Mi történt a Ferencvárossal a Bietigheim elleni mérkőzésen?

Érdemes azonban messzebbről indítani. Aki a mérkőzést megelőzően azt gondolta, hogy a Ferencváros számára könnyű találkozó következik, az egészen biztosan tévúton járt. Az előítéleteket minden bizonnyal az táplálta, hogy az elmúlt években a német női együttesek BL-szereplése többször is igen vérszegényre sikerült. Általában aktuális csoportjaik leggyengébb gárdái voltak, a meccsekre sokszor éppen csak annyi játékost neveztek, amit a szabályok minimumként előírnak.

A mostani Bietigheim azonban közel sem ez a kategória: a nemrég lezárult szezonban megnyerték az Európa-ligát, a legutóbbi vereségükig pedig 2021 márciusáig kell visszamennünk, igaz, a női Bundesliga nem túl erős bajnokság, és nyilván ez El erőssége sem felel meg a BL színvonalának. Ettől függetlenül, ha valaki végignéz ezen a kereten, láthatja, hogy kitűnő játékosaik vannak (elég csak Karolina Kudlacz-Glocra, Kelly Dulferre, Veronika Malára vagy Inger és Xenia Smitsre gondolnunk), a kapuban pedig az a Szikora Melinda az első számú opció, aki értelemszerűen elég jól ismeri mind a magyar lövők leggyakrabban alkalmazott megoldásait, mind a Fradi alapjátékát.

Ezzel együtt kijelenthető, hogy erre a forgatókönyvre senki sem számított, a mérkőzés televíziós közvetítésében nem véletlen kerültek elő a Mohács és Waterloo helységnevek. A Ferencváros teljesítményére minden körülmény figyelembevétele mellett is nehéz magyarázatot találni. A továbbiakban végigvesszük a meccs utáni szurkolói reakciókban leggyakrabban előkerülő problémákat, és igyekszünk rávilágítani arra is, melyik mennyire állhatja meg a helyét.

Edzőbuktatás

Ez az eshetőség teljességgel kizárható. A Ferencváros első, Odense elleni BL-mérkőzésén semmilyen jel nem mutatott arra, hogy gond lenne a csapatkohézióval. Egyébként is úgy gondolom, hogy ez a jelenség nagyrészt mítosz. Persze nem jelenthetjük ki, hogy soha nem történt még ilyesmi, de a rosszabb periódusban érkező nagy vereségek sokkal inkább egy már eleve diszfunkcionális edző-csapat viszonyról tanúskodnak, mintsem arról, hogy a játékosok szándékosan rosszul játszanak.

Betegségek

Ez már egy valós probléma, túlhangsúlyozni azonban nem érdemes. Dragana Cvijics, Tomori Zsuzsanna és Szucsánszki Zita nem volt ott a vasárnapi keretben, és a hírek szerint rajtuk kívül is többen küzdöttek betegséggel, amit igazolni látszik, hogy a meccs folyamán Janurik Kingát láttuk orrot fújni, és Elek Gábor is maszkban volt. Az tehát biztos, hogy az együttes fizikai állapota nem volt ideális. Azonban nem tudom nem látni a kettős mércét akkor, amikor a zöld-fehér alakulat teljesítményével kapcsolatban ezt mindenki mentségként fogalmazza meg, ám múlt héten, az Odense elleni 27–23-as siker kapcsán nagyon kevesen jegyezték meg, hogy a dán csapatnak különböző okokból hány kulcsjátékost kellett nélkülöznie.

Remekül felkészített ellenfél

Amikor Borsos Attila a Sport Televízió stúdiójában azt mondta, hogy ezzel a Bietigheimmel szemben vásárnap egy jó Fradi is vereséget szenvedett volna, valószínűleg rátapintott a lényegre. Markus Gaugisch, a németek trénere kiváló munkát végzett, tökéletes instrukciókkal látta el a játékosait. Az egész meccsen nyilvánvaló volt, hogy tudatosan keresik a Fradi gyenge pontjait: ha Klujber Katrin maradt védekezésben, rögtön oda szervezték a támadást, kihasználták a magyar együttesnél évek óta jelentős problémaként megfigyelhető, középső védekezésbeli hiányosságait, míg a beálló rendszeresen a kettes védők mögé csúszott.

Az elmúlt években az is többször kiderült, hogy egy magasra feltolt, lábbal dinamikus védekezéssel nagyon könnyen meg lehet zavarni Elek Gábor csapatát.

Nem véletlen, hogy támadásban szinte csak az ez utóbbival gyakrabban élő Klujber nyújtott értékelhető teljesítményt. Több olyan védekezési szituáció volt a mérkőzésen, ahol a német csapat hátsó teljesítménye gyakorlatilag kifogástalan volt: jött az agresszív kilépés, el is tudták helyezni a faultot, de egyébként közben már a beállót is nagyon szépen biztosították. Ha pedig sikerült átjutni a falon, még mindig ott volt Szikora Melinda, aki 16 védéssel, 53%-os hatékonysággal fejezte be a találkozót. Az átlövéseket kifejezetten jó százalékban hárította, ami azért is volt nekik annyira fontos, mert a korábban méltatott fal ellen a távoli próbálkozások jelenthettek volna egyedüli megoldást...

Elek Gábor felelőssége joggal merül fel egy ilyen vereség után (Forrás: Magyar Nemzet)

Hogyan tovább? Mit mutatott meg ez a meccs?

Ha már egy ilyen csúfság megesett, a legegyszerűbb nyilván az lenne, ha azt mondanánk, volt egy gyenge mérkőzés, de egy botlás még biztosan belefér a szezonba. És valóban, ha végignézzük a Ferencváros közelmúltbeli idényeit, nemigen találunk olyan évadot, amikor ne lett volna legalább egy hasonló jellegű (persze közel sem ilyen különbségű) vereség.

Ezzel együtt vissza kell térnünk oda, hogy egy ilyen teljesítmény sosem férhet bele egy BL Final Fourra hajtó csapattól (sőt leginkább semmilyen együttestől sem), és bizony abban sem lehetünk biztosak, hogy ez a meccs jelenti majd a kivételt ebben a szezonban. Persze azt bátran ki lehet jelenteni, hogy a zöld-fehérek nem fognak még egyszer ilyen rosszul játszani a sorozatban, ugyanakkor ez a meccs előhozott jó néhány olyan problémát, aminek a meglétéről már akkor is próbáltunk óvatosan szót ejteni (és nemcsak mi), amikor még arról volt szó, hogy ez minden idők legjobb Fradija.

Az egyik ilyen a keret sebezhetősége. Említettük, hogy három játékos hiányzott, ám közülük csak Tomori Zsuzsanna volt az, aki az Odense legyőzésében kulcsszerepet vállalt. Egy kellően mély keret ezt a hiányt még tudja pótolni, a Fradinál azonban nem ez a helyzet, pláne akkor, ha az épp bevethető játékosok is formán kívül vannak. Andrea Lekics elsőszámú irányítóként való alkalmazása például teljes tévedés: egy egészen kivételes képességű játékosról van szó, aki azonban már az elmúlt években sem arról volt híres, hogy egy egész idényen keresztül lehet rá számítani. Kukely Anna pedig – bár nyilván nem könnyű akkor pályára lépni, amikor már tetemes hátrányban van a csapat – látványosan könnyűnek találtatott az első BL-bevetése során, rá ebben a szezonban biztosan nem szabad majd nagy terhet tenni.

Sokakban felvetődhet a kérdés, hogy távozni fog-e Elek Gábor, egyáltalán mennie kell-e? Nos, a válaszok: egyelőre biztosan nem, és igen. Egy (valóban megalázó) vereség után nem szoktak edzőket elküldeni, pláne, ha Elekhez hasonlóan klublegendáról van szó. Viszont az is tény, hogy a Fradi évek óta nem tud előrelépni, és ez nem is elsősorban az eredményekben, hanem a játékban mutatkozik meg.

A komolyan vehető BL-csapatok közül a budapesti együttesé a legszűkebb repertoár, és az is látszik, hogy ha az alap elképzelés nem működik, semmiféle B-terv nincs mögötte. Az új impulzus tehát jót tenne a csapatnak, de sokkal valószínűbb, hogy a jelenlegi keretek között kell ebből a gödörből kimászni.

Attól mindenesetre nem lesz egyszerűbb a feladat, hogy a Fradi következő ellenfele az európai porondon szombaton a Brest Bretagne lesz hazai pályán. (A Ferencváros a kedd esti, hazai bajnokiját 34–26-ra nyerte meg az Érd ellen.)

Kiemelt fotó: 24.hu