Miért nem magyar válogatott Marius Corbu?

Marius Corbu, vagy ha jobban tetszik, Corbu Marius 2002-ben született a csángóföldi Magyarcsügésen. Abban az évben a népszámláláson mindössze 111 lakosa volt a településnek és közülük is csak nyolcan(!) vallották magukat magyarnak, a többiek románnak. Ilyen környezetből indult a kis Marius, akiről hamar kiderült, hogy meglehetősen jó barátságban van a labdával. Ötödikes volt, amikor az édesapja elvitte a csíkszeredai akadémiára, ahová hamar felvételt nyert és az egyik legnagyobb tehetségként tartották számon.

2019-ben egy Dunaszerdahelyen rendezett utánpótlás-tornán az ő két góljával győzték le a Puskás Akadémia korosztályos csapatát, és ez olyannyira felkeltette a felcsútiak figyelmét, hogy 2020 januárjában szerződtették is az akkor még mindössze 17 éves labdarúgót. Kezdetben az NB III-as tartalékcsapatnál szerepelt Szélesi Zoltán irányítása alatt és az első meccsén a Nagykanizsa ellen máris betalált. Ettől kezdve jobbára az első csapat és Hornyák Zsolt edzéseit látogatta, majd nyáron a svéd Hammarby IF elleni Európa-liga-selejtezőn a felnőttek között is debütált, igaz, ehhez nagyon kellett a klubot is erősen érintő koronavírus-járvány és az ezzel járó rengeteg hiányzó is. Corbu mindenesetre a vírus lecsengése után is megragadt az első csapatnál és az elmúlt két évet tulajdonképpen végigjátszotta az NB I-ben, pedig ez mifelénk egy ilyen fiatal játékos esetében (pláne, ha csapata a dobogóra hajt) nem ennyire magától értetődő.

A tehetségére persze Romániában is felfigyeltek, néhány alkalommal pályára lépett az ottani korosztályos válogatottakban is, ezzel együtt nemrégiben a klubtévének, egy őt bemutató riportban azt mondta, az az álma, hogy Magyarországot képviselje egy világbajnokságon.

Az FK Csíkszereda akadémiáján pallérozódott Marius Corbu (Forrás: szekelyhon.ro)

Innen indulva kissé váratlan volt a szeptemberi hír, amely szerint elfogadta Edward Iordanescu szövetségi kapitány meghívóját a román felnőtt válogatottba. Igaz, amíg nem lép pályára, addig nem tekinthető román válogatott játékosnak, de ha belegondolunk, hogy az elmúlt években Willi Orbán, Loic Nego és Callum Styles személyében több külföldi labdarúgót is sikeresen honosítottunk a magyar válogatott számára, felmerülhet a kérdés, hogy Corbu esetében ez miért nem sikerült?

Orbán édesapja magyar állampolgárság, miként Styles nagymamája is, ez pedig jelentősen felgyorsította esetükben a futballmagyarság elérését, ez ugyanis a FIFA egyik követelménye, hogy ha a labdarúgó nem is él abban az országban, amelynek állampolgára és válogatott játékosa szeretne lenni, az egyik szülő vagy nagyszülő legalább legyen az adott ország szülötte. Mivel az említett két futballista ennek a kritériumnak megfelelt, így azóta már stabil tagjai a magyar válogatott keretének (Orbán a kezdőcsapatból is kirobbanthatatlan), ám Nego esetében egy kicsit más a helyzet. Mivel a francia utánpótlás-válogatott szélső sem szülői, sem nagyszülői szinten nem bír magyar felmenőkkel, esetében azért lehetett szó az országváltásról, mert öt évig egyhuzamban Magyarországon játszott, és az állampolgári eskü letétele után nem volt akadálya annak, hogy felnőttként minket képviseljen. Ez az eset áll a legközelebb Corbuéhoz. Hiszen hiába magyar tudatú és magyar gondolkodású székely-csángó emberek Marius Corbu szülei és nagyszülei, nem Magyarországon születtek, így nem tekinthetők relevánsnak a futballista válogatottságát illetően. Neki is ki kellene várnia az öt évet, mielőtt meghívót kaphat Marco Rossitól, és úgy tűnik, ehhez 20 évesen nincs kellő türelme, ahogyan fogalmazott nemrég, az ő korában ez még túl nagy távlat, fiatal játékosként úgy érzi, ki kell használnia minden adódó lehetőséget.

Persze, ha a karrierjére gondol, akár védhető is ez az álláspont, hiszen nem biztos, hogy még három évig az NB I-ben akar szerepelni egy egyáltalán nem garantált magyar meghívóra várva, míg húsz évesen néhány román felnőtt válogatottsággal a zsebében akár egészen más kapuk is megnyílhatnak előtte. Példája ugyanakkor tanulságos lehet a határon túli, magyar felmenőkkel bíró játékosokat nagy erővel monitorozó MLSZ-nek, valamint a magyar történelemmel vajmi keveset foglalkozó FIFA-nak is, amelyet már így is sokan és sokszor támadtak, hogy gondolja át a honosításokkal kapcsolatos politikáját.

Kiemelt kép: Puskás Akadémia FC