Nem alakult éppen zökkenőmentesen a Bayern München tavaszi szezonja, legalábbis a bajnokságban semmiképpen sem. A világbajnokság után magára találó Borussia Dortmund tíz forduló alatt tíz pontot vert a bajorokra, ezzel pedig őrségváltás történt a Bundesliga-tabella élén is. Ez ad az utóbbi évek fényében különös jelentőséget a válogatott-mérkőzések miatti szünet után, április 1-én Münchenben sorra kerülő Der Klassikernek.
Elsősorban a BL-szereplés számít eddig több mint magabiztosnak. Eddig nyolcból nyolc győzelem a Bayern mérlege: a csoportkörben oda-vissza legyőzte az FC Barcelonát és az Internazionalét, a nyolcaddöntőben pedig a Paris Saint-Germaint meggyőző produkcióval, 3-0-s összesítéssel sikerült búcsúztatni. A negyeddöntőben a végső győzelemre abszolút esélyes Manchester City vár a német rekordbajnokra.
A kétségtelenül drámai döntésnek megannyi tényező megágyazhatott, de az utolsó, döntő löketet minden bizonnyal a Bayer Leverkusen ellen 2-1-re elveszített bajnoki adhatta, amellyel a bajorok visszaestek a tabellán a Borussia Dortmund mögé, a második helyre. A mérkőzésen mutatott játék egyáltalán nem volt összeegyeztethető a klub elvárásaival, a Leverkusen teljesen megérdemelten tartotta otthon a három pontot. Ettől függetlenül Nagelsmann menesztése nyilvánosan nem került napirendre, a legtöbben abban a hitben voltak, hogy a folytatásban is a 35 éves tréner irányíthatja a csapatot legalább a szezon végéig. A csütörtök esti fejlemények váratlanságát jól mutatja, hogy a válogatottaknál lévő játékosok úgy tudták meg a sajtótól, hogy Münchenbe visszatérve más szakvezetővel fognak találkozni, míg az edzőnek az ausztriai síszünetét kellett félbeszakítania, hogy Münchenben egyeztesse a távozási feltételeit.
FC Hollywood újratöltve
A Bayern München esetében az 1990-es évek végén terjedt el az FC Hollywood nem túl pozitív kicsengésű elnevezés a sajtóban. Az akkoriban elterjedő kereskedelmi médiák jóvoltából a müncheniek kapcsán felbukkanó minden vélt vagy valós feszültség alaposan ki lett tárgyalva a nyilvánosság előtt, ez pedig nem igazán biztosított nyugodt hangulatot a klub körül. Hasonlóan nyugtalan légkör vette körül a münchenieket Nagelsmann irányítása alatt is.
2022 tavasza több szempontból is feszülten telt Münchenben. A Villarreal elleni Bajnokok Ligája-negyeddöntős kiesés alapvetően rányomta a bélyegét a szezon végére, ráadásul még ősszel a Német Kupából is elég csúfosan búcsúzott a Bayern, miután 5-0-ra kikapott a nagy mumus Borussia Mönchengladbachtól. Egyedül a bajnoki címet sikerült elhódítania Nagelsmann csapatának, ami Münchenben kevés.
Ez nem igazán volt ínyére a gólrekorder csatárnak, Robert Lewandowskinak sem, akinek szintén a szokásosnál ingadozóbbá vált a teljesítménye. A lengyel csatár távozásában több tényező is szerepet játszott, a vele kapcsolatos huzavona pedig biztos nem volt jó hatással a klubnál uralkodó légkörre.
Lewandowski 2022 júliusában végül az FC Barcelonához szerződött, a helyére pedig – igaz markánsan más játékoskarakterként – Sadio Mané érkezett, akivel még több variációs lehetőség állt az edző rendelkezésére. Eközben ráadásul a védelmet is sikerült megerősíteni Matthijs de Ligt és Noussair Mazraoui megszerzésével.
Ezt követően viszont négy nyeretlen bajnoki gyorsan megkongatta a vészharangokat, majd a Dortmund ellen 2-0-s előnyről a végén elhullajtott két pont sok szurkoló nemtetszését is kiváltotta. Viszont ezután a vb-szünetig helyükre kerültek a dolgok, a bajnokságban viszonylag magabiztos előnyt sikerült kiépíteni, jó játékkal. Úgy tűnt tehát, hogy elszálltak a viharfelhők Nagelsmann fölül, de a januári újraindulás után ezek újra visszajöttek. Zsinórban három döntetlennel a riválisok teljesen visszazárkóztak a Bayernre, a mutatott játék pedig közel sem számított magabiztosnak. Sokan aggódtak, hogy mi lesz így a PSG ellen a BL-ben, de ott a csapat bizonyított és magabiztos teljesítménnyel, jó edzői húzásokkal sikerült kiejteni a párizsiakat. Úgy tűnt, hogy újra sínen vannak a müncheniek, de aztán a Bayer Leverkusen elleni kilátástalan produkció – főleg az első félidőben – cselekvésre késztette a vezetőséget.
Tény, hogy Nagelsmann irányítása alatt feltűnően sok nyugtalanságot előidéző ügy alakult ki a klub körül. Ebben nyilván megvan a sajtónak a szerepe, de Nagelsmann sokszor heves reagálásai is komolyan hozzájárulhattak ehhez.
Állítólag a csapaton belül sem díjazták a heves reakcióit, ezekkel pedig olykor szükségtelenül irányította magára a reflektorfényt. Például akkor, amikor januárban azonnali hatállyal megvált a klubot közmegelégedésre 2011 óta szolgáló Toni Tapalovic kapusedzőtől. Tapalovic közkedvelt figurának számított a klubon belül, elsősorban Manuel Neuerrel alakított ki bizalmi, baráti kapcsolatot. Éppen ezért az éppen lábtöréséből lábadozó kapus nyilvánosan is nemtetszésének adott hangot, ezért a nyilatkozatért pedig Oliver Kahn bírálta is a játékost, mondván ezzel nem tesz jót a klub körüli hangulatnak.
Aztán ott volt Nagelsmann kirohanása Tobias Welz játékvezető ellen a Mönchengladbach elleni 3-2-es vereség után. Az edző Dayot Upamecano korai kiállítása miatt nem szalonképes kifejezésekkel kérte számon Welzet. Az ügyet a Német Labdarúgó-szövetség (DFB) sem hagyta szó nélkül és végül 50 000 euróra büntette Nagelsmannt. A legutolsó ügy pedig a Leverkusen elleni meccs előtt került nyilvánoságra, miután valaki kiszivárogtatta a mérkőzésre készített taktikai tervet.
Nagelsmann gyakori változtatásai az utóbbi időben már inkább bizonytalanságot okoztak a csapatnál, sok játékos nem igazán találta a formáját, elsősorban Leroy Sané és Serge Gnabry gyenge teljesítménye volt szembetűnő, de Mané is nagyon messze van a liverpooli formájától. Alphonso Davies erősségei sem tudtak sokszor teljes mértékben érvényesülni a bal szélen. Nagelsmann centrumorientált elképzelései és ezzel együtt a minimális szélesség elve nem engedett annyi teret a kanadai tempós elfutásainak.
Nagelsmann megítélésének ettől még nem kell teljesen negatívnak lennie. Állítólag Joshua Kimmich számított a legfőbb bizalmasának a kulcsemberek közül, de Leon Goretzka búcsúzott a legbensőségesebb hangnemben az edzőtől. Például Jamal Musiala kulcsemberré válása és idei nagyszerű teljesítménye elsősorban Nagelsmannt dicséri, de az utóbbi időben Josip Stanisic szerepeltetése is jó húzásnak bizonyult a védelem jobb oldalán. A horvát a PSG elleni müncheni visszavágón is magabiztos teljesítményt nyújtott.
Nem szép búcsú
A Tuchelt bemutató sajtótájékoztatón kiderült, hogy az új edzővel hétfőn vették fel a kapcsolatot, majd kedden már találkoztak vele és gyorsan nyélbe ütötték az ügyletet. Ezzel szemben Nagelsmann csak ezek után értesült az elbocsátásáról, ez pedig nem éppen egy elegáns elválást jelez és sok szurkolónak nem is tetszett az eljárás. Ráadásul hétfőn Herbert Hainer klubelnök még mindig egy hosszú távú projektről beszélt Nagelsmann esetében:
„A Bayern mindenképpen hosszú távra tervez Nagelsmann-nal, mert mi vele akarunk felépíteni valamit. Egyértelműen előrelépést lehet tapasztalni ebben a másfél esztendőben. Julian nagyon jól végzi a dolgát.”
Ez pedig komolyan megkérdőjelezi kifelé a klub hitelességét, illetve szavahihetőségét, de ez csak az egyik probléma. Nagelsmannt annak idején 15 millió euró ellenében igazolták át az RB Leipzigtől, az összeg pedig azóta egyéb bónuszokkal 25 millióig is felkúszhatott. Nyilvánvalóan a fizetése sem volt alacsony, de a vele kötött ötéves szerződés is azt engedte feltételezni, hogy komoly a bizalom a tréner felé. Egészen mostanáig Salihamidzicék maximálisan Nagelsmann mögött álltak, de a váltás után a sportigazgató a csapat túlságosan hullámzó teljesítményét emelte ki.
„Tavaly márciusban jött elő ez a hullámzó forma. A világbajnokság előtt nagyon jól szerepeltünk, viszont a szezon második fele azt mutatja, hogy oda ez a jó széria. A tavaszi öt győzelem sem volt túl magabiztos, két meccsen a döntetlen igazságosabb eredmény lett volna. A Leverkusen ellen a csapat az első félidőben egyáltalán nem volt a pályán”
– fogalmazott meglepően határozottan Salihamidzic.
Alapvetően tehát érthető Nagelsmann menesztése, viszont ez elég sokba kerül a klubnak. Az edző fizetését addig folyósítani kell, amíg nem kezd el dolgozni máshol. Ebben nyilván megvan Salihamidzic felelőssége is, hiszen 2021-ben a sikeredző, Hans-Dieter Flick távozásában is komoly szerepe volt.
Tuchel másodszorra már Münchenben kötött ki
Tuchelt már nem először környékezték meg a Bayern München vezetői. 2018 tavaszán Karl-Heinz Rummenigge előzetesen már meg is egyezett vele, de aztán Uli Hoeness, a klub legendás elnöke közbeszólt, miután mindenáron ragaszkodott Jupp Heynckeshez. A veterán tréner a 2017–18-as szezon elején vette át – akkor már harmadszor – a Bayern irányítását, miután Carlo Ancelottit menesztették. Hoeness többször is próbálta meggyőzni Heynckest a folytatásról, de sikertelenül, akkor pedig amikor már Hoeness is jóváhagyta volna Tuchel érkezését már késő volt, mivel aláírt a Paris Saint-Germainnél. Ezek után lett végül amolyan C opcióként befutó Niko Kovac. Tuchel az évek folyamán 2020-ban egy vesztes BL-döntőt is megvívott a Flick vezetésével taroló müncheniek ellen, majd a 2020–21-es szezon felénél a vezetőkkel való konfliktusa után távozott Párizsból.
Nem sokkal később a Chelsea irányítását vette át Frank Lampardtól. Londonban megmutatta, hogy egy padlón lévő együttest is rövid időn belül képes a csúcsra vezetni, ami fél éven belül egy BL-győzelemben mutatkozott meg, a portói döntőben a Manchester Cityt felülmúlva. Tuchel egy rossz szezonrajt után tavaly szeptemberben távozott a Chelsea-től és vált elérhető edzővé. Nagelsmann menesztése után pedig gyorsan cselekedtek Salihamidzicék, mielőtt bárki is elhappolta volna előlük az edzőt.
Emellett bejelentette, hogy régi segítője Lőw Zsolt is vele tart, akivel hétfőn fogják megtartani az első edzésüket Münchenben.
Tuchel a válogatott szünet után április 1-én hazai pályán rögtön volt klubjával, a Dortmunddal fog szembenézni, ahol korábban 2015 és 2017 között dolgozott és nyert Német Kupát. Ez a találkozó sorsdöntő lehet a bajnoki versenyfutás szempontjából.
Összegzés
Nagelsmann nem az első edző, akit a szezon vége előtt pár hónappal bocsát el a Bayern. 2009-ben Jürgen Klinsmann, 2011-ben pedig Louis van Gaal jutott erre a sorsra. Viszont ebben a két évben addigra a müncheniek szezonja már elúszott, míg Nagelsmann esetében még mind a három fronton versenyben van a csapat.
A döntés ennek ellenére elég hirtelen jött és nem kis kockázatot vállalt Salihamidzic és Kahn. Tuchel személyében viszont egy olyan edzőt sikerült leigazolni, aki rövid távon is sikeres tud lenni.
Kiemelt fotó: Sport Buzzer
