Az MTK Budapest nagy reményekkel vágott neki nyáron a másodosztály küzdelmeinek, hiszen a Pakssal látványos támadójátékot mutatott, és a Magyar Kupa döntőjébe is eljutott Bognár György vette át a szakmai munka irányítását. Vele tartott korábbi együtteséből Medgyes Sinan és a Ciprusról hazatérő fia, Bognár István, valamint Németh Krisztián is aláírt, így minden adva volt ahhoz, hogy a kék-fehérek magabiztosan harcolják ki a feljutást.
A bajnokságot ennek megfelelően is kezdték. Az első hét forduló után négy pont előnyük volt a második Kazincbarcika előtt, míg az előzetesen legnagyobb riválisainak gondolt Gyirmóttal és Diósgyőrrel szemben hat, illetve hét pont volt a differencia. A várt, látványos támadófutball is működött, 30 szerzett góljukra csak kilencszer válaszoltak az ellenfelek. Átlagosan majdnem 4,29 találatot értek el ebben az időszakban, ami még a játékoskeretben rejlő minőségi fölény mellett is extra, miközben az ellenoldalon alig 1,29-et szedtek be az ellenfelektől.
A miskolci kudarc megfordította a bajnokság menetét
Szeptember közepén a Kuznyecov Szergej irányította, egyre inkább magára találó Diósgyőr várt hétfő esti rangadó keretében a fővárosiakra, aki nem kezdték rosszul a találkozót. Azonban Poór Patrik korai sérülése, és egy szerencsétlen öngól után érezhetően fölénybe került a DVTK, amit a hazaiak a második félidőben a maguk javára is tudtak fordítani, s végül fölényes győzelmet arattak. Ez csupán egy vereség, gondolhattuk ekkor, ám meglepő módon a kék-fehérek ezt követően képtelenek voltak újra a korábbi szintjükön teljesíteni. A Csákvártól hazai környezetben 4-1-re, a Nyíregyházától idegenben 2-0-ra kaptak ki, de a következő három mérkőzésükön is csak két pontot tudtak összekaparni.
Ahogy a fenti diagramon is látható, a két időszak jelentős eltérést mutat. Az első hét forduló több mint négy szerzett gólos átlaga 0,83-ig süllyedt, ami a csapat játékstílusát és a keret erejét tekintve óriási meglepetés. Ugyanebben a szakaszban a kapott gólok átlagos száma is változott, a korábbi jó értékről egy egész találattal gyengült. Utóbbi szám a játékfilozófiát tekintve még vállalható lehetne, de a támadók gólínsége miatt ez súlyos visszaesést okozott. Természetesen a visszaesést az együttes pontátlaga is lekövette.
A korábbi kiváló mutatót – csak összehasonlításképpen az élvonalban kiemelkedő Ferencváros értéke is csak 2,43 – felváltotta egy kifejezetten gyenge eredmény. A 0,33-as meccsenkénti átlag még egy kieső csapattól is kevés lenne. Érdemes megjegyezni az elemzésnél, hogy viszonylag rövid időszakokról van szó – még ha a félidény egy-egy harmadáról is beszélünk –, illetve játékban nem volt ennyire katasztrofális az utolsó hat összecsapás sem, az MTK futballistái többször kapufát lőttek vagy ordító helyzetet hagytak ki, kis szerencsével alakulhattak volna sikeresebben is ezek a mérkőzések.
Horváth Dávid visszatér
Az elmaradó eredmények hatására a nyáron még nagy reményekkel érkezett szakmai stáb távozott, a megmentő szerepe pedig a tavasszal remekül helytálló, az ősz korábbi részében az NB III-as gárdát és az UEFA Youth League-ben szereplő fiatalokat dirigáló Horváth Dávidé lett. A belépő nem is lehetett volna imponálóbb, átszakadt a mentális gát: a Soroksár ellen hat gólt elérve szerezték meg a három pontot. Horváthtal a folytatás is hasonlóan alakult. A fiatal szakember őszi hét találkozójából ötször nyert az MTK, és csak a Pécs elleni rangadón nem szerzett legalább három gólt. A másodosztály zárása így végül jól sikerült, a zuhanást megállították, sőt felzárkóztak közvetlenül a PMFC mögé, esélyt adva maguknak a tavaszi feljutásra.
Elemzési szempontból kiváló, hogy a klub eddigi másodosztályú szereplésének meghatározó időszakai szinte pontosan ugyanannyi mérkőzést tartalmaznak, így még ha rövid szakaszokról beszélünk is, legalább elemszámukat tekintve hasonlók.
Horváthtal a kék-fehérek újra domináns teljesítményt nyújtanak mind a szerzett gólokat, mind a mérkőzéseken átlagosan gyűjtött pontokat tekintve. Három és fél találat fordulónként kifejezetten remek szám, 2,43 pontos teljesítményt pedig századra megegyezik az FTC korábban hivatkozott mutatójával.
Ha összevontan vizsgáljuk a Bognár-stáb és a mostaniak munkáját, akkor két érdekességet találhatunk. Az egyik, hogy Horváthtal még nem fejezett be hátránnyal félidőt az MTK, a másik pedig az, hogy míg az egykori válogatott klasszis irányításával a félidők eredményei és gólarányai között nincs jelentős különbség, addig az új vezetőedzővel a második félidei védekezés kifejezetten erősnek mondható. Bognárral az első játékrészben 12, a másodikban 11 gólt kaptak, míg Horváthtal ugyanez a két szám kilenc és három. Ha az utóbbi teljesítményt ki tudnák terjeszteni egy egész mérkőzés idejére – s ez nem rontana jelentősen a támadójátékon –, akkor nehéz elképzelni, hogy ne harcolnák ki a feljutást a folytatásban.
Az MTK persze nem csak csapatként, hanem egyénileg is változott. Bognár György alatt gólszerzés terén Németh Krisztián, Futács Márkó, Kovács Mátyás és Bognár István vitték a prímet, míg Horváthnál Németh mellé Stieber Zoltán, Zuigéber Ákos és Zsóri Dániel lépett. Futács eltűnéséhez és így Zsóri előrelépéséhez persze hozzájárult a válogatott csatár sérülése, de Zuigéber újbóli felfedezése meglepetés volt.
Az egykor nagy tehetségnek tartott, így egészen fiatalon a mély vízbe dobott szélső az elmúlt két idényben a másodosztályban ragadt, nem tudott olyan teljesítménnyel előrukkolni, ami legalább az MTK-ban elég lett volna az élvonalbeli játékhoz. A jelenlegi szezon sem indult jobban a még mindig csak 20 éves támadó számára, hiszen Bognár vezetése alatt, mindössze egyszer lépett pályára csereként, Horváth kinevezése óta viszont hét fordulóból ötször kezdőként, kétszer csereként játszott, ezeken a találkozókon pedig kiváló játékkal és három góllal hálálta meg a bizalmat.
Míg az előző szakmai vezetésnél 13 meccsen hét gólszerzőt jegyezhettünk fel, addig most hét mérkőzésen már kilencnél tartunk. Zuigéber és Zsóri mellett ugyanis Szépe János kétszer, Lehoczky Roland és Horváth Artúr is betalált a rendszeres gólszerzőkön kívül, levéve így a terhet az elöl játszókról.
A gólok elemzése alapján
A két vezetőedző némileg eltérő stílusa meglátszik azon, ahogyan a csapat találatait szerezte, illetve kapta. Bognár irányításával a legtöbb gólt (nyolcat) kontra után szerezte, igaz meg kell jegyeznünk, hogy ennek fele egy meccsen született. Emellett eredményes volt hatszor szögletből, valamint ötször-ötször támadásokat követő beadásból és büntetőből. Ez Horváth Dáviddal csak részben módosult, a legtöbb esetben időarányosan nem változott. A kék-fehérek négy találatot értek el szöglet után, hármat-hármat pedig kontrából és szabadrúgásból. Utóbbiból az első 13 fordulóban egy sem esett. A kapott góloknál már nagyobb az eltérés. A Bognár-éra legnagyobb problémája a kontrák levédekezése volt.
Az eltérések okai a stílusra vezethetők vissza. A bognári filozófia kicsit adok-kapok játéka visszaköszön a sok kontrából esett találatban, a védővonalak közötti nagy távolságok miatt az MTK, de gyakran az ellenfelek védekezése is szétszakadt, ami mindkét oldalon helyzetekhez és gólokhoz vezetett. Ez volt talán a legfontosabb dolog, amiben az új edzőnek először rendet kellett tenni.
Horváth Dávidék ezt a házi feladatot megoldották. Nem lehet már olyan könnyen átjutni a kék-fehérek középpályáján és átszaladni a hátvédsoron, így az ellenfelek megoldása a kipasszolás, kicselezés, beadás vagy a rögzített játékhelyzet maradt. A másodosztály darálójában a cseleknek és a passzoknak sajnálatunkra kisebb a szerepük, így törvényszerű is, hogy a riválisok főleg magas labdákkal próbálkoztak. Ez lehet az oka annak, hogy az MTK az utolsó hét körben majdnem fele annyi mérkőzésen kétszer annyi gólt kapott beadás, és két és félszer annyit szögletet követően.
Összegzés
Megállapíthatjuk, hogy az edzőváltás után az MTK csapatjátéka zártabbá vált, ami az eredményességet a bajnokság eleji szintre emelte, de ez egyben azt is eredményezte, hogy több magas labdás szituációt kellett volna hárítania, amivel egyelőre problémái akadnak. Ha ezt orvosolni tudja a gárda, akkor elkerülheti azt a veszélyt, hogy Horváth első hét találkozóját elődjéhez hasonló hatos sorozat kövesse, ez ugyanis már nem biztos, hogy belefér a feljutásba.
Kiemelt kép: mtkbudapest.hu
