Kétszer is leadta az előnyét, de végül győzött a magyar válogatott
A 28-25-ös Brazília elleni győzelem azt jelenti, hogy a magyar férfi kézilabda-válogatott megtette amit kellett: begyűjtötte a kötelező két pontot a vb-középdöntőben. A játék minősége mindkét csapat esetében kifejezetten alacsony volt, a győzelmet azonban nem kell magyarázni. Tényleg nem kell?
A magyar csapat keretében csere történt a mérkőzés előtt, Leimeter Csaba helyére a harmadik kapust, Palasics Kristófot is benevezte a magyar stáb, ennek oka pedig az volt, hogy Mikler Roland keze megsérült az előző mérkőzés végén, és kérdéses volt, hogy tudja-e vállalni a játékot. Már az első percben megkaptuk azonban a választ: Mikler kezdett a magyar kapuban, és ez döntő jelentőségűnek bizonyult.
Támadás
A magyar válogatott mintaszerűen indította a találkozót: tudatos figurák, előnyszerzések és eredményes átlövések érkeztek az első tíz percben. Később azonban – talán a koncentráció csökkenésével párhuzamosan – rengeteg ziccert hagyott ki a magyar együttes, még úgy is, hogy a brazil kapuból nem érkezett markáns teljesítmény.
A mieink ráadásul most nyitott védekezés ellen sem szenvedtek, Lékai Máté labda nélküli mozgása nagyon fontos szerepet játszott ebben. Nem szabad megfeledkeznünk a szélsőjátékről, azon belül Bóka Bendegúz szerepéről sem, hiszen azt már a mérkőzés előtt tudtuk, hogy a brazil csapat középső védekezése a magyar szurkolók számára is jól ismert Rogério Moraessel és Thiagus Petrussal igen stabil, így muszáj lesz kiszélesíteni a játékot, Bóka pedig értékesítette is a ziccereket.
A brazil együttes még az egyébként szintén nem a sebességéről ismert magyar csapatnál is két fokozattal lassabbnak tűnt a mérkőzés jelentős részében. Az emberelőnyöket viszont jól használta ki, és bizony Chema Rodríguez együttese ebből a szempontból segítségére is sietett.
Védekezés
Már a korábbi fordulókban is kiemeltük, hogy borzasztóan sok felesleges kiállítást kap a magyar válogatott, ennek a folyamatnak pedig most láttuk a csúcsát. Egy-két ítéleten lehet persze vitatkozni, de összességében egyértelmű, hogy ilyen szempontból gond van a védekezéssel. Ezzel a mieink a saját helyzetüket nehezítették meg, hiszen ahogy említettük, a dél-amerikai csapat jóformán csak emberelőnyben tudott ziccereket kialakítani.
A brazilok a hatosfalas formációban jól tartották középen a magyar játékosokat, a nyitott védekezésük azonban nem volt olyan hatékony, mint amire számítani lehetett. Ennek oka a magyar csapat korábban említett alkalmazkodása mellett minden bizonnyal az lehetett, hogy a Portugália ellen elért döntetlen láthatóan sokat kivett a dél-amerikaiakból.
A mérkőzés legjobbja
Mikler és Lékai valószínűleg szívesen osztozik az elismerésen. Előbbi kulcsfontosságú pillanatban hárított ziccert, hiszen két és fél perccel a találkozó vége előtt a brazil csapat egyenlíthetett volna. Lékai pedig a meccs nagy részében igen gyengén játszott, az utolsó pillanatokban azonban támadásban ő jelentette a megoldást.
Mire kell figyelni a továbbiakban?
Félig viccesen azt is mondhatnánk, hogy Svédország hátralévő mérkőzésére, hiszen ettől függ majd a továbbjutás, a magyar csapat ugyanis minden bizonnyal fáradtan is verni fogja a Zöld-foki-szigetek válogatottját. Ehhez azonban egyvalamire feltétlenül szükséges lesz, a hatékony regenerációra, ugyanis a kezdőcsapat gyakorlatilag végig a pályán volt.
Kiemelt fotó: Origo