Kökény Beatrix
Közvetlen, szerény és szerethető egyénisége, játékintelligenciája és eredményei hazánk egyik legnépszerűbb sportolójává tették. Fénykorában az 1990-es évek végén és a 2000-es évek elején mindkét oldalán korszakos átlövők játszottak, világklasszis beállók mozogtak előtte a válogatottban és a Ferencvárosban, ezzel együtt a zsenialitására már az 1995-ös – magyar-osztrák rendezésű – világbajnokságon is sokan felfigyeltek, és nemcsak a sportágból. Mivel nagy gólfelelősök vették körbe – Farkas Ágnes, Kocsis Erzsébet, Pádár Ildikó vagy éppen a balkezes Németh Helga és Radulovics Bojana – időnként csak a meccsek visszanézése során derült ki, mennyi jó passzt adott, mekkora szerepe volt a játékban.
Játszott vb-döntőt gyakorlatilag hazai közönség előtt Bécsújhelyen és játszott olimpiai döntőt Sydney-ben... Nyert olimpiai bronzot Atlantában, Eb-bronzot Amszterdamban, 245 meccsből álló válogatott pályafutását végül utolsó mérkőzése, a 2000-es romániai Európa-bajnokság döntője aranyozta be. Párbajtőröző férjével, Imre Gézával összesen három olimpiai ezüstérmet nyertek – kettőt fehér aranynak is mondhatunk.
Gyermekeik a kézilabdát választották, Szofi ezen a tavaszon kapusként az NB I-ben, Bence jobbszélsőként a válogatottban mutatkozott be – utóbbi mindjárt kilenc gólt lőtt is.
Siti Beáta
A magyar női kézilabdázás legutóbbi aranykora nem született volna meg, ha nincs egyszerre két világklasszis irányítónk. Kökény Beatrix és Siti Beáta pályafutása így sokáig párhuzamosan haladt előre, klubszinten riválisok voltak, a válogatottban egymást váltva húzták előre a csapatot. Nemzeti színű mezben Siti Beáta egyre jobban ki tudott lépni Kökény Beatrix árnyékából, a legnagyobb éve így neki is 2000 lett. Már Sydney-ben is magával ragadóan – gyakran ellenállhatatlanul – kézilabdázott, majd az év végi kontinensbajnokságon a torna legjobb játékosává választották. Ráadásul az aranyat a húgával, Siti Eszterrel együtt ünnepelhette meg a pályán.
Ferling Bernadett
Ahogyan ki tudott lépni Kökény Beatrix árnyékából Siti Beáta a válogatottnál, úgy kezdett el egyre fényesebben ragyogni Siti Beáta mellett és után Ferling Bernadett a Dunaferrnél és a nemzeti csapatnál. Sok mindent elmond róla, hogy játékosként húsz éven át – 1995-től 2015-ig – ugyanazt a klubot szolgálta. Erősen kötődik ma is a szűkebb hazájához, a legkisebbeket is tyúkanyóként terelgeti a pálya felé, szó szerint.
Kézilabdázóként hol a tyúkanyó, hol a vezér szerepét töltötte be, csupa derű természetével a pályán és a pályán kívül is levette az embert a lábáról. Mindig szívből játszott, ami még a hétmétereseknél is érződött rajta; a kritikus helyzetekben pedig éppen egy ilyen mentalitású játékosra van a legnagyobb szükség. Tőle ismerjük egyik szeretett edzőjének, idősebb Kiss Szilárdnak a gondolatát, hogy amikor nem megy a játék, „fel kell venni a munkásruhát”.
Ferling Bernadett mindig tisztában volt a saját szerepével, az 1999-es BL-győzelemről például így beszélt a Nemzeti Sport Online-nak:
„Még nem tudtam annyira kivenni belőle a részem, de nem zavart, mert szoros volt a kapocs abban a csapatban, emberként is nagyon szerettük egymást. Egy percig sem éreztem, hogy ne lennék teljes jogú tagja a közösségnek. A bemelegítést például én tartottam, próbáltuk mindenkinek megtalálni, hol tud hasznos lenni. Ez is volt a titka a sikernek.”
A klubbal EHF-kupát is nyert a kilencvenes években, első világversenyére viszont 2003-ig kellett várnia, akkor balátlövőként segítette vb-döntőig menetelni a magyar válogatottat. 2008-ban az olimpiai döntőhöz is közel járt a nemzeti csapattal, amellyel 2004-ben Eb-bronzot, 2005-ben pedig vb-bronzot szerzett.
Görbicz Anita
Futballjátékára már kislány korában felfigyeltek a győri nevelőedzők, a kézilabdában pedig egyre többen rájönnek, hogy aki lábbal jól bánik a labdával, annak kézzel is simán fog menni. Róth Kálmán edző azzal is tisztában volt, hogy Görbicz Anitának egyéni bánásmódra van szüksége, adott esetben hagyni kell trükközni, például cunderezni – amivel mindjárt egy új, férfias technikai elemet honosított meg a nők között. Mivel a játéka még bennünk él, nem kell leírni, mit tudott, ám kevésbé ismert, hogy a törékeny alkatával milyen erővel volt képes meglőni a labdát. Mérések igazolták, hogy a mellette játszó klasszis átlövőknél is jóval nagyobbat lő; amikor Tatán a válogatott edzését a kapu mögül figyeltük, nála csattant a legnagyobbat a keresztléc egy-egy csípőből elengedett lövés után.
Virtuóz módon adta a gólpasszokat is, ami a labdaeladások számát is növelte, helyenként öncélú játékával éles kritikákat is kiváltott, többek között Gódorné Nagy Mariannától, a legendás átlövőtől. Görbicz Anita sokáig hadilábon állt a végjátékokkal, így a 2001-es junior vb, vagy éppen a 2003-as felnőtt vb döntőjében, amelyeken Magyarország, majd a világ megismerte a nevét. Innentől kezdve viszont az utolsó éremcsatákat megnyerte a válogatottal, ami három bronzot jelentett – a 2004-es és a 2012-es Eb-n, illetve a 2005-ös vb-n.
Kellett hozzá egy olyan edző, mint Ambros Martín, aki megtalálta úgy a helyét csapatban, ahogyan a Győr a legjobban járt, így bár nem mindig örült neki, a technikáját egyre gyakrabban a bal szélen tudta gólokra váltani. 2013 és 2019 között ötszörös BL-győztes lett, közben olyannyira eggyé vált az ETO-val, hogy 2022-ben klubelnökké nevezték ki.
Kiemelt kép: MTI/Földi Imre
