentinoknak még nem ment a játék. A második, mexikóiak elleni csoportmeccsen, amelyen csapata a győzelmi kényszer alatt még görcsben futballozott, érezhetően csak így lehetett feltörni az ellenfél megszervezett védelmét, és Angel Di María bölcs keresztpassza után Messi ezt meg is tette, fordulópontot hozva a válogatott vb-szereplésében.





A tavalyi, magyar–szlovák közös rendezésű férfi kézilabda Európa-bajnokság is elsősorban éppen arra hívta fel a figyelmet, hogy a sportág szimbólumának számító átlövések visszaszorulnak. Ezt mindenekelőtt Mathias Gidsel, az akkor még huszonharmadik születésnapját ünneplő dán jobbátlövő játéka mutatta meg, akinek már nem elsősorban az átlövés a fő erénye. Gidsel a posztjához képest nem magas, 190 centis, ez persze önmagában még nem zárna ki semmit, de a pályán sokszor azt érezhetjük, minden más közelebb áll hozzá.


Miután a védekezésben ragyogóan olvassa a játékot, alkalmas a gyors ellentámadásokra, de ha felállt védelemmel találja szemben magát, akkor is olyan sebességgel és olyan ütemben érkezik két védő közé, hogy – a csapattevékenységnek is köszönhetően – cseleznie sem kell. Akkor él viszont igazán, amikor a cseleire van szükség, olyan – néha már kihaltnak tűnő – megoldások sem állnak tőle messze, mint a leforgás. A világ talán legjobb védelmét, a franciát is átjáróháznak használja, és mivel több embert képes lekötni, bőséggel osztogathat gólpasszokat is. Gyakorlatilag az egész pályán, beleérte a pálya másik oldalát, a balátlövők hagyományos területét is, otthonosan mozog.





Egy év elteltével pedig Dánia a világbajnokságon a balátlövőknél – Mikkel Hansen klasszikus posztján – előhúzta a még fiatalabb Simon Pytlicket, aki mindössze három centivel magasabb, és még Gidselnél is sokoldalúbb a támadásai alapján. Jan Pytlick, a nőkkel két olimpiai aranyat nyerő edző huszonkét éves fia mintha a tökéletes átlövő megtestesítője lenne, sőt…


Úgy cunderezik és olyan magasságokba ugrik, mint egy igazi szélső, mellé gyorsan és kiszámíthatatlanul cselez, de van még egy rendkívüli tulajdonsága: hatékonyan lő át. És nagyon változatosan, Mikkel Hansenen felnőve és ma is a GOG Gudméban játszva eltanulta a betegszabadságát töltő nagy előd specialitását, a felugrásos vállmagas lövést.





Mathias Gidsel a tokiói olimpia után az idei világbajnokságon is megkapta a legértékesebb játékosnak járó díjat, és 60 találattal gólkirály lett. Simon Pytlicket beválasztották a torna álomcsapatába, Dánia pedig immár háromszoros vb-címvédő.

Ha tetszett a cikk, oszd meg ismerőseiddel is.

Szerző

Author avatarAuthor avatar
Arday Attila
Geológusból lett újságíró és edző. Nagy szerelmese a téli és a nyári olimpiának, a labdajátékoknak, az atlétikának, a vívásnak, de a például a sífutásnak és a síugrásnak is. A legtöbbet a kisgyermekeitől tanul, hogy jobban bánjon a tanítványaival. Nagypapa korában szaxofonozni szeretne, addig is minél többet járni a Kárpátokat, a brit szigetvilágot, az Atlanti-óceán térségét, Amerikát.
Ez a weboldal is sütiket használ!X

A kényelmes böngészés érdekében sütiket használunk a tartalom és a közösségi funkciók biztosításához, a weboldal forgalmunk elemzéséhez és reklámozás céljából. A weboldalon megtekintheted az Adatkezelési tájékoztatónkat és a sütik használatának részletes leírását. A sütikkel kapcsolatos beállításaidat a későbbiekben bármikor módosíthatod a láblécben található Süti kezelési beállítások feliratra kattintva.