Interjúk
Portrék
Elemzések
Kultúra
Kézilabda

Tartalomjegyzék

  • Kökény Beatrix
  • Siti Beáta
  • Ferling Bernadett
  • Görbicz Anita
auto_alt
Kézilabda
2023. 05. 26.

Lenyűgöző irányítók, akikért rajongott az ország – nők

Author avatarAuthor avatar

A magyar válogatott mellett a Fradi, a Dunaferr és a Győr női csapatát is korszakos irányítók mozgatták az elmúlt évtizedekben, egy-egy külön stílust képviselve a pályán és a pályán kívül. Miután az elmúlt időszakban egyre inkább elmélyültünk az irányítójáték jelenében és jövőjében, most őket is érdemes újra megjelenítenünk.


Kökény Beatrix

Közvetlen, szerény és szerethető egyénisége, játékintelligenciája és eredményei hazánk egyik legnépszerűbb sportolójává tették. Fénykorában az 1990-es évek végén és a 2000-es évek elején mindkét oldalán korszakos átlövők játszottak, világklasszis beállók mozogtak előtte a válogatottban és a Ferencvárosban, ezzel együtt a zsenialitására már az 1995-ös – magyar-osztrák rendezésű – világbajnokságon is sokan felfigyeltek, és nemcsak a sportágból. Mivel nagy gólfelelősök vették körbe – Farkas Ágnes, Kocsis Erzsébet, Pádár Ildikó vagy éppen a balkezes Németh Helga és Radulovics Bojana – időnként csak a meccsek visszanézése során derült ki, mennyi jó passzt adott, mekkora szerepe volt a játékban.



Játszott vb-döntőt gyakorlatilag hazai közönség előtt Bécsújhelyen és játszott olimpiai döntőt Sydney-ben... Nyert olimpiai bronzot Atlantában, Eb-bronzot Amszterdamban, 245 meccsből álló válogatott pályafutását végül utolsó mérkőzése, a 2000-es romániai Európa-bajnokság döntője aranyozta be. Párbajtőröző férjével, Imre Gézával összesen három olimpiai ezüstérmet nyertek – kettőt fehér aranynak is mondhatunk.


Gyermekeik a kézilabdát választották, Szofi ezen a tavaszon kapusként az NB I-ben, Bence jobbszélsőként a válogatottban mutatkozott be – utóbbi mindjárt kilenc gólt lőtt is.


Siti Beáta

A magyar női kézilabdázás legutóbbi aranykora nem született volna meg, ha nincs egyszerre két világklasszis irányítónk. Kökény Beatrix és Siti Beáta pályafutása így sokáig párhuzamosan haladt előre, klubszinten riválisok voltak, a válogatottban egymást váltva húzták előre a csapatot. Nemzeti színű mezben Siti Beáta egyre jobban ki tudott lépni Kökény Beatrix árnyékából, a legnagyobb éve így neki is 2000 lett. Már Sydney-ben is magával ragadóan – gyakran ellenállhatatlanul – kézilabdázott, majd az év végi kontinensbajnokságon a torna legjobb játékosává választották. Ráadásul az aranyat a húgával, Siti Eszterrel együtt ünnepelhette meg a pályán.



Míg a válogatottbeli éremgyűjteménye megegyezik Kökény Beáéval, klubszinten még magasabbra jutott: a Dunaferrel BEK-et, KEK-et és EHF-kupát is nyert. A harmadik számú európai klubtrófeát a 2000-es években az Ikasttal és az Alcoával is elhódította, pályafutása után a legtöbbször a válogatott másodedzőjeként láttuk viszont.



Ferling Bernadett

Ahogyan ki tudott lépni Kökény Beatrix árnyékából Siti Beáta a válogatottnál, úgy kezdett el egyre fényesebben ragyogni Siti Beáta mellett és után Ferling Bernadett a Dunaferrnél és a nemzeti csapatnál. Sok mindent elmond róla, hogy játékosként húsz éven át – 1995-től 2015-ig – ugyanazt a klubot szolgálta. Erősen kötődik ma is a szűkebb hazájához, a legkisebbeket is tyúkanyóként terelgeti a pálya felé, szó szerint.



Kézilabdázóként hol a tyúkanyó, hol a vezér szerepét töltötte be, csupa derű természetével a pályán és a pályán kívül is levette az embert a lábáról. Mindig szívből játszott, ami még a hétmétereseknél is érződött rajta; a kritikus helyzetekben pedig éppen egy ilyen mentalitású játékosra van a legnagyobb szükség. Tőle ismerjük egyik szeretett edzőjének, idősebb Kiss Szilárdnak a gondolatát, hogy amikor nem megy a játék, „fel kell venni a munkásruhát”.


Ferling Bernadett mindig tisztában volt a saját szerepével, az 1999-es BL-győzelemről például így beszélt a Nemzeti Sport Online-nak:


Még nem tudtam annyira kivenni belőle a részem, de nem zavart, mert szoros volt a kapocs abban a csapatban, emberként is nagyon szerettük egymást. Egy percig sem éreztem, hogy ne lennék teljes jogú tagja a közösségnek. A bemelegítést például én tartottam, próbáltuk mindenkinek megtalálni, hol tud hasznos lenni. Ez is volt a titka a sikernek.”



A klubbal EHF-kupát is nyert a kilencvenes években, első világversenyére viszont 2003-ig kellett várnia, akkor balátlövőként segítette vb-döntőig menetelni a magyar válogatottat. 2008-ban az olimpiai döntőhöz is közel járt a nemzeti csapattal, amellyel 2004-ben Eb-bronzot, 2005-ben pedig vb-bronzot szerzett.


Görbicz Anita

Futballjátékára már kislány korában felfigyeltek a győri nevelőedzők, a kézilabdában pedig egyre többen rájönnek, hogy aki lábbal jól bánik a labdával, annak kézzel is simán fog menni. Róth Kálmán edző azzal is tisztában volt, hogy Görbicz Anitának egyéni bánásmódra van szüksége, adott esetben hagyni kell trükközni, például cunderezni – amivel mindjárt egy új, férfias technikai elemet honosított meg a nők között. Mivel a játéka még bennünk él, nem kell leírni, mit tudott, ám kevésbé ismert, hogy a törékeny alkatával milyen erővel volt képes meglőni a labdát. Mérések igazolták, hogy a mellette játszó klasszis átlövőknél is jóval nagyobbat lő; amikor Tatán a válogatott edzését a kapu mögül figyeltük, nála csattant a legnagyobbat a keresztléc egy-egy csípőből elengedett lövés után.



Virtuóz módon adta a gólpasszokat is, ami a labdaeladások számát is növelte, helyenként öncélú játékával éles kritikákat is kiváltott, többek között Gódorné Nagy Mariannától, a legendás átlövőtől. Görbicz Anita sokáig hadilábon állt a végjátékokkal, így a 2001-es junior vb, vagy éppen a 2003-as felnőtt vb döntőjében, amelyeken Magyarország, majd a világ megismerte a nevét. Innentől kezdve viszont az utolsó éremcsatákat megnyerte a válogatottal, ami három bronzot jelentett – a 2004-es és a 2012-es Eb-n, illetve a 2005-ös vb-n.


Utóbbi évben a világ legjobb női kézilabdázójának is megválasztották, de még hosszú éveknek kellett eltelnie, hogy legalább klubszinten elérje társaival az áttörést, és eljöjjön az aranykorszak.


Kellett hozzá egy olyan edző, mint Ambros Martín, aki megtalálta úgy a helyét csapatban, ahogyan a Győr a legjobban járt, így bár nem mindig örült neki, a technikáját egyre gyakrabban a bal szélen tudta gólokra váltani. 2013 és 2019 között ötszörös BL-győztes lett, közben olyannyira eggyé vált az ETO-val, hogy 2022-ben klubelnökké nevezték ki.




Kiemelt kép: MTI/Földi Imre

Ha tetszett a cikk, oszd meg ismerőseiddel is.

Szerző

Author avatarAuthor avatar
Arday Attila
Geológusból lett újságíró és edző. Nagy szerelmese a téli és a nyári olimpiának, a labdajátékoknak, az atlétikának, a vívásnak, de a például a sífutásnak és a síugrásnak is. A legtöbbet a kisgyermekeitől tanul, hogy jobban bánjon a tanítványaival. Nagypapa korában szaxofonozni szeretne, addig is minél többet járni a Kárpátokat, a brit szigetvilágot, az Atlanti-óceán térségét, Amerikát.
Ez a weboldal is sütiket használ!X

A kényelmes böngészés érdekében sütiket használunk a tartalom és a közösségi funkciók biztosításához, a weboldal forgalmunk elemzéséhez és reklámozás céljából. A weboldalon megtekintheted az Adatkezelési tájékoztatónkat és a sütik használatának részletes leírását. A sütikkel kapcsolatos beállításaidat a későbbiekben bármikor módosíthatod a láblécben található Süti kezelési beállítások feliratra kattintva.