Jobb később, mint soha – David Raum
A fenti mondás abszolút igaz lehet David Raumra, a TSG Hoffenheim bal oldali szárnyvédőjére, akinek 23 éves koráig kellett várnia az élvonalbeli bemutatkozásra, ami egy csapásra magával hozta a többi mérföldkövet is. Miután játékával minden tekintetben betölti a szélsővédők irányába ma támasztott, eléggé összetett követelményeket egy csapásra meghatározó játékossá vált a Bundesligában, sőt már a Nationalelfnél is abszolút számításba van véve.
David Raum 1998. április 22-én Nürnbergben látta meg a napvilágot. Nála már egészen kis korában eldőlt, hogy futballista lesz, hiszen négyévesen elkezdett játszani a helyi amatőr egyesületben, a Tuspo Nürnbergben, ahol az apja is edzőként dolgozott. Itt egészen 2006-ig pallérozódott, amikor is egy ifitornán felfedezte őt a Greuther Fürth és átigazolta az utánpótlásába. Raum az ifik között a támadóposztok valamelyikén játszhatott, elsősorban balszélsőként, és ezen a poszton az U19-s regionális bajnokságban például nagyon sokszor eredményes is volt.
Ekkor úgy nézett ki, hogy bal oldali támadóként egészen sokra viheti, hiszen 2016 őszén bemutatkozott az U19-s válogatottban, sőt 2017 januárjában a felnőttek között is debütálhatott Fürthben, a másodosztályú bajnokságban. Az U19-s válogatottban a 2017-es Európa-bajnokságon mindhárom csoportmeccsen lehetőséget kapott, bár ebben sok öröme nem lehetett, hiszen a németek nem tudtak továbbjutni a kvartettjükből. A 2017-18-s szezon nála a kísérletezés jegyében telt. Határozottan többször kapott már lehetőséget a felnőtteknél, különböző posztokon. Damir Buric edző még a csatárposzton is kipróbálta, de egy mérkőzés erejéig bal oldali védőként is megnézte.
Egy FC St. Pauli elleni meccset leszámítva – amin egy gólt szerzett és két gólpasszt is kiosztott – nem tudott kitűnni a fürthi együttesből, így a következő szezontól elsősorban már balhátvédként került bevetésre. Itt viszont akadt egy posztriválisa Maximilian Wittek személyében, aki mögött rendszerint a kispadra kényszerült. A Fürth pocsék szezont futott, ami 2019 februárjában Buric edző állásába került és ekkor váltotta őt Stefan Leitl, aki azóta is a csapat edzője – jelenleg épp az élvonalban. Az új trénernél már hamar egyértelművé vált, hogy Raum igazi posztja a védelem bal oldalán van, amit 2021 őszén így indokolt Leitl.
„Meg voltam győződve arról, ha ő tovább akar lépni a másodosztályból, akkor egy pozícióval hátrébb kell játszania. Szüksége van erre a mélységre, hogy ki tudja használni a dinamikáját.”
Viszont Wittek mögött még egy jó másfél évig nem igazán tudott kibontakozni. 2020 nyarán már kezdett úgy tűnni, hogy a karrierje zsákutcába fut, hiszen három és fél évvel a felnőtteknél való bemutatkozása után sem tudott stabil kezdővé válni a német második vonalban. Ekkor viszont hősünk pályafutása szempontjából egy rendkívül fontos átigazolás ment végbe. A posztrivális Wittek a holland Vitesse-hez távozott, így pedig Raum előtt megnyílt az út a kezdőcsapatba. Edzője tudta, hogy vele kiválóan betöltheti a balhátvéd pozícióját, a játékos pedig nem is maradt adós a bizonyítással. Egy nehézkes szezonkezdet után egyenesen a fürthi együttes egyik vezérévé lépett elő, jól futballozott, és ennek köszönhetően aztán 2020 novemberében az U21-s válogatottban is bemutatkozhatott.
EGY KIVÉTELES ÉV HOZTA EL AZ ÁTTÖRÉST
2020. december 22-én a Greuther Fürth a TSG Hoffenheimnél vendégeskedett a Német Kupa második körében. A mérkőzés meglepetést hozott, hiszen a másodosztályú vendégek a tizenegyes-párbajban győztek, és ebben az eredményből Raum is jelentősen kivette a részét. A kupából kieső hoffenheimiek gyorsan kaptak is az alkalmon, 2021 januárjában átigazolták a játékost, aki viszont nyárig még nevelőklubja sikeréért játszott – nem is akárhogyan. A 2. Bundesligában szélsővédőként/szárnyvédőként(!) végzett – a bochumi Robert Zuljjal holtversenyben – az élen a gólpasszlistán 15 assziszttal, ezzel kulcsszerepet játszott abban, hogy a Fürth hatalmas bravúrral, 2012 után története során másodszor kivívta az élvonalbeli szereplés jogát.
Az U21-s válogatottban is az egyik fő letéteményese lett annak, hogy a németek 2017 után a magyar-szlovén közös rendezésű U21-s Eb-n újra tornagyőzelmet ünnepeltek. Viszont ezzel még nem volt vége a nyári megméretéseknek. Alighogy hozzászokott volna a hoffenheimi környezethez, augusztusban Tokióban volt jelenése, hiszen Stefan Kuntz – ma már a török A-válogatott szövetségi kapitánya – az olimpiai válogatottba is behívta, amelyben mindhárom csoportmeccset végigjátszotta, nem rajta múlott, hogy a szedett-vedett csapat nem tudott továbbjutni a csoportkörből.
Azonban az igazi szintlépés még csak ezek után következett, hiszen augusztus végén újra megcsörrent a telefonja. Nem más kereste, mint a német felnőttválogatott újdonsült kapitánya, Hans-Dieter Flick. A hívás körülményei bejárták a német sajtót, hiszen Flick kétszer is kereste Raumot, viszont a játékos az ismeretlen számot kétszer is kinyomta. Az edző végül egy WhatsApp üzenetben jelezte a játékosnak, hogy hívja vissza, aki aztán élete álmának beteljesülését élhette át, amikor ezt megtette. Szeptemberben az Örményország elleni, hazai 6-0-s győzelem során meg is ejtette a bemutatkozását, sőt az októberi és novemberi világbajnoki-selejtezők alkalmával egy-egy meccsen már kezdőként is lehetőséget kapott. Eközben a Bundesligában az ő hatékony játéka volt az egyik fő kulcsa a Hoffenheim szezon közbeni feltámadásának, így mindenképpen jó esélyei vannak a további válogatott meghívókra. Raum januárban így nyilatkozott a számára egészen intenzíven alakuló évről.
„Interjúkban folyamatosan elmondtam, hogy én jelenleg az álmomat élem meg. Az előző esztendő hihetetlen volt számomra. A másodosztályból az élvonalba léptem, közben pedig a válogatottig is eljutottam. Minden focizó német kisgyermek álmát élem meg, ezért passzol tökéletesen ez a mondás” – mondta arra utalva, hogy a mellkasára rátetováltatta az angol „Living the Dream” (Éld meg az álmot!) idézetet.
BEFUTJA A BAL SZÉLT
Raum már a Fürthben is azzal tűnt ki leginkább, hogy befutotta a komplett bal oldalt. Ez abból következett, hogy Leitl edző jellemzően egy rombusz középpályával – 4-3-1-2-s felállásban – küldte pályára csapatát, amiben a szélsővédők feladata volta a szélesség biztosítása. Hasonló szerepkör az övé Hoffenheimben is Sebastian Hoenessnél, ezt mutatja, hogy a futóstatisztikákban egyből egyig a liga élmezőnyében található. A meccsenként átlagosan megtett 11,17 km a nyolcadik legtöbb, míg a szezonban eddig összesen felvállalt 740 sprintjével konkrétan listavezető. Ennek megfelelően aztán a kontratámadások során hatványozottan kerül előtérbe Raum szerepe. Nem véletlenül volt nagy jelentősége annak, hogy az őszi szezon közepétől Hoeness kissé feljebb tolta és immáron klasszikus szárnyvédőként játszhatott. Pillanatok alatt képes felérni a támadásokkal, mögéfutásokkal szokta lehetővé tenni a támadóknak, hogy középre koncentrálódhassanak és várják a beadásait, amik többnyire rendkívül pontosan érkeznek. Az egész ligát tekintve ebből a szempontból komoly kihívójává vált az előző szezonokban a „Flankenkönig” (beadáskirály) nevet kiérdemlő Filip Koszticsnak, hiszen jelenleg 139 beadásával konkrétan meg is előzi az Eintracht Frankfurt szélsőjét.
Természetesen hátrafelé is becsületesen igyekszik visszazárni, ami azért még nem mindig sikerül neki hatékonyan. Szerelési kísérleteinek csak a 34,9%-a sikeres, ami a gyenge arányok közé sorolható. Ami még elő-előjövő probléma nála, hogy nem mindig használja hatékonyan a fedezőárnyékát, így sokszor a mögötte helyezkedő Halbverteidigernek kell őt kisegítenie – a Hoffenheim hibrid három, illetve négy védős rendszere ebből a szempontból ideális biztosítást nyújt neki.
A JÁTÉKMESTER
Raum a legújabb kori modern szélsővédőkhöz hasonlóan – mint például Trent Alexander-Arnold – játékszervezői képességekről is rendszeresen tesz tanúbizonyságot. Például előszeretettel kezdeményez kényszerítőket a bal szélre sokszor kimozgó Munasz Dabburral, illetve Andrej Kramariccal, amiknek a végén aztán úgynevezett aláfutásokkal használja ki a félterületben az ellenfél védelmében kreált rést. Így még inkább kedvezőbb helyzetbe tudja magát hozni a beadásai előtt, hiszen a kapuhoz közelebbről centerezhet.
Beadásai, illetve centerezései pontosságát jelzi, hogy 57 lövést előkészítő passzával a Bundesliga szűken vett élmezőnyébe sorolható, míg tíz helyzetkihasználásával a tizedik helyet foglalja el a vonatkozó listán. Mélységből is ki tudja szúrni az éppen beinduló társait – jellemzően Ihlas Bebout és Georginio Ruttert –, akiket így akár egyből helyzetbe tud hozni.
Emellett a játék forgatásából is kiveszi a részét. A centrumba irányuló átlós passzaival gyakran ő bontja meg az ellenfél csapatszerkezetét, tehát képes megjátszani a vonalak közötti területben (Zwischenlinienraum) helyezkedő támadókat, akik így aztán direkten, a védősorral szemben indulhatnak meg.
ÖSSZEGZÉS
Raum pályafutása jól szemlélteti, hogy senkit sem szabad leírni és egy újabb bizonyítéka annak, hogy egy játékos nem feltétlenül azon a poszton lesz élvonalbeli futballista, ahol ifikorában elsajátította az alapokat. Raum pedig nem adta fel és egy már-már zsákutcába futott karriert lendített fel kis túlzással egy év leforgása alatt odáig, hogy most már a Nationalelf egyik jövőbeli kulcsembereként beszélnek róla.
Kíváncsian várhatjuk, hogy a jövőben hová vezet az útja. Egyelőre bizton állítható, hogy Hoffenheimben kiváló helyen van, ahol ki tudja domborítani erősségeit, és jelen állás szerint a következő szezonban már az európai kupaporondon is megmutathatja magát.
Szerző
